Keresés
Close this search box.

Bár a munkavállalók egyre képzettebbek, nem mindig sikerül megfelelő állást találniuk

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) online referenciaeszközének új kiadása az iskolai végzettség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés összefüggéseit elemzi.

Press release | 17 November 2015

Hol fenyegeti leginkább a képzett munkavállalókat a munkanélküliség?  

GENF (ILO hírek) – Világszerte egyre képzettebbé válik a munkaerő, de a magasabb fokú végzettség megszerzésének a lehetősége globális szinten nem eredményez alacsonyabb munkanélküliségi rátát, olvashatjuk az ILO „A munkaerőpiac kulcsindikátorai” (KILM) című jelentésének 9. kiadásában.

Az ILO átfogó statisztikai adatbázisának (ILOSTAT ) a részét képező KILM legújabb kiadása szerint az elérhető adatokkal rendelkező 64 országból kettő kivételével mindenütt nőtt a felsőfokú végzettségű munkavállalók száma az elmúlt 15 évben. A legnagyobb növekedést Kanadában, Luxemburgban és Oroszországban lehetett tapasztalni. 

Ugyanakkor csökkent az általános iskolai, illetve annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya a munkaerő-piaci résztvevők körében. 

„Ez pozitív fejlemény ezeknek az embereknek a számára, hiszen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkabére általában magasabb és jobbak a munkakörülményeik” – jelentette ki Steven Kapsos, az ILO Statisztikai Részlegében működő Adatszolgáltatási és Adatelemzési Osztály igazgatója. „Ugyanakkor nemzeti és globális szinten is beszélhetünk pozitív eredményekről, mivel szoros összefüggés van a munkaerő iskolázottsági szintje és a munkatermelékenység nemzeti szintje között.” 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felsőfokú tanulmányokat végzett munkavállalóknak automatikusan jobbak lennének az álláskeresési esélyeik. Miközben a legtöbb magas jövedelmű országban nem valószínű, hogy munkanélküliek lesznek, az alacsony jövedelmű, illetve az alacsonyabb közepes jövedelmű országokban a diplomások nagyobb valószínűséggel válhatnak munkanélkülivé, mint alacsonyabb végzettségű honfitársaik.

„Ez azt tükrözi, hogy a képzett személyek és a tudásuknak és elvárásaiknak megfelelő állások száma nem áll összhangban, és amennyiben erre nem keresünk megoldást, ez az állapot akadályozhatja a gazdasági növekedést és a fejlődést” – közölte Rosina Gammarano, az ILO Statisztikai Részlegének munkatársa.

Munkanélküliség a fiatalok körében és a nemek közötti szakadék

A KILM azokról a fiatalokról is szolgáltat adatokat, akik nem vesznek részt az oktatásban, foglalkoztatásban, illetve képzésben (NEET). Ez az egyik olyan javasolt kulcsindikátor, amelyet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozófenntartható fejlődési menetrend nyomon követésére fognak használni a 8. célkitűzésnél , és a NEET-csoportba tartozó személyeket érintő konkrét célkitűzéseknél. 

A KILM megállapítja, hogy azok az országok, ahol az elmúlt években nőtt a NEET-csoportba tartozó személyek száma mind olyan magas jövedelmű gazdaságok, amelyeket súlyosan érintett a globális pénzügyi válság, például Ciprus, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország.

Másrészt azok az országok, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a NEET-csoport aránya, vagy olyan magasabb közepes jövedelmű gazdaságok, mint Bulgária, vagy alacsony jövedelmű országok, például Kambodzsa.

Az elérhető adatokkal rendelkező fejlődő országok többségében változatlanul fennáll a nemek közötti szakadék; Egyiptomban például a NEET körébe tartozó fiatal nők aránya több mint 40 százalék, szemben a fiatal férfiak 17,3 százalékával. 

A mostani kiadásban négy olyan indikátor szerepel, amelyek közvetlenül vizsgálják az iskolai végzettség és a munkaerőpiacok közötti összefüggéseket.

