Bár a munkavállalók egyre képzettebbek, nem mindig sikerül megfelelő állást találniuk

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) online referenciaeszközének új kiadása az iskolai végzettség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés összefüggéseit elemzi.

Press release | 17 November 2015

Hol fenyegeti leginkább a képzett munkavállalókat a munkanélküliség?  

GENF (ILO hírek) – Világszerte egyre képzettebbé válik a munkaerő, de a magasabb fokú végzettség megszerzésének a lehetősége globális szinten nem eredményez alacsonyabb munkanélküliségi rátát, olvashatjuk az ILO „A munkaerőpiac kulcsindikátorai” (KILM) című jelentésének 9. kiadásában.

Az ILO átfogó statisztikai adatbázisának (ILOSTAT ) a részét képező KILM legújabb kiadása szerint az elérhető adatokkal rendelkező 64 országból kettő kivételével mindenütt nőtt a felsőfokú végzettségű munkavállalók száma az elmúlt 15 évben. A legnagyobb növekedést Kanadában, Luxemburgban és Oroszországban lehetett tapasztalni. 

Ugyanakkor csökkent az általános iskolai, illetve annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya a munkaerő-piaci résztvevők körében. 

„Ez pozitív fejlemény ezeknek az embereknek a számára, hiszen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkabére általában magasabb és jobbak a munkakörülményeik” – jelentette ki Steven Kapsos, az ILO Statisztikai Részlegében működő Adatszolgáltatási és Adatelemzési Osztály igazgatója. „Ugyanakkor nemzeti és globális szinten is beszélhetünk pozitív eredményekről, mivel szoros összefüggés van a munkaerő iskolázottsági szintje és a munkatermelékenység nemzeti szintje között.” 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felsőfokú tanulmányokat végzett munkavállalóknak automatikusan jobbak lennének az álláskeresési esélyeik. Miközben a legtöbb magas jövedelmű országban nem valószínű, hogy munkanélküliek lesznek, az alacsony jövedelmű, illetve az alacsonyabb közepes jövedelmű országokban a diplomások nagyobb valószínűséggel válhatnak munkanélkülivé, mint alacsonyabb végzettségű honfitársaik.

„Ez azt tükrözi, hogy a képzett személyek és a tudásuknak és elvárásaiknak megfelelő állások száma nem áll összhangban, és amennyiben erre nem keresünk megoldást, ez az állapot akadályozhatja a gazdasági növekedést és a fejlődést” – közölte Rosina Gammarano, az ILO Statisztikai Részlegének munkatársa.

Munkanélküliség a fiatalok körében és a nemek közötti szakadék

A KILM azokról a fiatalokról is szolgáltat adatokat, akik nem vesznek részt az oktatásban, foglalkoztatásban, illetve képzésben (NEET). Ez az egyik olyan javasolt kulcsindikátor, amelyet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozófenntartható fejlődési menetrend nyomon követésére fognak használni a 8. célkitűzésnél , és a NEET-csoportba tartozó személyeket érintő konkrét célkitűzéseknél. 

A KILM megállapítja, hogy azok az országok, ahol az elmúlt években nőtt a NEET-csoportba tartozó személyek száma mind olyan magas jövedelmű gazdaságok, amelyeket súlyosan érintett a globális pénzügyi válság, például Ciprus, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország.

Másrészt azok az országok, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a NEET-csoport aránya, vagy olyan magasabb közepes jövedelmű gazdaságok, mint Bulgária, vagy alacsony jövedelmű országok, például Kambodzsa.

Az elérhető adatokkal rendelkező fejlődő országok többségében változatlanul fennáll a nemek közötti szakadék; Egyiptomban például a NEET körébe tartozó fiatal nők aránya több mint 40 százalék, szemben a fiatal férfiak 17,3 százalékával. 

A mostani kiadásban négy olyan indikátor szerepel, amelyek közvetlenül vizsgálják az iskolai végzettség és a munkaerőpiacok közötti összefüggéseket.

