Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága (VB)
2024. december 10-11-i, Brüsszelben tartott üléséről és az ahhoz kapcsolódó
CETUN rendezvényről
December 10-én, az ülés első napján munkaebéd keretében került sor a közép-európai szakszervezetek közös munkáját segítő CETUN hálózat irányító testülete találkozójára, amelyet az együttműködést szervező Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) brüsszeli képviselete szervezett. Ennek keretében meghívott európai parlamenti képviselők részvételével többek közt a cseh, svájci aktuális szakszervezeti problémákat tekintették át a résztvevők. Csehországban, ahogy sok közép európai országban is gondot jelent a valós érdekegyeztetés hiánya, ami megnehezíti a minimálbér irányelv átültetését is. A svájci szakszervezetek számára nagy kihívást jelent a Svájc és az Európai Unió között kötött munkaerőpiaci megállapodás előkészítése és a kihelyezett munkavállók jogainak védelme.
Az ESZSZ VB 2024. évi negyedik ülésére Brüsszelben került sor, amelyet a szövetség vezetője, Wolfgang Katzian, az ÖGB, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöke vezetett le.
A napirendnek megfelelően a VB elfogadta az előző vezetői ülések emlékeztetőit és jóváhagyta a vezető testületekben történt személyi változásokat a tagszervezeti delegálások alapján. A VB megtárgyalta és vita után elfogadta az ESZSZ 2025. évi költségvetését. A felelős, takarékos gazdálkodás ellenére a szövetség székhelyének 2022-2023-as költözése valamint az általánosságban csökkenő szakszervezeti taglétszám és ezáltal a tagszervezetek által befizetett tagdíjak csökkenése miatt az ESZSZ költségvetése 2025-ben is deficites, ám a hiányt a következő években igyekeznek ledolgozni. A VB az ESZSZ irányító testülete javaslatára elfogadta a moldovai CNSM szakszervezeti szövetség tagdíj-mérséklési kérését, tekintettel az országnak az orosz-ukrán háború okozta gazdasági és politikai problémái miatt.
A VB elfogadta az ESZSZ 2025 májusában, Belgrádban tartandó félidős konferenciájának előzetes munka- és programtervét: témák lesznek többek között a minőségi munkavégzés, a szakszervezetek, a szociális igazságosság és az érdekegyeztetés jövője.
A VB által megtárgyalt és elfogadott legfontosabb érdemi előterjesztések a következők voltak:
A VB állásfoglalást fogadott el kényszermunka alkalmazásának tiltása támogatására továbbá, az EU-n kívülről érkező kényszermunkával készített áruk bojkottja mellett.
A mesterséges intelligencia egyre jobban elterjed a munka világában is – számos negatív hatás éri és érheti emiatt a munkavállalókat. Ezzel kapcsolatban hosszabb vita után tett állásfoglalásokat a VB: EU irányelvet szorgalmaz az ESZSZ, amely szabályozza az MI technológia HR és más munkavállalókat érintő területeken való működését. Az egyes folyamatokban továbbra is az emberi döntésnek kell a véglegesnek lenni, és biztosítani kell az MI folyamatos felügyeletét.
Az európai ipari termelés problémái miatt, első sorban a gépjárműgyártásban, sok vállalat csökkenti termelését: munkahelyek ezrei kerülnek veszélybe. Az ESZSZ követeli, hogy a nagyvállalatok hirdessenek moratóriumot a tömeges létszámleépítésekre, a rövidtávú profitmaximalizálás helyett a fenntarthatóságot tartsák szem előtt, és azt, hogy az EU és tagállamai az ipari termelést tartósan támogató politikát folytassanak.
Ehhez kapcsolódóan a VB mozgósítási tervet is elfogadott a munkahelyek és az európai szociális háló és a társadalmi párbeszéd védelme érdekében: ennek alapján regionális és központi euródemonstrációkat szerveznek majd.
Az első nap online bejelentkezés formájában volt alkalma találkozni a VB tagjainak az USA AFL-CIO szakszervezeti szövetsége elnökével, Liz Shulerrel, aki elmondta, hogy Trump régi-új elnök győzelme – különösen a mellé csatlakozó technokrata nagytőkések, mint Elon Musk – miatt valószínűleg az amerikai munkavállalók, különösen az állami (szövetségi) alkalmazott helyzete romlani fog, jogaik csökkenhetnek. Az amerikai szakszervezeti mozgalom véleménye szerint – épp a nyomás miatt – talán erősödhet: előnyük, hogy országos hálózatuk van, olyan, amelyekkel csak a nagy pártok rendelkeznek.
Az ülés első napi programja után került sor az Európai Szakszervezeti Intézet következő évi munkaterve elfogadására. A szervezet 2024-ben megújult vezetése az európai munkaerőpiac legaktuálisabb témáiban tervez kutatásokat és képzéseket, összhangban az ESZSZ munkájával, azzal a korábbiaknál jobban együttműködve.
Állásfoglalás született az európai szociális háló és a közszolgáltatások fejlesztése érdekében: unió szerte nőnek a társadalmi különbségek, nő a szegénységnek kitett társadalmi csoportok száma. Ennek megakadályozására követeli az ESZSZ a vonatkozó EU-s politika felülvizsgálatát és a szociális ellátórendszer fejlesztését.
Emellett a VB állásfoglalást fogadott el az Európai Bizottság korábbi és jelenlegi deregulációs politikájával szemben. A von der Leyen bizottság első működési időszakában az európai gazdasági versenyképesség érdekében deregulációs programot valósított meg, és ezt a mostani ciklusban is folytatni kívánják. Ugyanakkor sok olyan előírást is lazítottak vagy helyeztek hatályon kívül, amelyek védték a munkavállalókat. Az ESZSZ a dereguláció helyett a jobb, szociális szempontokat is figyelembe vevő szabályozást támogatja.
A VB második napján az ESZSZ vezetés meghívására Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke látogatta meg az ülést. Mindketten hangsúlyozták a szakszervezetek szerepének fontosságát. Antonio Costa az európai versenyképesség növelésének kulcsát az innovációban és a képzésben, nem az olcsó munkaerőben látja. Ursula von der Leyen pedig ígéretet tett a szociális párbeszéd hatékonyságának növelésére.
A VB következő ülésére 2025 márciusában kerül sor.
A beszámolót készítette: Véber János a VB-ben a SZEF helyettes képviselője, a Közgyűjteményi és Közművelődési
Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke
