Ma van a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja

Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját.

Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját.

A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Az ENSZ közgyűlése a kormányközi és civil szervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.

A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegények problémájára, ugyanis az ő érdekérvényesítő képességük meglehetősen csekély. Magyarországon elsősorban a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékkal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok.

A Világnap alkalmából a SZEF felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon is komoly problémát jelent a szegénység, köztük a dolgozó szegénység problémája, akik annak ellenére élnek a létminimum alatt, hogy napi 8 órában dolgozó emberek.

Az, hogy az elszomorító statisztikák változzanak sok közös erőfeszítést igényel itthon is és a világban, de elsősorban és mindenekelőtt szándékot a szegénység és az azt kiváltó okok megszüntetésére.

 Forrás: jelesnapok.oszk.hu

Rákos Sándor: Szegények vonulása

(részlet)

Ők, a szegények, kiknek nyomoráról már az ótestamentum vijjogó igéje szól,

ők merülnek föl – mint egyazon úszó – századok torlódó-porló habjaiból,

a hiány rabjai, a csontig födetlenek, kik sír-üregükben is dideregnek,

mert mezítelenül rakták földbe, dísz- s ékszer nélkül, megszabadult testeiket,

kiknek az élet is temető-hely, útvesztője derék szívüknek

„mindenért semmit” kegyetlen alkuja, melyből az eljátszott Éden kígyója sziszeg.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós