A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Munkavédelmi Irányítási Főosztály EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja kampányzáró konferenciáját 2025. október 28-án tartották az NGM József nádor téri, nemrég felújított épületének Pénztártermében.
A 2023-2025. évi „Egészséges munkahelyek kampány” záróeseményén a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma részéről Szabóné Würth Boglárka, az Országos Munkavédelmi Bizottságba delegált tag vett részt. Az öt előadásból álló záróesemény különböző nézőpontokból világította meg a kampányhoz kapcsolódó sokrétű munkát. Az esemény nagyobbrészt az ipari ágazatok és a digitalizáció kihívásáról szólt, a közszféra munkavállalói számára leginkább Tauszik Katalin tudott releváns információkat nyújtani.
Dr. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár köszöntő szavai és dr. Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a tárgyalt témát nagyobb kontextusba helyező bevezető előadása után a Munkavédelmi Irányítási Főosztály vezetője, Nesztinger Péter a munkahelyi balesetek kezelésének példáján mutatta be, hogy a jövőben a digitalizáció munkavédelmi felhasználási lehetőségei hogyan valósulhatnak meg.
Ezt követően a Munkavédelmi Irányítási Főosztály munkavédelmi referense, Rávai Attila a Géprendelet (EU-s jogszabály) és a korábbi Gépirányelv sajátosságait mutatta be annak kapcsán, hogy milyen teendők vannak még a 2027. január 20-án esedékes hatályba lépésig.
A munkahelyi mentális terhelésről, közkeletű nevén a „kiégésről” Tauszik Katalin, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályának pszichológusa lendületes előadását ismerhettük meg. Tauszik Katalin neve ismerősen csenghet a SZEF eseményeket követők számára, mert a munkavédelmi workshopjaink egyikén már részt vett előadóként. Témája a kiégés, és a digitális kiégés volt, melynek kapcsán rávilágított, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők milyen fontosak a kiégés folyamatában, és hangsúlyozta azt is, hogy nem csak a munkahelyi, hanem a szabadidős digitális eszközhasználat is befolyásolhatja a digitális kiégést. Előadásában strukturálta a technostressz összetevőit, és bemutatta a téma sokszínűségét. Többször kiemelte a negatívan ható elemek közül a munka-magánélet egyensúlyának nehézségeit, a munkahelyi környezetet, melyen belül a három legfontosabb kiégéshez vezető probléma forrásaként a rossz kommunikációt, tehát ha a munkavállaló nem szólhat bele e folyamatok optimalizálásába, a nem megfelelő vezetői stílust, és a nem optimális munkaidő beosztást nevezte meg. Többször hangot adott annak, hogy az egyéni prevenció lehetőségei is nagyon fontosak a kiégés megelőzése kapcsán, de ez csak oktatással támogatható, mely visszaigazolja a SZEF workshopjainak ilyen irányú törekvéseit. Ismertette munkájukat a hét országot összefogó, Interreg Burnout Prevent Projekt kapcsán, melynek kiemelt célja a munkahelyi mentális egészség fejlesztését célzó közép-európai stratégia kidolgozása és ajánlások megfogalmazása főként a KKV szektor számára. Előadása zárógondolataként felhívta a munkáltatók figyelmét arra, hogy kihasználatlan terület a munkavállalók jóllétének fejlesztése a hatékonyság érdekében, pedig kutatások bizonyítják, hogy a jó munkakörnyezet nagyban hozzájárul a hatékonyabb munkavégzésben érdekelt munkavállalói attitűd kialakításához.
Az utolsó előadást Pápai Zoltán prezentálta a Samsung E&A Hungary Kft. díjnyertes „SAY” (Safe Around You) rendszerének bemutatásából. A biztonsági rendszert nem csak a High Tech rendszerek összehangolása teszi különlegessé, melyben AI vezérelt és ellenőrzött kamerák, érzékelők, okos térképek, munkafolyamat tervezés, és virtuális valóság környezetű oktató program is segíti a biztonságos munkavégzést, hanem az a szemléletformáló motiváció, melyben a személyes ellenőrzések nagy szerepe mellett a folyamatban részvető munkavállalók jelzéseit is kiemelten kezelik. Munkájukból leginkább a munkavédelmi oktatás rendszerének szemlélete ültethető át a közszférás szakszervezetek számára. Módszerük szerint nem a hivatalos kockázatértékelést kell elolvastatni a dolgozókkal, hanem minden munkakörre lebontva egy könnyen érthető, ábrákkal, piktogramokkal segített olyan oktató anyagot állítanak össze, melynek gyakorlati elsajátítását is ellenőrzik. Rendszerük a klímaváltozás miatti hőterheléssel kapcsolatban is képes vészjelzéseket leadni, és általában elmondható, hogy jóval szigorúbb szabályokkal dolgoznak, mint a jogszabályi előírások, emiatt a határértékek átlagosan 85%-re szűkítésével érik el, hogy nem várt események során is garantálni tudják a biztonságot.
A konferencia zárásaként Dr. Zöld-Nagy Viktória, a munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős államtitkár kiemelte, hogy bár a kampány lezárult, de a Mesterséges Intelligencia (MI) az életünk részévé vált, így a digitalizációval kapcsolatos feladatok továbbra is megmaradnak.
Hogy a digitális forradalom milyen hatással lesz a közszférára, ez jelenleg még nem egyértelmű, az azonban biztos, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők, és a kiégés veszélyei olyan ügyek, ahol együtt kell meghatároznunk, milyen lépésekkel képviselhetjük leghatékonyabban a munkavállalók érdekeit.
A beszámolót készítette: Szabóné Würth Boglárka, a SZEF delegáltja az Országos Munkavédelmi Bizottságban
