A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma képviseletében Szatmári Lajos, alelnök és Szabóné Würth Boglárka, az Országos Munkavédelmi Bizottság SZEF delegáltja helyezett el koszorút és mécsest április 28-án Csepelen a Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emlékművénél rendezett megemlékezésen.
1984. április 28-án a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartotta meg azt a megemlékezést, melynek nyomán ma már világszerte megemlékezéseket tartanak a munkabalesetek áldozatainak tiszteletére. Az emléknap dátumának apropója, hogy Kanadában 1914. április 28-án fogadtak el egy olyan munkahelyi baleset-biztosítási szabályozást, melynek köszönhetően létrejött az első munkavédelmi hivataluk. Hazánkban a nemzetközi emléknapot 2012 óta tartják meg az ikonikus csepeli emlékműnél, mely a Duna-lejáró utcában található. A megemlékezést minden alkalommal naplemente utánra időzítik, mert az emlékmű különleges díszkivilágítása sötétben érzékelhető a legjobban.
Az idei megemlékezés szűk körben zajlott, a szakszervezetek mellett az NGM területtel foglalkozó főosztálya, pár foglalkozás-egészségügyi- és munkavédelemmel foglalkozó szervezet, és egy-két civil szervezet képviseletében mintegy 35-40 ember jelent meg. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke beszédében kitért arra, hogy az ismert munkahelyi balesetek száma 2024-ben 20.400 volt, ami a megelőző évekhez képest enyhén csökkenő tendencia, azonban a halálos kimenetelű balesetek száma emelkedett, a 2023-ban kivizsgált 62 halálos balesethez képest 2024-ben 75-en vesztették életüket munkahelyi balesetben. Elhangzott, hogy a 45-64 év közöttiek a legveszélyeztetettebbek, és a beszéd kitért arra is, hogy szükség van a munkavédelmi oktatás színvonalának növelésére, a munkavédelmi ellenőrzések szigorítására, és a munkavédelmi hatóság fejlesztésére a megfelelő számú ellenőrzés érdekében, különösen a kis- és középvállalatok magas esetszáma miatt.
A kormányzati oldal képviseletében Nesztinger Péter főosztályvezető szerint a munkabalesetek legfőbb oka, hogy a munkavállalók nem tartják be a munkavédelmi szabályokat, melyre megoldásnak látja a hiányosságok észlelésekor magasabb pénzbüntetések kiszabását.
Napjainkban a közszférában is az egyik legfontosabb szakszervezeti kérdés a munkavédelem, ugyanis a munkaalkalmassági és munkavédelmi kérdéseket az elmúlt időszak jogszabályi változásai az eddigieknél sokkal inkább a munkavállalók felelősségi körébe utalják. A jogszabályváltozások következtében a korábban kötelező munkahely-egészségügyi alkalmassági vizsgálatot nem teszi mindenki számára kötelezővé, a munkavédelmi oktatás helyett pedig sok helyen elegendő egy tematika átadása a dolgozók számára. Hazánkban a fizikai veszélyekre helyeződik a munkavédelmi jogszabályok fő hangsúlya, és ott is inkább a baleset jellegű történésekre, míg a világ többi részén már sokkal többet foglalkoznak a munkavégzés hosszútávú hatásaival, akár fizikai, vagy pszichoszociális kockázati tényezők tekintetében, mert ezek hatása sokkal nagyobb horderejű. A munkavédelmi ráfordítások mérhetően megtérülnek az államháztartások szempontjából, ugyanis a dolgozók tovább maradnak egészségesek a munkaerőpiacon, így profitot termelnek, hozzájárulnak a nemzetgazdaság növekedéséhez, és nem kell annyi pénzt fordítani a munkaköri ártalmakból kialakuló betegségek kezelésére, segélyezésre.
A 2024-es évben egy SZEF által finanszírozott kérdőíves kutatással igyekeztünk feltárni a közszféra dolgozóira vonatkozó munkaképességi adatok alakulását, mely korábbi statisztikákkal összevethető. Az eredmények alapján beigazolódott az a sejtés, hogy romlott az adott korosztályok munkaképességi mutatója, így tények támasztják alá a munkavédelemmel kapcsolatos szakszervezeti munka fontosságát. Bebizonyosodott az is, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők nagy hatást gyakorolnak az egyének Munkaképesség Indexére, annak dacára, hogy a jogszabályok nagyobb részében alig veszik ezeket figyelembe mint expozíciós tényezőt.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma igyekszik nem csak az Országos Munkavédelmi Bizottságban való aktív részvétellel javítani a közszférában dolgozók munkavédelmi körülményeit, hanem a tagszervezetek aktivistái számára szervez olyan képzéseket, workshopokat, melyeken gyakorlati szemszögből ismerkedhetnek meg a munka- és egészségvédelemben rejlő lehetőségekkel, hozzájárulva a dolgozók munkavédelmi tudatosságának növeléséhez.
A beszámolót készítette: Szabóné Würth Boglárka, az Országos Munkavédelmi Bizottság SZEF delegáltja
