Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ), együttműködve Spanyolország egyik legnagyobb szakszervezetével, az UGT-vel (Spanyol Munkások Általános Szövetsége) 2025. június 24-én Sevilla városában tartotta meg Gazdasági Munkabizottságának ez évi második ülését. A tanácskozást Ludovic Voet, gazdasági konföderációs titkár vezette, az előadók széles közgazdasági, társadalompolitikai kutatói, elemzői körből kerültek meghívásra. A bizottság napirendjén szereplő kérdések az EU gazdasági kilátásai, makrogazdasági összefüggései, a progresszív és igazságos adózási rendszer megteremtése témákban mozogtak. Mintegy 15 tagszervezet képviseltette magát – térségünkből magyar és osztrák tagszervezetek képviselői vettek részt az ülésen.
Az Európai Unió gazdasági kilátásai – Lea Das Neves, közgazdász felvezető ismertetője szerint az EU–ban lassú, de stabil gazdasági növekedés várható. Eddigi mértéke 1,1 % az EU egészében, míg az euróövezetben ennél alacsonyabb, 0.9% volt. A lassú növekedés továbbra is várható, így 2026-ig akár kétmillió új, minőségi munkahely jöhet létre. A várható munkanélküliségi mutató 5,7 % ez év folyamán, elsősorban a szolgáltatási és az állami, közszféra szektoraiban. Az uniós átlaginfláció jelenlegi 2 %-os szintjét meg kell őrizni. Érvényes finanicális törekvés marad a költségvetési deficitek visszaszorítása, az állami eladósodottság csökkentése – e céllal a pénzügyi megszorítások folytatása.
Az EU gazdaságát jelenleg viszonylagos stabilitás, kiszámíthatóság jellemzi, de jelentős nyomás nehezedik a Bizottságra és a tagállamokra az olyan külső, nehezen kiszámítható tényezők hatására, mint a Trump kormányzat gazdasági és külkereskedelmi politikája, kül- és biztonságpolitikai rögtönzései. Kína esetében az új piackeresési törekvései okoznak gondot, amit az EU eddigi piacvédelmi intézkedései nem tudtak kellően kezelni. Az uniós gazdaságok újraindításához szükséges a beruházások növelése, az új gazdaságpolitikai prioritások alkalmazása az olyan stratégiai irányokban, mint a zöld nyitás, a környezetvédelmi beruházások, a tudományos kutatások ösztönzése, a gazdasági hatékonyság növelése. Mindez közvetlenül érinti a munkavállalók közösségét, aminek tükröződnie kell a szakszervezetek hosszútávú gondolkodásában és állásfoglalásaiban, az európai intézményekhez való viszonyban – lehetőség szerint az együttműködésükben. Törekedni kell az EU és a tagállamok külkereskedelmi pozícióinak erősítésére, diverzifikálására, az uniós egységes piac lehetőségeinek hatékonyabb kiaknázására, a tőkepiaci unió elmélyítésére. Még inkább ki kell aknázniuk a kapcsolati rendszereik nyújtotta lehetőségeket nemzeti és uniós szinten egyaránt a gazdasági-szociális céljaik elérésére. De, ez is hosszabb időt és kitartó, egyeztetett fellépést igényel.
Kiemelt témaként szerepelt a megszorítások kérdése a jövő kontextusában, ezzel az év folyamán nagyobb mértékben foglalkozna az ESZSZ. Célja a nemzeti és az uniós szintű szakszervezeti érdekvédelem lehetőségeinek kiaknázása a munkaválalói érdekek érvényesítésére. Ennek eszköze az Austerity Watch című időszaki összeállítás újraindítása, amihez a tagszervezetek érdemi, információs hozzájárulását kérik.
Hangsúlyosan került napirendre az igazságos adóztatás ügye. Ennek fő pontja a nagyvállalatok, multicégek – valós nyereségüknek megfelelő – arányos adóztatása. A közpénzek nem fordíthatók adóelkerülő vállalkozások támogatására. Az ESZSZ elindít egy legalább kétéves folyamatot, a soron következő négy EU-elnöség idején, hogy következetesen lépjen fel az igazságos adóztatást szolgáló uniós direktívák, adóintézkedések kidolgozása és elfogadása érdekében. Ezzel a céllal az ESZSZ egy szakmai munkabizottságot tervez felállítani a tagszervezetei fokozott bevonásával. Ehhez kapcsolódóan Ludovic Voet szövetségi titkár bemutatta a 2025-2027-re szóló hároméves adópolitikai akciótervet, amelyet fontossága és aktualitása miatt az ESZSZ vezetése június 18-án, rendkívüli ülésén fogadott el.
