A baráttól, a közművelődési szaktekintélytől, az egykori kormányzati vezetőtől búcsúzunk.
Kormos Sándortól végső búcsút Szegeden az Alsóvárosi temetőben vettek hozzátartozói, barátai, volt kollégái 2017. szeptember 8-án. A KKDSZ-t Kiss Ernő elnökségi tag, a KKDSZ Országos Közművelődési Tagozatának vezetője képviselte.
Kormos Sándor a szakszervezeti életben,
amíg csak ereje engedte, aktívan részt vett. Utolsó tisztsége a KKDSZ Nyugdíjas tagozatának képviselete volt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma megbízásából a Nyugdíjasok Országos Képviseltében.
Közművelődési intézmények és szervezetek címmel jelent meg egyik írása.
Kormos Sándor szakmai életútja
Született: Eger 1936.febr. 18.; Iskolai végzettség: Egri Pedagógiai főiskola, történelem-földrajz szak, 1959; Tudományegyetem /ELTE/, történelem szak. 1971; Tudományos fokozat: a filozófiai tudományok kandidátusa 1976; Nyelvismeret: orosz, német; Családi állapota: nős, felesége egyetemi docens /nyugdíjas/;
Kitüntetései
Szocialista Kultúráért /1967/ és / 1981/, Miniszteri Dicséret /1970/, Munka Érdemrend Arany Fokozat /1981/, Deák György díj /1986/, Eszterházy díj /2002/.
Munkahelyei
Járási Művelődési Ház Igazg. Pétervására /1959-61/; Városi népművelési felügyelő Eger /1961-62/; Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főoszt. főelőadó /1962-73/; Aspirantúra /1973-76/; Minisztertanács Országos Közművelődési Tanácsa főoszt. vez. h. /1976-79/ ; Kulturális/Művelődési Minisztérium, Közművelődési Főosztály vezetője /1979-89/; Budapesti Történeti Múzeum főosztályvezető /1989-2001/.
Búcsúznak tőle egykori szakszervezeti társai, barátai és a KKDSZ Nyugdíjas tagozata.
Földiák András