Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága a Norvég Országos Szakszervezeti Szövetség (LO) meghívására 2026. október 6-7-én, Oslóban tartotta meg idei harmadik tanácskozását, amelyet Wolfgang Katzian, az ESZSZ elnöke vezetett le. Az ülést norvég szakszervezeti vezetők, köztük a 2011-es terrortámadás szemtanúi és túlélői nyitották meg, a résztvevők pedig a napirend elfogadása mellett jóváhagyták a korábbi vezetői ülések emlékeztetőit is.
Tizenöt évvel a tragikus események után az ESZSZ delegációja az ülés előtt Utøya szigetére látogatott, hogy megemlékezzen a 2011-es támadás áldozatairól, majd a VB az oslói tanácskozáson hivatalosan is elfogadta az Utøya-nyilatkozatot, kifejezve szolidaritását a túlélőkkel és a hozzátartozókkal, hangsúlyozva, hogy a meggyilkolt fiatalokat kifejezetten a rasszizmus elleni fellépésük, a társadalmi igazságosság és az egyenlőség eszméje melletti kiállásuk miatt érte támadás. Mivel a szélsőjobboldali gyűlöletkeltés és a kirekesztés napjainkban Európa-szerte ismét fenyegeti a demokráciát, a megemlékezésnek határozott cselekvésbe kell fordulnia. A szakszervezetek elutasítják a társadalom megosztását, és a félelemkeltéssel szemben a közösségi összefogásra, valamint a szolidaritásra hívják fel az európai munkavállalókat.
Esther Lynch főtitkár beszámolójában elmondta, hogy az ESZSZ határozottan tiltakozik a tervezett új európai társasági forma, az úgynevezett „EU Inc.” kezdeményezés ellen. A tervezett szabályozás jelentős könnyítést adna az innovatív vállalkozásoknak, ugyanakkor csökkentené az ott foglalkoztatottak jogait, ami ellen határozottan kiállnak az európai szakszervezetek. A tiltakozási hullám részeként a júniusi madridi és a szeptemberi brüsszeli tüntetések után októberben Strasbourgban szerveznek újabb nagyszabású megmozdulást. Emellett kiemelt cél a minőségi munkahelyekről szóló EU-s jogszabály (Quality Jobs Act) révén kötelező érvényesítésű szabályok kikényszerítése a mesterséges intelligencia visszaélésszerű, emberi kontroll nélküli használata ellen a munkaügy területén, a munkahelyi biztonság és a távmunka terén. Az ESZSZ történelmi mérföldkőnek tekinti a platformmunkáról szóló 193. számú ILO-egyezmény elfogadását, amely globális szinten rögzíti a digitális felületek segítségével munkát végzők jogait. A hozzászólók komoly problémaként azonosították az európai közszférát sújtó munkaerőhiányt, ami miatt egyre nagyobb teher hárul a dolgozókra, és ami tömeges kiégéshez vezet. Bírálták a bértranszparencia-irányelv lassú tagállami átültetését. Határozott fellépést sürgettek az európai lakhatási válság kezelésére, ami miatt Spanyolországban jelenleg is tömegdemonstrációk zajlanak. Emellett követelték a szociális beruházások védelmét a jövőbeli EU-s költségvetésben.
A testület áttekintette a 2027-es kongresszus előkészületeit is, ahol jóváhagyták az „Erős szakszervezetek – igazságos Európa” szlogent, valamint a kongresszusi logót. A 2027 és 2031 közötti időszakra vonatkozó ütemterv értelmében 2027. február 1-jén küldik ki a jelölési felhívást a tagszervezeteknek az új Végrehajtó Bizottság tagjaira. Az ESZSZ-vezetői tisztségek: az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettesek és a konföderációs titkárok megválasztását is a kongresszus fogja megerősíteni. Wolfgang Katzian elnök elmondta, hogy ő folytatja le az egyeztetéseket a lehetséges jelöltekkel, régiós és ágazati konszenzusra, valamint a nemek közötti egyensúlyra törekedve.
