Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Gazdasági Bizottsága 2025. október 16-án tartotta meg ez évi utolsó tanácskozását, amelyet ezúttal hibrid – személyes és zoom-os – részvételi formában rendeztek meg, mintegy húsz tagszervezet képviselőinek részvételével. Mi az utóbbi módon kapcsolódtunk az üléshez.
Az ülés napirendjén szereplő kérdések: makrogazdasági kitekintés az EU gazdasági helyzetére, az ipari termelékenység emelésének sürgető fontossága és ennek elősegítése, az uniós pénzügyek, adózás illetve az Európai Központi Bank működésének átláthatóbbá tétele – mindezek hatása a munkavállalókra a szakszervezetek nézőpontjából.
Az ülés levezető elnöke, Ludovic Voet, konföderációs titkár a bevezetőjében hangsúlyozta, az ESZSZ célkitűzése a dolgozók érdekeinek szolgálatában az uniós gazdaság túlszabályozásának csökkentése, az ipari termelékenység növelése, az EU pénzügyi átláthatóságának javítása, az igényes munkahelyteremtés és a dolgozók szaktudásának elmélyítése a minőségi foglalkoztatás jegyében.
Az ülés meghívott előadói voltak: Clara Leonard, a francia „Institut Avant-Garde” alapítója és főigazgatója, Sebastian Mang and Stanislas Jourdan a „New Economics Foundation” elemzői (NEF), Léa Das Neves Bicho közgazdász, Dr. Margit Schratzenstaller, igazgatóhelyettes (Austrian Institute of Economic Research (WIFO).
Az elemzők és a szakszervezeti képviselők elhangzott főbb megállapításai összefoglalva:
Makrogazdasági körkép – az EU globális versenyképessége jelenleg alacsony, ezért makrogazdasági szinten kulcsfontosságú feladat a növelése. Az egységes piac elmélyítése továbbra is érdeke a szakszervezeteknek, a munkavállalóknak, mivel ez az uniós szintű gazdasági növekedés egyik előfeltétele. Ma már figyelembe kell venni azt is, hogy az uniós GDP és a munkahelyek 76 %-át a szolgáltatások biztosítják. Azonban számolni kell a nemzetközi kereskedelem globális környezetének átalakulásával, és a súlyosbodó geopolitikai feszültségekkel. Ebből következően növelni szükséges az európai gazdaság ellenálló képességét, hogy legalább megőrizhessük nemzetközi pozícióit immár nemcsak az USA, Kína és India, de az új feltörekvő államok, térségek vonatkozásában is.
Szakszervezeti szempontból a munkavállalói érdekérvényesítés céljából, európai szinten kiemelt feladat a társadalmi párbeszéd, a szakszervezetek között és az üzleti szereplőkkel, illetve az EU érintett intézményeivel való kapcsolatok célzott fenntartása – ez a háromoldalú párbeszéd a jelen gazdasági viszonyok ismeretében még fontosabb.
A termelékenység növelése – sürgető feladat a minőségi munkahelyek és beruházások növelése a magasabb fizetések elérése céljából. Ösztönözni és segíteni kell az európai ipari szektor tagállami szintű, helyi beruházásait is a termelés növelése érdekében. Ez az uniós tagállamok többségében, gyakorlatilag a belső, jelenleg stagnáló hazai fogyasztás növelését szolgálja.
Mind az előadók, mind a hozzászólók hangsúlyozták, hogy elsősorban az orosz-ukrán konfliktus összefüggésében az EU számára nagy kihívást jelent a biztonsági kitettsége és az ebből következő védelmi kiadásainak növekedése. Az ESZSZ álláspontja szerint a védelmi kiadások fedezése – indokoltságuk elismerése mellett – nem mehet a közösségi célú beruházások és a szociális kiadások csökkentéséhez. A termelékenység növelése szakszervezeti szempontból, uniós szinten is sürgető feladat, ami megköveteli a minőségi munkahelyeket, a magasabb fizetéseket és a beruházások növelését. Emellett ösztönözni és segíteni kell az ipari szektor korszerűsítését, a termelés bővítését és a belső, hazai fogyasztás növelését a zöld gazdasági fejlődés elvei mentén. Az egységes piac elmélyítése továbbra is alapvető érdeke a szakszervezeteknek, a munkavállalóknak, mivel ez a gazdasági növekedés előfeltétele, ami megelőzheti a fizetések reálértékének egyre érzékelhetőbb csökkenését.
