A választók szerint nincs IMF segítség újabb megszorítások nélkül

Az IMF és EU delegációval folytatandó tárgyalások előestéjén a választók többsége újabb megszorításokra számít és elhibázottnak tartja az eddigi gazdaságpolitikát.

Az IMF és EU delegációval folytatandó tárgyalások előestéjén a választók többsége újabb megszorításokra számít és elhibázottnak tartja az eddigi gazdaságpolitikát. A mostani elemzésünkben ismertetjük a legutolsó kutatás adatait, amely az aktuális gazdaságpolitikai események mellett az új Munka Törvénykönyvét érintően is bemutatja a lakosság véleményét.

Választók szerint hiba volt elküldeni az IMF-t.

A kutatás keretében megkérdeztük, hogy a választók szerint helyes volt-e az a gazdaságpolitikai döntés, hogy 2010-ben a kormány úgy gondolta, az IMF segítsége nélkül is tudja kezelni az előtte álló gazdasági problémákat. A többség, 53 százalék azt mondta, rosszul döntött a kormány, amikor „különutas” mellett döntött. Mindössze 28 százalék volt, aki most is helyesnek tartja a korábbi döntést.

Erősen megosztja a lakosságot az a kérdés is, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika megfelelő-e egy IMF-EU pénzügyi segítség eléréséhez. A megkérdezettek 8 százaléka mondja azt, hogy nem kell pénzügyi segítség az IMF-től, és 19 százalék vélekedik úgy, hogy eddig is az IMF-EU elvárásainak megfelelő gazdaságpolitikát folytatott a kormány, ezért nem kell változtatni. A többség, 53 százalék gazdaságpolitikai fordulatot vár el, illetve ebben az esetben hisz abban, hogy segítséget kaphat a magyar gazdaság a nemzetközi szervezetektől. Ebből a körből a 38 százalék pedig kifejezetten jelentős gazdaságpolitikai korrekciót tart indokoltnak.

Abban a kérdésben, hogy egy IMF-EU pénzügyi segítség esetén újabb megszorításokra kényszerül a kormány elég egyöntetű a lakosság véleménye. Háromnegyedük, 76 százalék szerint kénytelen lesz a kiadásokból faragni a kabinet és emelni a bevételi célokat.

Repedéseket okoz az IMF a Fidesz szavazótáborában

Érdemes megnézni, hogy egy megszorításokra épülő, és IMF-EU megállapodással záródó gazdaságpolitikai fordulat milyen politikai károkkal járhat a Fidesz számára. Azt látjuk, hogy a kormánypárti szavazók 60 százaléka jó döntésnek tartja azt, hogy a kormány nem kívánt 2010 óta az IMF-vel együttműködni. Ugyanakkor közöttük is van 22 százalék, aki hibásnak tartja ezt a politikát.

A kormánypárti szavazók 27 százaléka mondja azt, hogy változtatni kell a gazdaságpolitikán annak érdekében, hogy az ország gazdasági mentőövet kapjon. Ugyanakkor még sokan vannak, a Fidesz szavazóinak 41 százaléka, aki helyesnek tartja a mostani irányvonalat, sőt 15 százalékuk szerint nincs is szükség IMF-EU mentőövre.

Abban a tekintetben is jelentősen megoszlik a kormánypárti szavazótábor, hogy számítanak-e újabb megszorításokra egy IMF-EU megállapodás esetén. Azt látjuk az adatokból, hogy még mindig van egy 26 százalékos réteg, aki nem számít megszorításokra. Számukra tehát mindenképpen csalódás lesz, ha a kormány tovább húz a nadrágszíjon.

Láthatólag az IMF kérdés, illetve a gazdaságpolitika iránya a kormánypárti szavazókat is jelentősen megosztja. Amennyiben az ellenzék képes lesz kommunikációs támadásra, mely szerint a kabinet súlyos megszorításokat tervez, akkor ez akár már rövid távon is a kormánypártok szavazóbázisának csökkenéséhez vezethet.

Az új Munka Törvénykönyve

Az Országgyűlés kedden elfogadta az új Munka Törvénykönyvét. A munka világa viszonyait alapvetően meghatározó jogszabály kapcsán szeptember elején már készítettünk egy közvélemény-kutatást. Akkori adatok szerint a többség munkaadó-barátnak tartotta a készülő törvénytervezetet, és nem hitt annak foglalkoztatottság-növelő hatásában.

A mostani kutatásban azt is megvizsgáltuk, hogy a törvény kapcsán javul-e a munkavállaló helyzete. Mindössze a válaszadók 12 százaléka mondta azt, hogy igen, miközben 46 százalékul szerint rontja az új MT a munkavállalók helyzetét. Közülük is 28 százalék, aki pesszimista, és jelentős rosszabbodást vár a munkavállalók helyzetében. A válaszadók 17 százaléka szerint nem változik semmi a munka világában ettől a törvénytől. Érdekes, hogy a kormánypárti szavazóknak is csupán 30 százaléka hisz abban, hogy az új jogszabály javítani fog a dolgozók pozícióin.

Valamelyest romlott az Orbán-kormány megítélése a munkavállalók helyzetének megítélése kapcsán. Szeptemberben 17 százalék mondta, hogy javult a dolgozók helyzete, most 16 százalék. Ugyanakkor az MT vitájának kezdetekor 37 százalék látta úgy a munkavállalók helyzetét, hogy romlott volna, ez most már 42 százalék lett. Miközben jelenleg 34 százalék mondja azt, hogy nem változott semmi (szeptemberben ez 40 százalék volt).

Szeptember elején megkérdeztük, amennyiben a munkavállalóknak konfliktusuk lesz a munkáltatókkal, akkor kinek kellene törvényben rögzített jogosítványokat adni az érdekeik megvédésére. Az akkori adatok szerint a lakosság a szakszervezetek erejében hisznek leginkább, mivel 40 százalékuk említett őket. Az állami hatóságokat már csak 31 százalék, míg az üzemi tanácsokat 24 százalék, civil szervezeteket 10 százalék nevezte meg. (A kérdés kapcsán több választ is lehetett adni.)

A mostani adatok szerint valamelyest nőtt a szakszervezetek elfogadottsága (42 százalék), és minimálisan csökkent az államba vetett hit (30 százalék). A válaszadók 11 százaléka mondta a civil szervezeteket és 18 százalék az üzemi tanácsokat.

A kutatást 1000 fős reprezentatív mintán, telefonos lekérdezéssel végeztük el, 2011. december 8-10. között.

Forrás: www.policyagenda.hu

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és