Habár kompenzálja a kormány az adóváltozások által reálkereset-csökkenést elszenvedő közszolgálati dolgozókat, azonban a szakszervezetek szerint illeményemelésre lenne szükség…
A kormány meghozta azt a rendeletet, amelyben szabályozza, hogy az adóváltozások által reálkereset-csökkenést elszenvedő közszolgálati dolgozókat hogyan kompenzálja. Az erre elkülönített közel 22 milliárd forint szétosztásáról azonban még kevés az információ.
Az érintett intézményeknek január 15-ig kellett felmérniük, hogy pontosan hány dolgozójukat és milyen mértékben érinti a 16 százalékos szja-kulcs bevezetése, az adójóváírás kivezetése, illetve a gyermekkedvezmény. Egyebek között azt kell összesíteniük, hogy hány dolgozó keres 299 ezer forint alatt, közülük hányan és milyen mértékben kívánják igénybe venni a gyermekkedvezményt, illetve azt, hogy hányan vannak, akik még nem, vagy már nem vehetik igénybe azt. Az is kérdéses, hogy mi történik akkor, ha év közben változás áll be az egyes dolgozók családi állapotában.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint azonban fontos leszögezni, hogy ez nem illetményemelés, vagyis a munkavállalók akkora bruttó kompenzációt kapnak, amivel a nettó keresetük nem változik tavalyhoz képest, míg a többi munkavállaló a befagyasztott bértábla miatt csak az adóváltozások okozta pluszokra számíthat.
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára becslése szerint a közszféra dolgozóinak több mint kétharmada részesülhet majd különböző mértékben a kompenzációból. Az MKKSZ azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy az illetmény alapján esetleg járó kompenzációból levonják a gyerekkedvezményt.
Emellett szeretnék elérni, hogy a humán közfeladatot ellátó dolgozókra – például a közalkalmazotti státusból kiszervezett egészségügyi és szociális intézményekben dolgozó orvosokra, ápolókra vagy akár az egyházi intézmények tanáraira – is kiterjedjen a kompenzáció, ne csak a központi költségvetés intézményeinek alkalmazottjaira. (A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy már a kormányzat is vizsgálja, hogy a fenti körbe tartozó dolgozók kompenzációja mekkora terhet jelentene a költségvetésnek.)
Az MKKSZ kifogásolja azt is, hogy csak a 2010-es illetményalap alapján járó bér nominális szinten tartásához ad kompenzációt a kormány, de ebbe például nem számítja bele a tavaly két részletben kifizetett 13 havi bért.
Forrás: Napi Gazdaság
Korábbi, ehhez kapcsolódó híreink:
Sokan rosszabbul járnak idén a közszférában, 2011. január 10.
Elfogadták a közszférás kompenzációról szóló rendeletet, 2011. január 5.
Extra fizetésemelés a közszférában?, 2010. november 25.