A globális biztonsági kihívások jövőbeni súlyosbodása miatt új kihívásként jelenik meg a jövőben az EU önálló védelmi képességének erősítése, hadiiparának fejlesztése – nemcsak a NATO keretei között. E kihívással szembe kell nézni, de szakszervezeti megítélés szerint ennek finanszírozása nem történhet az elért bérszínvonal kárára, a dolgozók terheinek növelésével. Így a NATO-n belüli új előírás a védelmi költségvetések fokozatosan a GDP öt százalékára történő emelése várhatóan tartós vitát, és ellenkezést vált majd ki – s bár ez elsősorban biztonságpolitikai kérdés, de a szakszervezeteknek ki kell tartaniuk amellett, hogy a plusz költségeket a vállalkozó, befektetői szereplők vállalják, és ne a munkavállalókat terheljék. Ez különösen igaz a túlzottdeficit-eljárásban érintett tagállamokra. Spanyolország baloldali kormányának határozott kiállása e kérdésben eredményesnek bizonyul és a szakszervezetek támogatását élvezi.
Az Európai Központi Bank szerepe felértékelődik az EU gazdaságpolitikájának megfelelő, inflációt mérséklő, a beruházásokat segítő, a zöld fejlődést szolgáló célok követése terén. Ennek alapvetően megfelel az intézmény működése, ami elősegíti a legalábbis mérsékelt GDP-emelkedést és gazdasági fejlődést a tagállamok többségében.
Magyar hozzászólóként rámutattam, hogy a bankszektor biztonsága, működési függetlensége különösen fontos a jelenlegi európai és globális pénzügyi viszonyok között, amikor az infláció korlátok között tartása, az euró árfolyamának védelme, ugyanakkor a versenyképesség és a beruházások növelésének fontossága összehangolt fellépést igényel. Ezzel szemben a kormányok politikai érdekei igényelnék a nemzeti bankok vezetésének befolyásolását. Ez a kockázat akár az Európai Központi Bankot is érintheti, függetlenségét felülírva, az EU egészének stratégiai gazdasági, pénzügyi finanszírozási érdekeit befolyásolva. Séverine Picard (Progressive Policies Kutatóintézet) mint előadó megítélése szerint ilyen összefüggések mindig voltak, sőt a válságos időszakban ez még inkább megállapítható. De az érintett szereplők tudják: az ilyen „egyeztetések” nem lehetnek nyilvánosak, mert az az adott bank hitelességének megkérdőjelezésével, súlyos következményekkel jár. Ez különösen igaz az EKB függetlenségének megőrzésére – ilyen kockázatos időkben nyilvánvaló a háttérben folyó egyeztetés a Bizottság vezetésével, de ez egyelőre nem veszélyezteti a bank független döntéshozatalát az EU startégiai céljai mentén. Felhívta a figyelmet, hogy azt a gyakorlatot kell követnie a tagállamok jegybankjainak is.
Az ESZSZ gazdasági elemzőjének felvetésére reagálva – miszerint szükség lenne a gyors, célzott gazdasági folyamatokra vonatkozó adatmegosztásra a tagszervezetektől – a kérést indokoltnak ítéltem. A gazdasági folyamatok elemzése és előrejelzése nemcsak nemzeti, de uniós szinten is a szakszervezetek érdeke, ami indokolttá teszi a hiteles információval történő hozzájárulást az ESZSZ gazdasági elemző tevékenységéhez. Viszont ehhez pontos kérdések és szempontok megküldése szükséges, mert ez a feltétele a válaszaik ütemes megadásának.
Összegzés – A jövőben fokozni kell a szakszervezeti érdekérvényesítést az előttünk álló átfogó európai és globális politikai, gazdasági, kereskedelmi átalakulás folyamatában. Ezen belül kiemelt dimenzióként kell kezelni a munkavállalók jövedelmi, szociális érdekeinek azonosítását és érvényesítését. Ennek érdekében az ESZSZ a tagjaitól nemzeti szinten is többet vár a munkavállalói érdekek érvényesítése, valamint az összefogás terén európai uniós szinten is.
A beszámolót készítette: Pap László Csaba, az ESZSZ Gazdasági Bizottsága magyar tagja, a SZEF delegáltja
