A tisztes munka világnapja a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége kezdeményezésére 2008-ban létrehozott ünnepnap, amikor a világ szakszervezetei egységesen kiállnak a tisztes munka és annak értékelése mellett. A tisztes munka világnapja minden évben október 7-én van. Idén a SZEF két esemény keretében is aktívan részt vett az ünnepnapi kiállásban.
Budapest:
Tisztes munka – nemek közötti egyenlő bér címmel zajlott panelbeszélgetés az Európai Unió hamarosan bevezetendő bértranszparencia-irányelvének következményeiről, lehetőségeiről és kihívásairól.
Dr. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértőjének előadása szerint a nemek közötti bérszakadék jelentős probléma Európában és Magyarországon egyaránt. 2023-ban a bérkülönbség Magyarországon 17,8% volt, ami meghaladja a 12%-os európai uniós átlagot. Míg az EU-ban a bérszakadék csökkenő tendenciát mutat, addig Magyarországon 2020 óta enyhén növekedett. A nők alacsonyabb fizetésének fő okai a szakmai szegregáció, vagyis a nők felülreprezentáltsága az alacsonyabban fizetett ágazatokban, valamint az “üvegplafon” jelensége, amely láthatatlan akadályokat gördít a nők vezetői pozíciókba jutása elé. Emellett a fizetetlen otthoni munka egyenlőtlen eloszlása és a közvetlen bérdiszkrimináció is hozzájárul az egyenlőtlenségekhez.
A bérdiszkrimináció felszámolására az Európai Unió egy új, 2023/970-es bértranszparencia irányelvet fogadott el, amely a magán- és a közszférára egyaránt kiterjed. Az irányelv kulcsfontosságú eleme a tájékoztatáshoz való jog, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy információt kérjenek az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők kategóriáira vonatkozóan. Az álláshirdetésekben is fel kell tüntetni a kezdő fizetést vagy a bérsávot. A 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek rendszeresen jelentést kell közzétenniük a nemek közötti bérkülönbségekről. Amennyiben egy legalább 5%-os, nemi szempontból semleges kritériumokkal nem indokolható bérkülönbséget azonosítanak, a munkáltatóknak kötelező lépéseket tenniük. Az irányelv kártérítést és jogi lépéseket is lehetővé tesz, a bizonyítási teher pedig a munkáltatóra hárul. Dr. Csernus Fanni felajánlotta szakmai segítségüket a munkavállalói érdekképviseleti csoportoknak az irányelvhez kapcsolódó részletek megértése és feladatok kapcsán.
Dr. Mélypataki Gábor, a Miskolci Egyetem oktatójának előadása a bértranszparencia lehetőségeit és korlátait vizsgálta a magyar állami foglalkoztatásban. Az állami szférán belüli egyenlőtlenségek okaiként a történelmi gyökereket, az igazságtalan társadalmi munkamegosztást és a “pink collar” munkaköröket jelölte meg. Előadásában többször visszautalt a Közszolgálati bérrendszerek és közszolgálati egyenlőtlenségek kiadványunkra és abban megfogalmazott állításokat. A gyakorlatban intézményenként eltérő mozgástér, a szektoriális béremelések és a szakszervezetek korlátozott ereje egyenlőtlenségekhez vezetnek.
Az adatok alátámasztják a problémát: a magyar közigazgatásban a nők és férfiak közötti kereseti rés átlagosan 13,2%. Különösen szembetűnő, hogy míg a nők a közigazgatásban dolgozók többségét alkotják, a vezetői pozíciókban a férfiak aránya jóval magasabb (a férfi alkalmazottak 17,3%-a vezető, míg a nőké csupán 9,3%). Ez az “üvegplafon” és a “ragacsos padló” jelenségére utal. Az előadó szerint a jelenlegi rendszer csupán “látszólagos transzparenciát” biztosít, mivel az előmeneteli és illetményrendszer egyszerre lehetőség és akadály is. A nemi sztereotípiák és a soviniszta munkaerőpiaci szemlélet továbbra is komoly problémát jelentenek az állami szférában.
A 2 órás beszélgetésről készült felvétel megtekinthető youtube-csatornánkon.
Bécs:
2025. október 7-én Bécsben az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felhívására flashmob keretében hívták fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a leginkább igazságtalanságot jelentenek a munkavállalók számára. A SZEF-et dr. Véber János, míg a SZEF Ifjúsági Tagozatát Golnerits Anna képviselte.
