A közszolgálatban dolgozók oldalára állt Áder János

Az MKKSZ üdvözli a Köztársasági Elnök döntését

Az MKKSZ álláspontját elfogadva és tíltakozását megértve, Áder János Köztársasági Elnök nem írta alá, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a 2015. március 3-án elfogadott salátatörvényt /(T/3019. számú törvényjavaslat)/, amely több ezer közszolgálatban dolgozó bérének csökkentését eredményezet volna.

Mint ismeretes, két évvel ezelőtt az államigazgatás és az önkormányzatok között – központi döntés alapján – feladat és hatáskör átadás történt. Ez a változás – amelynek következtében önkormányzati köztisztviselők kormánytisztviselői állományba kerültek – közel 12 ezer közigazgatási munkavállalót érintett.

A járási kormányhivatalokban komoly feszültséget okozott az a tény, hogy – az eltérített illetmények miatt – az azonos munkát végző kormánytisztviselők között jelentős bérkülönbség alakult ki, azok javára, akik magukkal hozták a korábbi (önkormányzati) munkáltatójuk által eltérített illetményüket. Akik csak a bértábla szerinti besorolásnak megfelelő illetményben részesülnek, ezt – indokkal – nehezményezték.

Az MKKSZ (Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete) akkor elérte, hogy a magasabb keresettel rendelkezők bére ne csökkenjen. Ugyanakkor nem sikerült elérni azt, hogy az azonos munkát végző kormánytisztviselők azonos bérezésben részesüljenek.

A Köztársasági Elnök által most visszaküldött törvényjavaslat lehetőséget adott volna arra, hogy az egyenlőtlenséget a kormány most nem béremeléssel, hanem éppen ellenkezőleg, bércsökkentéssel számolja fel.

Az MKKSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvény alapján több ezer munkavállaló bérét csökkentsék, miközben a közszolgálatban dolgozók bére 7 éve nem nőtt. Ezért a 22 közszolgálati szakszervezetet tömörítő Közszolgálati Dolgozók Demonstrációs és Sztrájkbizottságával (KÖZDEMOSZ) közösen, sztrájkkövetelést fogalmaztuk meg, melynek célja a tervezett módosítások megakadályozása, valamint az, hogy 2015-ben minden olyan közszolgálati munkavállaló, aki központi bérintézkedések által nem érintett, részesüljön 10 %, de legalább bruttó 15 ezer forintos egyszeri bérintézkedésben.  

Úgy tűnik, követelésünk meghallgatásra talált, hiszen a Köztársasági Elnök a törvény visszaküldésekor az általunk megfogalmazottakra is hivatkozott:

„Jelen törvény a közszolgálatban, hivatásos szolgálatban dolgozók jogviszonyának lényeges kérdéseit módosítja, esetenként a korábbi szabályozáshoz képest hátrányosabban.”

A Köztársasági Elnök kifogásolja azt is, hogy a törvény előkészítése során az érintett szakszervezetekkel nem történt egyeztetés.

„A közszolgálatban dolgozók nagy számára is tekintettel az egyeztetés keretei között megvalósuló érdekképviselet elmaradását olyan súlyú mulasztásnak tartom, amely miatt a Törvénnyel ebben a formában nem tudok egyetérteni.” – fogalmaz Áder János.

Az MKKSZ ezért üdvözli a Köztársasági Elnök döntését. Bízunk benne, hogy a korábban elmaradt egyeztetések rövid időn belül megvalósulnak, és a törvény úgy módosul, hogy a közszolgálatban dolgozókat ne érje újabb hátrány.

Budapest, 2015 március 12.

Hivatkozások: T/3019 + Áder János megfontolásra visszaküldő levele

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Munkavédelem közérthetően

A SZEF tagszervezeteinek egy újabb csoportja ismerkedett alapfokú munkavédelmi ismeretekkel 2026. április 11-én egy tartalmas nap keretében dr. Dudás Katalin jogász segítségével az alapszintű képzés részeként. Az eseményen résztvevők a

Kommunikáció fontossága a szervezői munkában

Március 28-án folytatódott a SZEF oktatási programsorozata. Az előző félév alapozó tudássanyagát a résztvevők érveléstechnikai, bizalomépítési tudással bővíthették. A kommunikáció tudományban és a marketingben már ismert és használt persona megközelítés

Munkavédelem és egészségvédelem a mindennapokban

A SZEF által a tagszervezeteknek nyújtott alapszintű képzés 2026. március 21-én szombati alkalmán résztvevők gyakorlatorientáltan foglalkoztak a munkavédelem és az egészségvédelem kérdéseivel. Szakszervezeti aktivisták új nézőpontból vizsgálták a munkavállalói érdekérvényesítés