Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) 2025. május 19. és 21. között tartotta félidős kongresszusát Belgrádban, „Hozzuk el a tisztességes üzletet a munkavállalóknak a megváltozott világban” jelmondattal. Az esemény fő célja az ESZSZ négyéves ciklusának felülvizsgálata és a szakszervezeti mozgalom szerepének megerősítése a jelenlegi globális kihívások közepette.
Wolfgang Katzian, az ESZSZ elnöke nyitotta meg a konferenciát, kiemelve, hogy az európai szakszervezetek egyre nehezebb körülmények közötti munkáját. Beszédében kitért a gazdasági problémákra, a Trump-kormányzat vámpolitikájának ipari termelésre gyakorolt hatására, valamint a klímaváltozás és a háborús konfliktusok okozta kihívásokra. A vendéglátó szerb szakszervezetek nevében Čedanka Andric, az ESZSZ alelnöke és a Nezavisnost konföderáció vezetője, valamint Ljubisav Orbović, a CATUS szakszervezeti szövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket. Beszámoltak a Szerbiában hónapok óta zajló, a demokratikus működés helyreállítását célzó tüntetéssorozatról, amelyet egyetemisták szerveznek, és amelyet a szerb szakszervezetek is támogatnak.
Ezt követően Esther Lynch, az ESZSZ főtitkára vezette fel a tagszervezeti vezetői csúcstalálkozót, amelynek keretében a tagszervezetek képviselői tettek hozzászólásokat. Ezek többségében közös szakszervezeti akciókra tettek javaslatot a hatékony szociális párbeszéd védelmében, a szélsőjobboldali előretörés és az Európai Bizottság által tervezett dereguláció ellen.
Az első nap kiemelt eseménye egy politikusi panelbeszélgetés volt, amelyen három jelentős európai ország minisztere vett részt: Yolanda Díaz (spanyol munkaügyi és szociális miniszter), Justin Madders (az Egyesült Királyság foglalkoztatási jogokért, versenyért és piacokért felelős minisztere), és Korinna Schumann (osztrák szövetségi szociális, egészségügyi miniszter). A miniszterek megvitatták a szakszervezetek és a kormányok szerepét a digitális átalakulás, a zöld átmenet és a tisztes munka témakörében.
Az első nap további programjai között szerepelt az „El a kezekkel a szakszervezeteinktől: visszavágás a szakszervezetek elleni támadások és a gyűlölet ellen” szekció, amely a szakszervezetek elleni fellépéssel foglalkozott Európa-szerte. A kongresszus résztvevői elítélték a sokasodó támadásokat, kiálltak a bebörtönzött török, belorusz és ukrán szakszervezeti aktivisták mellett.
A két nap során számos látványos akcióra is sor került, amelyekkel a résztvevők nyomatékosították üzeneteiket. Ilyen volt például a piros lap felmutatása az európai versenyképességi és deregulációs politika ellen, valamint az „El a kezekkel szakszervezeteinktől” tábla felemelése a szakszervezetek elleni erőszak megállítására. Az első nap végén az ESZSZ Ifjúsági Tagozata, amelynek tagjaként a SZEF delegálásában Golnerits Anna vett részt a kongresszuson, látványos zenés akciót mutatott be.
A kongresszus második napján alapította meg hivatalosan az ESZSZ az Emilio Gabaglio-díjat, amelyet kiemelkedő nemzetközi szakszervezeti munkáért és akciókért nyerhetnek el a tag- és rétegszervezetek jelöltjei. Emilio Gabaglio (1937-2024), az ESZSZ néhai főtitkára kiemelkedő szerepet játszott az európai szociális párbeszéd és a munkavállalói jogok megerősítésében.
Ezt követően a „Szakszervezetek a változó világban: európai szakszervezeti mozgalom, szociális párbeszéd és szakszervezeti megújulás” című szekcióban a szakszervezeti megújulás kihívásai kerültek terítékre kerekasztal-beszélgetés keretében, amelyen többek között svéd, olasz, német és ukrán szakszervezetek vezetői vettek részt. A délután további része a határozatok elfogadásával telt.
Fontos döntés született az ESZSZ alapszabályának módosításáról, melynek értelmében a FERPA, az Európai Nyugdíjasok és Idősek Szövetsége, az ESZSZ rétegszervezete is szavazati jogot kap több kérdésben.
A kongresszus két írásos nyilatkozatot fogadott el: az „Állásfoglalás – A szakszervezetek követelései egy sikeres EU-bővítéshez” és a „Belgrádi Nyilatkozatot”. Az előbbi hangsúlyozza, hogy az ESZSZ csak olyan országok felvételét támogatja az Európai Unióba, amelyek garantálják és működtetik a megfelelő társadalmi párbeszédet, biztosítva ezzel a szakszervezetek jogait és a munkavállalók érdekeinek képviseletét.
A Belgrádi Nyilatkozat, a zárónyilatkozat fő mondanivalója, hogy az európai dolgozók súlyosbodó kihívásokkal, például a drágulással és a munkahelyek bizonytalanságával néznek szembe. A nyilatkozat szerint a szakszervezetek egységesen kiállnak a tisztességes munkafeltételekért és a szolidaritásért. Kiemelik a szociális minimumszabályok, a kollektív tárgyalások és a szakszervezeti jogok fontosságát a minőségi munkahelyek és méltányos bérek alapjául. Hangsúlyozzák, hogy Európának beruházásokkal kell erősítenie gazdasági és ipari képességeit, nem pedig deregulációval vagy megszorításokkal. Az ESZSZ elkötelezett egy olyan Európa építése mellett, ahol a szolidaritás és az egyenlőség mindenki számára valósággá válik.
A fő program mellett számos kiegészítő rendezvényre is sor került, amelyek a szakszervezeti mozgalom széles spektrumát ölelték fel. Ezek között szerepelt többek között az ETUI (Európai Szakszervezeti Intézet) szimpóziuma a Nyugat-Balkán európai integrációjáról, workshopok a pszichoszociális kockázatokról, valamint a fiatalok és nők szerepéről a szakszervezetekben. A szociális párbeszéd megerősítéséről szóló workshop különösen fontos volt Kelet-Európa számára. Ezen a workshopon a MASZSZ delegáltja mutatta be a hazai ipari szociális párbeszéd, az akkumulátorgyártás és a magyar nyugdíjrendszer problémáit.
A beszámolót készítette: Véber János, SZEF küldött, a KDDSZ alelnöke
(Fotók forrása: ETUC Facebook-oldal)