A KILM az ILO többfunkciós kutatási eszköze, amelyet a szervezet Statisztikai Részlege hozott létre, és a munkaerőpiac 17 kulcsindikátoráról tartalmaz nemzeti szintű adatokat 1980-tól a legutóbbi elérhető évig (Lásd a „További fontos megállapításokat”). Először 1999-ben jelent meg, és folyamatosan frissül és bővül.

„Az ILOSTAT részét képező KILM-nek ez a kiadása különösen időszerű most, hogy az egyes országok statisztikusai és a nemzetközi szervezetek azon dolgoznak, hogy kialakítsanak egy statisztikai rendszert a nemrég elfogadott fenntartható fejlődési célok nyomon követésére. Számos KILM indikátor jó eséllyel bekerülhet azok közé a mutatók közé, amelyeket a fenntartható fejlődési célok mérésénél alkalmaznak majd. E mutatók fejlesztése mindenképpen segíthet abban, hogy a fejlődés nyomon követéséhez megbízható referenciaértékek álljanak rendelkezésünkre” – jelentette ki Rafael Diez de Medina, az ILO Statisztikai Munkatársa. 

További fontos megállapítások a KILM alapján

  • Az munkanélküliségi rátáról összevethető KILM adatokkal rendelkező 112 országban az átlagos munkanélküliségi ráta a 2007-es 6,4 százalékról 2014-re 7,2 százalékra emelkedett.
  • A magas jövedelmű országokban az átlagos munkaerő jelenleg 62-szer többet termel, mint az alacsony jövedelmű gazdaságok átlagmunkaereje, míg a közepes jövedelmű gazdaságokhoz képest ez az arány tízszeres.
  • Mindemellett az elmúlt 15 évben a leggyorsabb termelékenységi növekedés a közepes jövedelmű országokban volt tapasztalható.
  • A gyáripari foglalkoztatás a magas jövedelmű gazdaságokban 5,2 millió fővel csökkent 2000 óta, miközben 195 millióval nőtt a közepes jövedelmű gazdaságokban.
  • 2015-ben a világ munkavállalóinak 72 százalékát a közepes jövedelmű gazdaságokban foglalkoztatják, míg 20 százalékuk a magas, 8 százalékuk pedig az alacsony jövedelmű országokban él.
  • A munkaviszonyban álló szegények (a fejenként kevesebb mint napi 2 USD-ből élők) száma 479 millióval csökkent 2000 és 2015 között. Ez a csökkenés gyakorlatilag kizárólag a közepes jövedelmű országokban valósult meg.
  • A KILM 9. kiadása első ízben tartalmazza a munkaerő nagyságát (foglalkoztatottak + munkanélküliek) jelző becsléseket a különböző jövedelemkategóriákban, lehetővé téve annak meghatározását, hogy világszerte a munkavállalók hány százaléka működik magas, alacsony, alacsonyabb közepes és magasabb közepes jövedelmű gazdaságokban.

Eredeti tanulmány angol nyelven: http://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_423596/lang–en/index.htm

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

ILO 100 – és egy holnapi határidő

Dr. Agg Géza Magyarország ILO tagságának centenáriumára Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után a szakszervezetek sürgetésére a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a

A SZEF a 10. Lakásmeneten.

A SZEF és egyes tagszervezeteinek (SZTDSZ, SZÁD, KKDSZ) aktivistái részt vettek a 10. Lakásmenten, követelve az igazságosabb lakáspolitikát! Az eseményről a Mérce hasábjain a következő cikkekben olvashatunk: „Üres házak mindenhol,

A NYUSZET nyílt levele a Miniszterelnöknek

A NYUSZET szeptember 25-én nyílt levelet intézett az Idősek Tanácsa elnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szervezet — melynek tagja a SZEF Nyugdíjas Választmánya is — ebben a válságos, régen nem