AZ EGSZB decemberi plenáris ülésén fogadta el a “Fenntartható társadalombiztosítási és szociális védelmi rendszerek a digitális korban” című véleményt. Mivel korunk egyik legnagyobb kihívása a digitalizáció, a témával foglakozni kell.
Az európai szociális biztonsági rendszerek a ma ismert formájukban több mint fél évszázaddal ezelőtt épültek ki. A munkaerőpiaccal való közvetlen kapcsolaton alapulnak, gyakran a munkavállalók és munkáltatók által fizetett járulékokkal finanszírozva. A digitalizáció jelentős változásokat eredményezett – és eredményez továbbra is – a munkaerőpiacon. Ezek az átalakulások az olyan foglalkoztatási formák sokféleségében érhetők tetten, amelyek egyre inkább eltérnek az egyéni állandó munkaszerződésektől. Amint a „baby boom” nemzedék munkavállalói nagy számban elhagyják a munkaerőpiacot, és helyükbe gyakran olyan új foglalkoztatási formák munkavállalói lépnek, mint a munkaidőt nem rögzítő és „igény szerinti” szerződések, új foglalkozások vagy polgári jogi szerződések, a szociális biztonsági és szociális védelmi rendszerekre nagy nyomás fog nehezedni.
A vélemény lényegi tartalma:
Az EGSZB
– azt javasolja a tagállamoknak, és egyúttal az európai hatóságoknak is, hogy szabályozzák az új foglalkoztatási formákat, mégpedig oly módon, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyértelműen meghatározható legyen. Ezzel kapcsolatban az EGSZB az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának alkalmazását javasolja, amely elismerte olyan személyek munkavállalói jogállását, akik bár nem rendelkeztek a klasszikus értelemben vett munkaszerződéssel, jövedelemszerző függőségi viszonyban végeztek tevékenységet.
– úgy véli, hogy az Európai Bizottság által a szociális jogok európai pillérének kialakításáról elindított vitáknak ki kellene terjedniük a munkavégzés új formáinak keretében tevékenységet folytató munkavállalók helyzetének kérdésére is, különös tekintettel jogállásuk elismerésének módjára, valamint arra, hogy hogyan lehet biztosítani a társadalombiztosítási és szociális védelmi rendszerekhez való megfelelő hozzáférésüket;
– azt ajánlja, hogy a tagállamoknak fontolják meg egy összeköttetés létrehozását a nemzeti nyugdíjrendszerük, illetve egészségbiztosítási rendszerük kezelőinek, valamint az adóhatóságuknak az elektronikus rendszerei között. A tagállamok ezáltal mielőbb felismernék azokat a személyeket, akik jóllehet rendelkeznek foglalkozásból származó jövedelemmel, de soha nem élvezték az állami egészségbiztosítási és nyugdíjrendszerek biztosítotti státuszát;
– úgy véli, hogy a nyugdíjrendszerekre vonatkozó szabályozásban a tagállamoknak meg kellene fontolniuk egy olyan rendelkezés bevezetését, amely kötelezővé teszi a járulékfizetést minden olyan személy után, aki foglalkozásból származó jövedelmet generál;
– kéri a tagállamokat, hogy keressenek olyan megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a táradalombiztosítási rendszerek finanszírozását olyan eszközök révén, amelyek egyrészt biztosítják azok fenntarthatóságát, másrészt elérhetővé teszik a rendszert olyan személyek számára is, akik az új munkavégzési formákban gyakorolják tevékenységüket. Fontolóra lehetne venni, hogy a digitalizációból származó előnyök egy részét arra használjuk fel, hogy a jövőben is garantáljuk a szociális rendszerek fenntarthatóságát és tehermentesítsük a munkát mint tényezőt;
– ajánlja végül, hogy vizsgálják tovább az uniós szintű munkanélküliségi biztosítás létrehozására vonatkozó jelenlegi javaslatot.
A vélemény előadója Petru Sorin DANDEA volt.