A KILM az ILO többfunkciós kutatási eszköze, amelyet a szervezet Statisztikai Részlege hozott létre, és a munkaerőpiac 17 kulcsindikátoráról tartalmaz nemzeti szintű adatokat 1980-tól a legutóbbi elérhető évig (Lásd a „További fontos megállapításokat”). Először 1999-ben jelent meg, és folyamatosan frissül és bővül.

„Az ILOSTAT részét képező KILM-nek ez a kiadása különösen időszerű most, hogy az egyes országok statisztikusai és a nemzetközi szervezetek azon dolgoznak, hogy kialakítsanak egy statisztikai rendszert a nemrég elfogadott fenntartható fejlődési célok nyomon követésére. Számos KILM indikátor jó eséllyel bekerülhet azok közé a mutatók közé, amelyeket a fenntartható fejlődési célok mérésénél alkalmaznak majd. E mutatók fejlesztése mindenképpen segíthet abban, hogy a fejlődés nyomon követéséhez megbízható referenciaértékek álljanak rendelkezésünkre” – jelentette ki Rafael Diez de Medina, az ILO Statisztikai Munkatársa. 

További fontos megállapítások a KILM alapján

  • Az munkanélküliségi rátáról összevethető KILM adatokkal rendelkező 112 országban az átlagos munkanélküliségi ráta a 2007-es 6,4 százalékról 2014-re 7,2 százalékra emelkedett.
  • A magas jövedelmű országokban az átlagos munkaerő jelenleg 62-szer többet termel, mint az alacsony jövedelmű gazdaságok átlagmunkaereje, míg a közepes jövedelmű gazdaságokhoz képest ez az arány tízszeres.
  • Mindemellett az elmúlt 15 évben a leggyorsabb termelékenységi növekedés a közepes jövedelmű országokban volt tapasztalható.
  • A gyáripari foglalkoztatás a magas jövedelmű gazdaságokban 5,2 millió fővel csökkent 2000 óta, miközben 195 millióval nőtt a közepes jövedelmű gazdaságokban.
  • 2015-ben a világ munkavállalóinak 72 százalékát a közepes jövedelmű gazdaságokban foglalkoztatják, míg 20 százalékuk a magas, 8 százalékuk pedig az alacsony jövedelmű országokban él.
  • A munkaviszonyban álló szegények (a fejenként kevesebb mint napi 2 USD-ből élők) száma 479 millióval csökkent 2000 és 2015 között. Ez a csökkenés gyakorlatilag kizárólag a közepes jövedelmű országokban valósult meg.
  • A KILM 9. kiadása első ízben tartalmazza a munkaerő nagyságát (foglalkoztatottak + munkanélküliek) jelző becsléseket a különböző jövedelemkategóriákban, lehetővé téve annak meghatározását, hogy világszerte a munkavállalók hány százaléka működik magas, alacsony, alacsonyabb közepes és magasabb közepes jövedelmű gazdaságokban.

Eredeti tanulmány angol nyelven: http://www.ilo.org/global/about-the-ilo/newsroom/news/WCMS_423596/lang–en/index.htm

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF felsőszintű oktatás

A SZEF oktatási programjában másodszor került megszervezésre a felsőszintű szakszervezeti aktivista képzés. A 2025. április 29-30-án megtartott kétnapos eseményre a szakszervezeti mozgalom mellett elkötelezett szakértők, valamint SZEF tisztségviselők bevonásával került

Együtt ünnepeltük a munkásokat 2025-ben is

2025-ben ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen ünnepeltünk május 1-jén a Városligetben. Az ünnep délelőtt a városligeti emlékkőnél indult, ahol több tucat résztvevő szervezeti zászlók gyűrűjében hallgathatta meg Zlati Róbertnek

Csóti Csaba az ATV Start című műsorában

Az ATV Start vendége volt 2025. május elsején Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. A felvetett témák között szerepelt szakszervezeti tagsággal kapcsolatos kérdés, a szakszervezetek fontossága és jelenlegi helyzete,