A Bizottság 2025. évi első ülését Tea Jarc konföderációs titkár, az ESZSZ ennek a bizottságnak a munkájáért felelős vezetője nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, hogy több olyan foglalkoztatással kapcsolatos téma kerül napirendre, amelyekkel már foglalkozott a testület: a tisztességtelen munkavégzés elleni fellépés, a fogyatékkal élő munkavállalók és a gyakornokok helyzete. Részben az ezekkel kapcsolatos, a következő ESZSZ Végrehajtó bizottsági ülése (2025. március) elé kerülő előterjesztéseket vitatta meg a testület. Elmondta továbbá, hogy a bizottság következő ülésére várhatóan 2025. október 7-én, a tisztes munka világnapjához kapcsolódóan kerül sor, valószínűleg nem Brüsszelben, hanem – a tavalyi évhez hasonlóan – valamely más EU-s tagállamban. (A 2024 őszi ülés helyszíne Pozsony volt.)
A délelőtt folyamán először a munkahelyek biztonsága és a tisztességtelen körülmények közötti munkavégzés (fekete vagy félig legális, nem megfelelő szociális védelem melletti foglalkoztatás) elleni közös európai fellépést sürgető előterjesztés tervezetét vitatta meg a bizottság. Ennek előzménye volt egy 2024-ben az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) által koordinált kutatás, amely kérdőíves elemzéssel tekintette át az ezzel kapcsolatos tagállami helyzetet a bizottság tagjai segítségével. A tapasztalatok alapján szükséges meghatározni a tisztes foglalkoztatás ismérveit: ezek között a legfontosabbak a tisztességes munkabér és a szociális juttatásokhoz (társadalombiztosítás, nyugdíjjogosultság) való hozzáférés mellett a munka és a magánélet összeegyeztethetősége, az önfejlesztéshez, a tanuláshoz való jog. Ezek garanciája a szociális párbeszéd, a szakszervezeti taggá válás lehetősége és a szakszervezetek kollektívszerződés-kötési joga. A tervezet szerint fontos lenne olyan EU-s szabályozás kialakítása, amely visszaszorítja az atipikus munkavégzés tisztességtelen formáit, továbbá támogatni kell a korábbi Ifjúsági Garancia Programhoz hasonló foglalkoztatási programokat, és erősíteni kell a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzést. A vitában a bizottság tagjai egyetértettek felvetett témákkal, de javasolták például a női munkavállalókat érintő problémák (gyermekvállalás támogatása, a munkahelyi zaklatás és erőszak visszaszorítása) megjelenítését. Többen jeleztük, hogy egész Európában jellemző munkaerőhiány miatt a közszféra területén is megjelentek a tisztességtelen foglalkoztatás elemei: pl. a munkaközvetítőkön keresztül való foglalkoztatás, vagy a túlórák ki nem fizetése, illetve a szakszervezetek jogainak csorbítása. Ehhez kapcsolódóan tárgyalt a bizottság a szűkülő európai munkaerőpiaccal kapcsolatos előterjesztésről: sok országban egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a hosszútávú munkanélküliség. Ennek csökkentéséhez az ESZSZ fenntartható, minőségi munkahelyeket és az oktatási és átképzési lehetőségek növelését szorgalmazza.
A következő napirendi pont keretében tájékoztatást kapott arról a bizottság, hogy március 11-én az ESZSZ illetékes vezetői és a testület egyes tagjai részt vesznek az Európai Bizottság által a szociális partnereknek szervezett egyeztetésen, amelynek témája az EU 2024-ben meghirdetett akcióterve egyéves tapasztalatainak áttekintése. A program célja az európai munkaerőhiány csökkentése a szakképzés erősítésével, és az ebben részesülők körének bővítésével. Az ESZSZ ebben a témában is a szociális párbeszéd fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az ülés végén tájékoztatást kapott a bizottság a fogyatékkal élő munkavállalókkal és a gyakornok munkavállalók helyzetével kapcsolatos, még a cseh uniós elnökség alatt megkezdett szabályozás-és akciótervekről. A munka a magyar EU soros elnökség alatt is folytatódott, de azok véglegesítése a soros lengyel elnökségre vár.
A beszámolót készítette Véber János, a Bizottságban a magyar szakszervezeti konföderációk delegáltja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke.
