A március 8-10. között zajlott nemzetközi esemény fő célkitűzése és alapgondolata az volt, hogy a szélsőjobbos politika és ideológia előtérbe kerülése, valamint egyre fokozódó jelenléte kapcsán a résztvevők megosszák a saját képviselt szervezetük – és részben a képviselt országuk – részéről a tapasztalataikat. Erre a tudásmegosztásra épülően van lehetőség egyéni továbblépésekre az egyes szakszervezetek részéről, illetve akár további koncepcionális lépések megfogalmazása az európai szintű összefogás számára.
A “jégtörő” és összerázó feladatokat követően a témát felvezető előadás folytatásaként az egyes résztvevők mutattak be példákat, jó gyakorlatokat, esetleírásokat a saját tapasztalatukból, a szakszervezeti életükből.
Ennek keretében a spanyol kollégák olyan oktatófelületet mutattak be, amelyet online platformokon való kommunikáláshoz fejlesztettek ki. Ez nem más, mint szituációkat generáló alkalmazás, amely támogatja a felhasználót abban, hogy megmaradjon egyfajta asszertív kommunikációban, és ne kerüljön a másik fél érzelmi vagy rosszindulatú érvelése miatt rossz pozícióba a beszélgetés során, hanem akár egy szélsőjobboldali vélemény irányából is át tudja terelni téríteni a beszélgető partnert egy “elgondolkodóbb” pozícióba.
Az olasz beszámolóból kiderült, hogy a covidot követő időszakban a CGIL irodáit országszerte érték konkrét vandál támadások, amelyek során vörös színnel felmázolt feliratokkal igyekeztek megfélemlíteni a szakszervezeti alkalmazottakat, illetve a rongálásokat térképre vitt változatában nyilvánosságra hozó kollégát személyes profilja felismerhetősége miatt is veszély fenyegette, valamint online zaklatás érheti.
Az osztrák példa (amely elég sajátosan összefügg az ország történelmi hátterével nyilván) bemutatta a Heldenplatz történetét és jelentőségét az évek óta megrendezett május 8-i Öröm Fesztivál szempontjából. Ennek a fesztiválnak a története ott kezdődött, hogy a szakszervezetek részvételével indult kezdeményezés erre az eseményre, hogy a szélsőjobb ide tervezett rendezvényét megakadályozzák, és egy náci narratíva helyett az elfogadás és a kultúra ünnepévé tették a helyszínt, felülírva ezzel a kapcsolódó történeti szálat.
A belga beszámolóban szintén történelmi áttekintéssel egybegyúrva a történeti emlékek megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, a hagyományozható emlékezet formáinak jelentőségét emelte ki, különös tekintettel a szakszervezeti múltra, amelynek gondozása szintén fontos lehet a jelenkor küzdelmeiben.
Külön pontként szerepelt a Szélsőjobb ellenes szakszervezetek Kiáltványa – ez csatolva is elérhető – akár további felhasználásra, közlésre, fordításra is.
Az a teljes eseményen nyilvánvaló volt, hogy a nyugat-európai tapasztalásban jellemzően más típusú küzdelmek vannak a szélsőjobb előretörése kapcsán, mint hazánkban – értem ezalatt leginkább azt, hogy a szélsőjobb jól körülírható, behatárolható politikai mezőben foglal helyet, és nem csúszik bele a populista kormányzási narratívába. Az általánosan kijelenthető azonban még emellett is, hogy a közösségi média és az online felületek használata nagyban segítik a szélsőjobbos narratíva terjedését, a toborzásukat bizonyos körökből, valamint a szervezkedést tényleges akciók esetén.
A spanyol párbeszéd-szimulátor oktató projekt azért is kiemelkedő, mert az online kommunikáció problémájára igyekszik reagálni, és a jellemzően lezajló párbeszédek kapcsán igyekszik alternatív lehetőséget adni – és erre helyzetgyakorlattal felkészíteni a kollégákat, hogy ne kerüljenek bele parttalan és ingerlő párbeszédekbe. Nagyon egyértelműen jelenlévő problémára reagál, miközben gyakorlatilag is kapcsolódik a szakszervezetek szervező munkájához, a felvilágosításhoz, a véleményformáláshoz.
A záró gondolatok között szerepelt az a felvetés is, hogy szükséges további közép-európai szakszervezetek behívása, bevonása a tapasztalatok kiszélesítésében, és a jelen lévő veszélyek reálisabb felmérésben, a probléma összetettségének vizsgálatában. Ennek mentén azt gondolom, hogy a magyar részről történő részvétel indokolt és megalapozott.
Hazai vonatkozású levonható következtetés: – a nemzetközi kapcsolatok erősítése sokat adhat a közösen jelen lévő problémák felismerésében, – ehhez nyilván szükséges a szakszervezeti képviseletben olyan nyitottsággal és megfelelő nyelvtudással rendelkezők arányának növelése, akik ilyen munkában képesek részt venni (ezt a saját szervezetem esetében fokozottan fontosnak érzem), – egy ilyen alkalom nagyon jó lehetőségeket biztosít más jelen lévő azonos nehézségek felismerésére és a hasonlóságok, jó példák megosztására (pl: olaszországi megoldás a futárok helyzetére közösségszervezéssel együtt szakszervezeti szervezési alapok megteremtése).
A beszámolót készítette Fazekas Ildikó, SZEF delegáltja, a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének alelnöke.
Csatolmányok:
ETUC Roadmap – Building the Trade Union response to the rise of far-right
MANIFESTO of the INTERNATIONAL NETWORK OF ANTIFASCIST TRADE UNIONS
