Nemzetközi konferenciának adott helyet Budapest 2026 január 21. és 23. között a szakszervezeti tagok zöld kompetenciái kapcsán. A résztvevő államok között Belgium, Franciaország, Litvánia, Svájc és Svédország szerepelt a házigazda ország mellett.
A konferenciát Franklin Kimbimbi (ETUI képzési vezető) nyitotta meg és ismertette a 3 napos rendezvény legfőbb elemének a „Just Transition” – Igazságos átmenetnek a koncepcióját, és ennek az 5 kulcsfontosságú területét:
– Etika és felelősségvállalás: a szakszervezeti értékek és a fenntarthatóság kapcsolata.
– Prospektív (jövőbe tekintő) kompetencia: felkészülés a várható változásokra és a jövőbeli munkaerőpiaci igényekre.
– Változáskezelés: hogyan tudják a szakszervezetek aktívan alakítani, nem csak elszenvedni a zöld fordulatot.
– Rendszerszemlélet: a környezeti és ipari folyamatok globális összefüggéseinek megértése.
– Kollektív kompetencia: közös fellépés és érdekérvényesítés a zöld célok mentén.
A konferencia Johan Hall (LO-Svédország) előadásával folytatódott, a szakértő összehasonlító elemzést adott az európai helyzetről az igazságos átmenet témakörben. Lényeges elemként emelte ki, hogy a zöld átállás nem csak környezeti, hanem gazdasági és szociális kérdés is a szakszervezetek számára.
Az előadás után kezdődtek a workshopok, melyek során interaktív munka keretében az ETUI képzési vezetője által felvázolt öt területet beszéltük át vegyes nemzetiségű csoportokban az első két napban:
Az első esettanulmány a svéd építőipari szakszervezeti szövetség két munkatársának vitáján keresztül mutatta be a zöld gazdaságra való átállás ellentmondásait. A magas munkanélküliség ellenére a klímavédelmi támogatások fellendítik az építőipart, de a szociális dömping, az alvállalkozói láncok átláthatatlansága és a szakképzetlen munkavállalók kizsákmányolása problémát jelent, ami növeli a munkahelyi balesetek kockázatát. Az igazságos átmenet megvalósításához képzés, társadalmi párbeszéd, és a kollektív szerződések betartása szükséges, a szakszervezeteknek pedig aktív szerepet kell vállalniuk a munkakörülmények védelmében.
Az “Igazságos átmenet az iskolában” esettanulmány 2032-be helyezte a résztvevőket, bemutatva egy jövőbeli ideális, nettó nulla energiájú iskolát és azt, hogyan működött együtt a szakszervezet más szereplőkkel a zöld átmenetért. A párbeszéd két szakszervezeti képviselő között zajlott, kiemelve az “előrelátó” kompetencia fontosságát a szakszervezetek számára a környezeti kihívások kezelésében.
Egy következő esettanulmány a bécsi önvezető buszprojekt kapcsán vizsgálta a változáskezelési kompetenciát a zöld átállás és a technológiai fejlődés tükrében. A történet a költségcsökkentési célú automatizálásról és ennek hatásairól szólt – az új technológia bevezetése munkahelyek megszűnéséhez, biztonsági kockázatokhoz és etikai aggályokhoz vezethet. A párbeszéd Janus, az állását féltő buszsofőr és Martin, a szakszervezeti vezető között a kollektív ellenállás formáit vázolja fel.
A rendszerszintű kompetencia esettanulmány az EuroMart 2026-os példáján keresztül mutatta be a mesterséges intelligencia (AI) teljes körű bevezetését a kiskereskedelmi létesítmények mindennapi munkafolyamataiba. A rendszer az automatizált készletkezeléstől a robotizált raktározáson át az útvonal optimalizálásig mindent lefed, amit a vezetőség a hatékonysággal és a környezetvédelmi célokkal (élelmiszer-pazarlás csökkentése) indokol.
A rendszerszintű megközelítés rávilágít, hogy a technológiai váltás nem elszigetelt folyamat, feszültséget okoz a kiszámíthatatlan műszakbeosztások, a fokozott munkahelyi kontroll és a hiányos képzések miatt. A szakszervezetek az algoritmusok átláthatóságát és a munkavállalói jogok védelmét követelik egy olyan környezetben, ahol az energiaárak, az uniós MI-szabályozás és a piaci verseny kényszerítő ereje egyszerre hat a vállalatra és a dolgozók jólétére.
Egy következő esettanulmány a svájci Vetropack üveggyár bezárása elleni küzdelmet mutatta be, mint az igazságos átmenet gyakorlati példáját. A 180 munkavállaló sztrájkkal és a gyár elfoglalásával reagált a multinacionális vállalat bezárási terveire, bizonyítva szakértelmét és kollektív erejét az ipari örökség és a fenntartható jövő védelmében. A valóságban sajnos a gyár bezárt, a mi szimulációnkban viszont sikerült megegyezést kötnie a munkavállóknak, szakszervezeti képviselőknek, munkáltatói képviselőknek, és az állami delegációknak egy mindenki számára vállalható megoldás által.
Az utolsó napon egy integratív tevékenység és egy játékos prezentáció keretében foglaltuk össze a tanultakat, hangsúlyozva a gyakorlati alkalmazhatóságot.
Összességében egy rendkívül tartalmas és inspiráló rendezvényen vehettünk részt, a szakszervezeti képviselők számára világosabbá vált, hogy az igazságos átmenet koncepciójának átültetése a gyakorlatban milyen feltételekhez kötött, és mely területek érintettségét fontos elsődlegesen figyelembe venni.
A beszámolót készítette: Gyapay Vera (SZEF/KKDSZ)
További SZEF tagszervezeti résztvevők: Veér Zsófia, Barna Beáta és Csőke Csaba
