Január 26-án és 27-én Bécs adott otthont a Közép-európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) konferenciájának és projektzáró eseményének. A hálózat az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) koordinálásával és az Európai Unió társfinanszírozásával működik. A 2022 óta tartó együttműködés keretében cseh, horvát, liechtensteini, magyar, osztrák, svájci, szerb és szlovák szakszervezeti konföderációk dolgoznak együtt a nemzetközi ügyek hatékonyabb képviselete érdekében, a munkát pedig az ÖGB brüsszeli irodája szervezi. A hazai konföderációk közül a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagja a hálózatnak. A bécsi eseményen a SZEF delegációja – Csóti Csaba elnök, Szűcs Viktória nemzetközi alelnök (a BDDSZ elnöke) és Véber János (a KKDSZ alelnöke, a SZEF helyettes képviselője az ESZSZ Végrehajtó Bizottságában) – képviselte a szövetséget.
A program első napján a résztvevők az ÖGB egyik tagszervezete, az önkormányzati dolgozókat, valamint a média és a kultúra területén tevékenykedőket tömörítő Younion székházában találkoztak. A szakmai konferenciát megelőzően a küldöttek gyakorlati tapasztalatokat szereztek Bécs városüzemeltetési és szociális modelljeiről: ellátogattak a Spittelau hulladékégető műbe, ahol a Wien Energie munkavállalói képviselőivel folytattak eszmecserét, majd megtekintették a Karl-Marx-Hof lakótelepet. Az itt látható „Vörös Bécs” (Das Rote Wien) kiállítás hűen mutatta be a két világháború közötti szociáldemokrata városvezetés nagyszabású jóléti és lakhatási reformjait, szemléltetve, hogyan teremtettek méltó életkörülményeket a munkásság számára a korszerű bérlakások és közösségi szolgáltatások kiépítésével. A bécsi bérlakás program mai is folytatódik.
A január 27-i szakmai program Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke nyitóbeszédével és a Közép-európai Munkaügyi Kutatóintézet (Central European Labour Studies Institute (CELSI) legfrissebb, a CETUN finanszírozásával és a résztvevő szakszervezeti konföderációk között végzett adatgyűjtésen alapuló kutatásának bemutatásával indult. A „Kihívások és utak a hatékony közép-európai társadalmi párbeszédhez” című tanulmány részleteit Marta Kahancová ügyvezető igazgató és Meszmann Tibor vezetőkutató ismertette. Az elemzés rávilágított, hogy a régió országaiban a társadalmi párbeszéd intézményrendszere bár formailag létezik, működése sokszor esetleges és a mindenkori kormányzati akaratnak kiszolgáltatott. A kutatás kiemelte, hogy a kollektív alkuerő és a szerződések lefedettsége – különösen magyar és szerb kontextusban – csökkenő tendenciát mutat, ami alapjaiban gyengíti a munkavállalói érdekérvényesítést. Ez a jelenség hatványozottan érinti a közszférát, ahol az állam, mint munkaadó, domináns szerepe és a központosított döntéshozatal gyakran beszűkíti a szakszervezetek mozgásterét. A tanulmány szerint a közszolgáltatások területén a szakemberhiány és a bérfeszültség jelentik a legnagyobb kihívást, amit a hatékony ágazati párbeszéd hiánya csak tovább mélyít. Magyarország esetében a konföderációs szintű töredezettség és az anyagi-szakértői erőforrások szűkössége is akadályozza, hogy a szakszervezetek komplex elemzésekkel és egységes fellépéssel reagáljanak a kormányzati intézkedésekre. A jelentés éppen ezért a nemzetközi hálózatokban, így a CETUN megerősítésében látja a kitörési pontot. A határokon átnyúló tudásmegosztás és az olyan közös célok, mint az uniós minimálbér-irányelv megfelelő hazai átültetése, lehetőséget adnak a szociális párbeszéd színvonalának emelésére és a közszféra specifikus problémáinak európai szintű láthatóvá tételére.
A konferenciát egy panelbeszélgetés zárta, amely a szakszervezeti erő és a társadalmi párbeszéd európai megerősítésére fókuszált. A vitában részt vett Čedanka Andrić (a szerbiai UGS Nezavisnost elnöke, az ETUC alelnöke), Marta Kahancová (CELSI), Korinna Schumann (Ausztria munkaügyi és szociális minisztere), valamint Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az eszmecserét Ernst Gelegs, az ORF külföldi tudósítója, korábban a budapesti iroda vezetője moderálta.
