Új társadalmi szerződés szükségessége, veszélyes anyagok a munkahelyeken, az ápolás, mint társadalmi kérdés, az alapvető jogok érvényesülése a munkahelyeken
Beszámoló
az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO 2024 júniusi, 112. konferenciájáról
(Genf)
Az ENSZ szakosított szerve, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfontosabb döntéshozó testülete éves konferenciája, amelyet 1919 óta rendszeresen megtartanak. A konferencia, amelyen az ILO 187 tagországa szinte valamennyi tagállama képviselteti magát tripartit, háromoldalú delegációkkal (kormányzati, munkáltatói és munkavállalói és szakszervezeti képviselők), fontos feladata új ajánlások és egyezmények elfogadása, régi egyezmények esetleges visszavonása és az ILO egyezmények betartásának vizsgálata. Minden tagországban, így Magyarországon is tripartit nemzeti ILO tanácsok működnek, amelyek delegáltjai vesznek részt az ILO kongresszuson.
Az idei konferencia kiemelt témái – a szokásos beszámolók és pénzügyi kérdések és egyes tagállami problémák, továbbá régi szerződések hatályon kívül helyezése mellett – a biológiai veszélyforrást jelentő anyagokkal kapcsolatos átfogó egyezmény előkészítése, az ápolás és az abban dolgozókkal kapcsolatos kérdések, továbbá az alapvető jogok munkahelyi érvényesülése voltak. Az ajánlások és egyezmények tervezeteit először külön-külön vitatják meg munkaadók, munkavállalók és kormányzatok képviselői, majd azokat közös üléseken véglegesítik. Én az alapvető jogokkal kapcsolatos bizottság munkájában vettem részt. A kongresszus folyamán jelentős nézetkülönbség alakult ki a felek között: a munkavállalói oldal a megszülető riportban és ajánlásban a végleges szövegnél határozottabb megfogalmazását szeretett volna elérni a kollektív szerződések és az szociális párbeszéd fontossága tekintetében. Ugyanakkor, hosszas viták után e pontok is valamennyire bekerültek a végső jelentésbe. Az ILO a riportban komoly ajánlásokat fogalmaz meg az alapvető jogok védelmére: munkavállalói szempontból fontos felhívás a kormányok számára, hogy meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzés rendszerét. Az ILO továbbra is határozottan kiáll a gyermek-, és a kényszermunka ellen.
Megfigyelőként részt vettem a biológiai veszélyforrást jelentő anyagokkal kapcsolatos normaalkotó bizottság több ülésén is. A kormányzati és a munkavállalói oldal széleskörű, nagyon sok veszélyforrást megnevező ILO egyezményt látna szívesen. Ugyanakkor a munkáltatók – és egyes szakértők is – a szabályozás tervezetét túl bonyolultnak és nehezen betarthatónak tartják. A témában folytatódni fognak az egyeztetések.
Az ILO plenáris ülésén – a hagyományoknak megfelelően – a magyar delegáció munkavállalói oldalának nevében felszólalt Pallagi Gyula, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A magyar szakszervezeti konföderációkkal egyeztetett beszédében felhívta a figyelmet a munkavédelem és a szociális párbeszéd fontosságára, ami sajnos Magyarországon sok szektorban – különösen a közszférában sérül.
Az ILO külön plenáris ülést szentelt a Hamász és Izrael közötti fegyveres konfliktus által sújtott palesztin területeken élő munkavállalók nehéz helyzetének. Természetesen a vita nem nélkülözte a politikai, a munka világán túlmutató éles hozzászólásokat.
Az ILO plenáris ülésein üdvözölte az ILO főigazgatója és irányító testülete beszámolóit és új kezdeményezését, amelynek célja az új társadalmi (alapvetően szociális) szerződés kialakítása. A szorgalmazott új modellben az országoknak lépéseket kell tenni az egyenlőtlenségek csökkentésére, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nagy probléma világszerte. Az ILO ezzel kapcsolatban 2023 őszén kialakított „világkoalíciós” tervezete felhívja a kormányok figyelmét arra, hogy a gazdasági fejlődés mellett fordítsanak kiemelt figyelmet a szegénység csökkentésének. A kezdeményezés keretében a koalícióban résztvevő országok és társadalmi szervezetek évente elemzik a témában való előrehaladást. E koalíció ünnepélyes nyitóeseményére is a kongresszus keretei között került sor.
Az ILO kongresszus négy, ma már meghaladott és újabb ILO szerződéssel kiváltott egyezmény hatályon kívül helyezéséről is döntött.
A kongresszus keretében került sor az irányító testületi választásokra is. Ennek eredményeképp magyar kormány képviselője, (jelenleg Pelei Krisztina osztályvezető, a NILO Tanács titkára (Nemzetgazdasági Minisztérium)) a 2024 és 2027 közötti időszakban helyettes tagként vesz részt az irányító testület kormányzati oldalának munkájában.
Készítette: Véber János a Nemzeti ILO Tanácsban a SZEF delegáltja, a KKDSZ alelnöke
