Beszámoló
az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ESZSZ Végrehajtó Bizottsága (VB)
2024. október 15-16-i, Brüsszelben tartott üléséről és az ahhoz kapcsolódó CETUN rendezvényekről
A VB ülése előtti este előkészítő munkavacsora és a VB első napján, október 15-én munkaebéd keretében került sor a közép-európai szakszervezetek közös munkáját segítő CETUN hálózat irányító testülete találkozóira, az együttműködést szervező Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) brüsszeli képviselete koordinálásával. A CETUN cseh, horvát, magyar, osztrák, román és svájci tagszervezetei képviselői megvitatták a jelenlegi tagországi munkaerőpiaci és politikai helyzetet, az október 15-i munkaebéden pedig lehetőségük volt Nicolas Schmittel, a most megújuló Európai Bizottság még hivatalban lévő foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosával, az európai szocialista pártcsalád 2024-es európai parlamenti választási csúcsjelöltjével találkozni.
Az ESZSZ VB 2024. évi harmadik ülését Brüsszelben tartotta, amelyet a szövetség vezetője, Wolfgang Katzian, az ÖGB, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöke távollétében az ESZSZ alelnökei vezettek le. Esther Lynch az ESZSZ főtitkára elmondta, hogy a szakszervezetek a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben nagy kihívások előtt állnak. Október 16-án európai szociális csúcsra kerül sor, amelyet sajnos a kormányzatok lemondtak, így tripartit helyett azon a munkáltatók és a munkavállalók képviselői vesznek részt.
A napirendnek megfelelően a VB elfogadta az előző vezetői ülések emlékeztetőit és a vezető testületekben történt tagszervezeti delegálások alapján a személyi változásokat: a júniusi tagfelvételi döntés után először vehettek részt a grúz szakszervezeti szövetség képviselői az ülésen. A VB megtárgyalta és elfogadta az 2023. évi pénzügyi beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést és a 2025. évre tervezett tagszervezeti tagdíjakat. A háborús helyzetre tekintettel a VB egyhangúlag támogatta az ukrán FPU és KVPU szakszervezeti szövetségek tagdíjelengedésre irányuló kérését.
A VB által megtárgyalt és elfogadott legfontosabb előterjesztések a következők voltak:
A VB hosszabb vitában tárgyalta az új európai bizottsággal szembeni elvárásokkal kapcsolatos álláspontot és a Mario Draghi volt olasz kormányfő és az Európai Központi Bank korábbi elnöke által készített európai versenyképességgel kapcsolatos jelentést. A jelentés elkészítését széleskörű konzultációk előzték meg: ennek keretében Draghi többször egyeztetettek az ESZSZ-szel és a VB tavaszi ülésén is részt vett. A tagszervezetek egyetértettek a jelentés több megállapításával, például az európai integráció erősítésével és a közkiadásoknak az európai gazdaság és társadalom fejlesztése érdekében való növelésével, ugyanakkor hangsúlyozták, a versenyképesség oltárán nem lehet feláldozni a munkavállalói jogokat és a szociális juttatásokat. Ehhez kapcsolódóan foglalkozott a VB az EU következő költségvetési ciklusa prioritásaival. Az ESZSZ fontosnak tartja a szociális és munkaerőpiaci célú források növelését, emellett a források átlátható kihelyezését és felhasználását.
A VB állásfoglalást fogadott el az ipari minőségi munkahelyek érdekében: biztosítani kell a megfelelő munkakörülményeket, az elegendő pihenőidőt és munkavédelmet. A tisztes munkahelyek nemcsak a dolgozók érdekeit szolgálják, hanem a termelékenység növeléséhez is hozzájárulnak. Ehhez kapcsolódóan tárgyalták meg és fogadták el a testület tagjai az európai energetikai szektorral kapcsolatos állásfoglalást: mind a vállalkozások, mind a háztartások számára megfizethető energiát kell biztosítani és e fontos közszolgálati szektor munkavállalóinak megfelelő megbecsülést kell nyújtani. A VB foglalkozott az Európa nagyvárosaiban egyre nagyobb gondot jelentő lakhatási válsággal is: állami bérlakás programokat és piaci szabályozást szorgalmaz az ESZSZ. Ahogy a hozzászólásokból kiderült, a probléma nemcsak a fiatalokat sújtja, Nyugat-Európában, ahol jellemzően bérlakásokban élnek az emberek, a kisebb nyugdíjból élőket, vagy egyedül gyermeket nevelőket, különösen a nőket súlyosan fenyegeti a lakhatási szegénység, akár a hajléktalanság is. A volt szocialista országok egy részében, ahol jellemző a saját lakástulajdon, a szinte megfizethetetlen ingatlanárak jelentenek problémát.
Az ülés első napi programja után került sor az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) beszámolójának elfogadására és következő évi munkaterve előzetes áttekintésére. A munkaerőpiaci kutatásokat és szakszervezeti képzéseket végző Intézet vezetése 2023-2024-ben jelentősen megújult: az új vezetőség célja a jelenlegi legnagyobb kihívásokkal, többek közt a klímaváltozással, az atipikus munkavégzéssel, a digitális átállással kapcsolatos, az ESZSZ munkáját segítő kutatások és képzések lebonyolítása.
A VB támogatta az európai szélsőjobb előretörését figyelő és a munkavállalókat segíteni hivatott központ létrehozására irányuló előterjesztést. A vitában résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy a szélsőjobboldali pártok ellenségesek a szakszervezetekkel szemben. Azokban az országokban, ahol autoriter vezetők, vagy szélsőjobboldali pártok kerültek kormányra, jelentősen sérülnek a szakszervezeti jogok, ennek terjedése ellen fel kell lépni.
A VB előterjesztést fogadott el az európai szociális párbeszéd helyreállításával kapcsolatban is: az ESZSZ követeli mind az uniós, mind a tagállami társadalmi párbeszéd intézményrendszerének megfelelő, nemcsak konzultációra korlátozódó működtetését.
A VB megtárgyalta és elfogadta a munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal kapcsolatos készülő EU irányelvvel kapcsolatos előterjesztést. A pszichés megterhelés hosszabb távon jelentős egészségkárosodást idézhet elő: a stressznek komoly szerepe van a szív- és érrendszeri és egyéb megbetegedésekben. Ennek megfelelően törekedni kell az effajta munkahelyi kockázatok csökkentésére. Ehhez kapcsolódik az elektronikus eszközökkel távmunkát végzőket érő megterhelés: ahol sokszor összefolyik a munka és a magánélet. A távmunkát végzőkkel kapcsolatos szabályozás megújításáért és szigorításáért régóta küzd az ESZSZ.
A nyár folyamán az ESZSZ felmérte a tagszervezetek körében a vezetőségi ülések szervezésével kapcsolatos igényeket. Ennek alapján, hogy a szerényebb anyagi forrásokkal rendelkező tagszervezetek jobban részt tudjanak venni a munkában, a Végrehajtó Bizottság az eddigi évi négy személyes jelenléti ülés helyett háromszor fog személyesen találkozni, ebből egy ülést igyekeznek nem Brüsszelben megszervezni, egy ülésre pedig online formában kerül sor, amelyen több nyelvre is fognak a jelenlegiek mellett tolmácsolni.
A VB következő ülésére 2024 decemberében, az ESZSZ ciklusközepi, félidős kongresszusára pedig május közepén Belgrádban kerül sor.
A beszámolót készítette: Véber János a VB-ben a SZEF helyettes képviselője, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke
