Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját.
Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját.
A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Az ENSZ közgyűlése a kormányközi és civil szervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.
A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegények problémájára, ugyanis az ő érdekérvényesítő képességük meglehetősen csekély. Magyarországon elsősorban a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékkal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok.
A Világnap alkalmából a SZEF felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon is komoly problémát jelent a szegénység, köztük a dolgozó szegénység problémája, akik annak ellenére élnek a létminimum alatt, hogy napi 8 órában dolgozó emberek.
Az, hogy az elszomorító statisztikák változzanak sok közös erőfeszítést igényel itthon is és a világban, de elsősorban és mindenekelőtt szándékot a szegénység és az azt kiváltó okok megszüntetésére.
Forrás: jelesnapok.oszk.hu
Rákos Sándor: Szegények vonulása
(részlet)
Ők, a szegények, kiknek nyomoráról már az ótestamentum vijjogó igéje szól,
ők merülnek föl – mint egyazon úszó – századok torlódó-porló habjaiból,
a hiány rabjai, a csontig födetlenek, kik sír-üregükben is dideregnek,
mert mezítelenül rakták földbe, dísz- s ékszer nélkül, megszabadult testeiket,
kiknek az élet is temető-hely, útvesztője derék szívüknek
„mindenért semmit” kegyetlen alkuja, melyből az eljátszott Éden kígyója sziszeg.