Az EU fiskális szabályai – a felszólaló elemzők és szakszervezeti képviselők szerint az uniós pénzügyek túlszabályozottak. Újra szabályozásuk és átgondolt mérséklésük szükséges azért, hogy ne korlátozzák az EU innovatív iparpolitikájának megvalósítását – ennek érdekében az ESZSZ támogatja az Eurőpai Központi Bank által finanszírozott befektetési eszközök hatékonyabb alkalmazását. Az elemzők szerint az uniós gazdaság fejlődési üteme még mindig elmarad a versenytársakétól, aminek oka az európai vállalatokra nehezedő aránytalanul nagyobb szabályozási terhek és azok költséges következményei. Az európai KKV szektor szintén nagymértékben megérzi a beruházások és a hitelek magas finanszírozási költségeit, ami a szektor szintén alacsony versenyképességének egyik oka. A szabályozási terhek csökkentésének időszerűségét támasztja alá a „Business Europe” által a közelmúltban közzétett átfogó intézkedési javaslatcsomag, amely 68 konkrét ajánlást tartalmaz.
Az ESZSZ álláspontja szerint az ipari termelékenység, hatékonyság növelésének fokozása érdekében a tagállamok szintjén is folyamatos, célzott, összehangolt reformok bevezetésére, alkalmazására van szükség. Ezek célja munkavállalói szempontból a képzett munkaerő térnyerése és egyben a rugalmas munkaerőpiac megteremtése. Ezektől a lépésektől is várható a nagyvállalati és a KKV szektor jövőbeni növekedése és ennek megfelelően a munkavállalói részesedés e folyamat előnyeiből.
Ludovic Voet zárszavában kifejtette, egyre gyakoribb, hogy a befektetői, vállalkozói oldalon a termelékenység alacsony növekedését a dolgozókkal szemben használják fel a bérkorlátozás, a megszorítások és a szabályozások felpuhított alkalmazásának indoklására. Erre válaszul indokolt lenne a tőketermelékenység alakulásának mérése és számításba vétele is nemzetgazdasági szinten.
Nem elfogadható az a mind több politikai szereplő részéről egyre gyakrabban használt narratíva sem, amely az alacsony termelékenységet és javításának szükségességét érvként alkalmazza a munkavállalókat sújtó költségvetési megszorítások igazolására a kollektív tárgyalásokon és a költségvetési politikák alakítása során.
Az ESZSZ felkért szakértői rámutattak, hogy az EU egyes intézményei a kollektív tárgyalások során a gazdasági stagnálásra hivatkozva támogatták a munkaadók pozícióit a béremelések visszafogása céljából. Az alacsony termelékenységi szintek okát a munkaerő gyenge felkészültségére, képességeire vagy aránytalanul magas költségeire vezették vissza. Ezzel szemben az elemzők hivatkoztak az OECD megállapításaira, amelyek szerint a termelékenység növelésének esélye nagyban attól függ, miként tudják a gazdaság szereplői összehangolni a munkavállalói, a befektetői és a kormányzati szereplők érdekeit, törekvéseit. Ezzel összefüggésben idézték az ismert Draghi–jelentés megállapítását, amely rámutatott arra, hogy az USA-ban 2008 óta a reálbér növekedés négyszer magasabb volt mint az Európai Unió legtöbb országában.
Az ESZSZ megítélése szerint a fenti problémahalmaz rendszerszintű, aminek meghatározó tényezője az. hogy a termelékenység növeléséből származó jövedelmek korántsem méltányosan oszlanak el a munka és a tőke, a munkavállalók és a munkaadók között. Ezutóbbiak bevett gyakorlata például a jövedelmük egy részének az uniós, nemzeti szabályozás alól az adóparadicsomokba történő transzferálása – ennek kárvallottjai a dolgozók és az állam. Következésképp a termelékenység növeléséből származó előnyöket igazságosan kell elosztani a tripartit – azaz a munkavállaló, munkaadó és állami – szereplők között. Ezzel összefüggésben követelni kell az osztalékfizetés korlátozását is.
A magyar hozzászólások a tanácskozás során:
– a gazdaság termelékenysége és versenyképessége javítása kérdéskörében folytatott eszmecsere során megfontolásra javasoltam, hogy a szakszervezeti oldal kezdeményezzen egy háromoldalú – tripartit – konzultációs folyamatot a célkitűzések, a lehetőségek és az eszközök megvitatása, lehetséges egyeztetése valamint ezek hozadékainak igazságos elosztása céljából,
– a gazdasági fejlődés és a hatékonyság javításának elengedhetetlen feltétele az oktatási rendszerek működésének minőségi emelése. Ezt a szakszervezeti oldalról is nyomatékosan hangsúlyozzuk, amihez a szükséges költségvetési és humán erőforrásokat biztosítani kell. A hazai tapasztalatokból tudjuk, hogy ez hosszú folyamat, amely tudatos és jelentős anyagi és szellemi ráfordítást igénylő kihívás, amivel a magyar kormányzat is nehezen boldogul. A bizottsági ülés támogatta, hogy a fenti kérdésekben az ESZSZ nyilatkozatokban fejtse ki az egységes szakszervezeti álláspontot a szélesebb európai közvélemény tájékoztatására.
A beszámolót készítette: Pap László Csaba, az ESZSZ Gazdasági Bizottsága magyar tagja, a SZEF delegáltja
Photo by Jakub Żerdzicki on Unsplash