A VB átfogó vitát folytatott az Európai Unió bővítéséről is. Céljuk, hogy a csatlakozási folyamat során a szociális vívmányok maradéktalan tiszteletben tartása és a társadalmi felzárkózás nem lehet alkutárgy, így határozottan elutasítják a tisztán piaci szemléletű, leegyszerűsített integrációs elképzeléseket. A szövetség emellett az uniós alapszerződések átfogó reformját szorgalmazza, beleértve egy Szociális Haladási Protokoll bevezetését, a szociális ügyekben a minősített többségi döntéshozatalra való áttérést, valamint a szociális partnerek érdemi bevonását az európai gazdaságirányítási folyamatokba.
Napirendre került a 2027–2028-as európai uniós ágazatközi szociális párbeszéd munkaprogramjának tervezete is, amelyet az ESZSZ és a főbb európai munkáltatói szervezetek az elakadt tárgyalások újraindítása érdekében dolgoztak ki. A program prioritásai között szerepel a képzés és átképzés, a munkaerő-piaci részvétel növelése, a válsághelyzetekre való felkészülés, a hosszú távú munkaerő-piaci trendek közös előrejelzése, valamint a szociális partner szervezetek kapacitásépítése. Bár az ESZSZ tárgyalódelegációja a tervezet elfogadását javasolta, a Végrehajtó Bizottság végül ezt nem fogadta el, mert az Európai Bizottság és a munkáltatói szervezetek nem vették komolyan a tárgyalásokat.
A VB elfogadta az ESZSZ EU-s közbeszerzési irányelvről szóló állásfoglalását. A szövetség célja, hogy a közpénzek felhasználásánál ne csak a költségvetési szempontok és a nemzetközi nagyvállalatok maximális haszna érvényesüljön, hanem feltétel legyen a rendezett munkaügyi kapcsolatok és a tisztességes foglalkoztatás követelménye.
A testület elfogadta az ESZSZ 2025. évi pénzügyi beszámolóját, a 2026-os költségvetést, és a tagszervezetek által fizetendő tagdíjakat. A VB elfogadta az Európai Bizottság munkaerő-piaci aktiválási konzultációjára adandó szakszervezeti választ is. Ebben az ESZSZ bírálja, hogy a bizottsági tervezet szinte kizárólag az egyéni munkavállalói hiányosságok pótlására összpontosít, miközben a sikeres munkába állás valódi kulcsa a minőségi munkahelyek megteremtése, a kollektív szerződések kiterjesztése és a tisztes bér biztosítása.
Határozat született az európai szociális tanúsítvány (European Social Label) tervezetének elfogadásáról is. A minősítést olyan vállalkozások kaphatnák meg, ahol megfelelően érvényesülnek a munkavállalói és szakszervezeti jogok. Az ESZSZ célja, hogy a minősítés odaítélésébe megfelelően vonják be a szakszervezeteket. Ugyancsak elfogadásra került az ESZSZ állásfoglalása a tisztességes munkaerő-mobilitási csomagról: a szövetség üdvözli az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) megerősítését és az Egységes Európai Társadalombiztosítási Igazolvány (ESSPASS) bevezetését a más EU-országban foglalkoztatott munkavállalók jogainak és már elért szociális juttatásainak (pl. nyugdíjjogosultság) hatékonyabb védelme érdekében.
A VB tagjai, akik az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) közgyűlését is alkotják az első napi VB ülés után elfogadták az Intézet 2025-ös szakmai, valamint pénzügyi jelentést. Az intézet kiemelten foglalkozott a szakszervezeti szervezés digitális lehetőségeivel, a zöldátállásra is tekintettel lévő kollektív tárgyalásokra, az uniós szakpolitikákkal és az ehhez kapcsolódó uniós irányelvek tagállami átültetésével. Ennek keretében 57 publikációt adtak ki, emellett fejlesztették a szakszervezeti vezetők és az európai üzemi tanácsok tagjainak képzési programjait.
A VB következő ülésére várhatóan december elején kerül sor Brüsszelben.
A beszámolót készítette: Véber János, a VB-ben a SZEF helyettes képviselője, a KKDSZ alelnöke
