Európai Munkaügyi Hatóság; Új uniós eszköz az egységes piac szükséghelyzetekben való működésének biztosítására; Munkaerőpiaci mobilitás: áldás, vagy átok?; A fogyatékkal élő munkavállalók helyzetének valódi segítése.
Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Munkaügyi, munkaerőpiaci és mobilitási állandó bizottsága üléséről
(Brüsszel, 2022. október 14.)
A Bizottság, amelyben a SZEF delegáltjaként képviselem a magyar szakszervezeteket, a COVID járványhelyzet miatt az elmúlt két évben online ülésezett, ez volt az első személyes részvételű ülés.
Az ülést Claes-Mikael Ståhl, az ETUC ezen bizottsága működtetéséért felelős főtitkárhelyettese nyitotta meg. Elmondta, a jelenlegi gazdasági krízishelyzetben ismét nagy nyomás nehezedik a szakszervezetekre és a munkavállalókra. Az energiaárak növekedése a lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt sújtja. Egyre jobban fel fog értékelődni a munkavállalói és vállalkozói tudás, a „túlélési” és fejlődési, alkalmazkodási készség. Ennek megfelelően az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint 2023 a készségek éve lesz.
A délelőtti ülésszak első részében Ignacio Doreste, az ETUC szakértője ismertette az Európai Munkaügyi Hatósággal (ELA) kapcsolatos legújabb fejleményeket. Az ETUC nagy támogatója volt az EU szintű hatóság létrejöttének, amely 2020-ban, éppen a COVID válság kellős közepén kezdte meg munkáját. A Hatóság elsősorban olyan határokon átnyúlóan működő ágazatok ügyeivel foglakozik, mint a szállítmányozás, vagy a digitális platform munkavállalás. A Hatóság folyamatosan fejleszti szervezetét és a tagállamok munkaügyi hatóságainál, felelős minisztériumaihoz kapcsolódik. Az ELA november elején a platform munkavállalás témakörében rendez konferenciát Pozsonyban.
Az ELA egyelőre nagyrészt angolnyelvű honlapja itt érhető el: https://www.ela.europa.eu/hu.
A következő blokkban Joakim Smedman, az ETUC jogi szakértője mutatta be az ETUC javasolt álláspontját az EU egyik új jogi intézménye, az egyes tagországok számára biztosított vészhelyzeti mechanizmussal kapcsolatban. A COVID19 válsághelyzetre és az esetleges terrorista, vagy háborús cselekményekre tekintettel az egyes tagországok időlegesen korlátozhatják a személyek, így a munkavállalók országok közötti szabad mozgását, továbbá a sztrájkjogot és más munkavállalói jogokat. Az ETUC ugyan elismeri a fenti kockázatokat, ugyanakkor ezen súlyos korlátozásokat csak a legvégső esetben támogatja, mivel az EU-n belül az egyik legfontosabb jog a személyek szabad mozgása és a munkavállalás szabadsága. A javasolt álláspontot a Bizottság is elfogadta.
A kezdeményezésről háttéranyag magyar nyelven a következő linken érhető el: Egységes piac – új uniós eszköz az egységes piac szükséghelyzetekben való működésének biztosítására
Az ülés késődélelőtti és koradélutáni részén a Bizottság egy kerekasztalbeszélgetés majd közös vita útján tekintette át az európai munkaerőpiaci mobilitással kapcsolatos kérdéseket, problémákat. A beszélgetésben az ETUC szakértői mellett képviseltette magát az Európai Bizottság illetékes igazgatósága és az Európai Szakszervezeti Intézet is. Noha az ETUC alapvetően pozitívnak tartja a mobilitást, és támogatja az EU-n belüli munkavállalást, a szegényebb országokból a gazdagabb országok felé vándorlás mind a kibocsátó, mind pedig a befogadó országokban komoly kérdéseket vet fel. A kibocsátó országok népessége, így Magyarországé is, az OECD becslése szerint 2050-re a kivándorlás miatt akár több mint 10 %-al is csökkenhet, ami rövidtávon már most is érzékelhető munkaerőhiányt, a családok szétszakítását, és hosszabbtávon a nyugdíjrendszer fenntartásában is problémákat okozhat. A befogadó országokban pedig a beáramló képzetlen munkaerő képzése, társadalomba integrálása jelenthet gondot. A beszélgetésben és a vitában résztvevők szerint az EU-nak forrásokat kell biztosítani az EU-n belüli mobil (bevándorló) munkavállalók segítésére, képzésére. Magyarországgal kapcsolatban elmondtam, hogy mi alapvetően kibocsátó, de egyben bizonyos szempontból célország is vagyunk. A magyar és keleteurópai szakszervezeteknek arra kell törekednie, amelyhez az ETUC támogatását is kérjük, hogy a kibocsátó országokban javuljanak a munkakörülmények és a fizetések. Ez különösen fontos a közszférában, ahol az alacsony jövedelmek miatt nemcsak a külföld, hanem más jobban jövedelmező ágazatok felé mennek el a munkavállalók. Fontosak lehetnek olyan kezdeményezések, amelyek elősegíthetik a jól képzett munkavállalók visszatérését. A Bizottság és az ETUC sem zárta le a témával való foglalkozást.
Az utolsó nagyobb tematikus egységben Ignacio Doreste, az ETUC szakértője az ETUC álláspontját ismertette a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével kapcsolatos új EU tervekkel kapcsolatban. A cseh elnökség javaslatára készülő csomag fontos, mivel a fogyatékkal élők az elvileg őket védő és előnyben részesítő jogszabályi környezet ellenére is sokszor hátrányt szenvednek a mindennapokban, sokszor nem a képzettségüknek megfelelő állást kapnak. Az ETUC a csomagot üdvözli, de határozottabb kiállást vár a fogyatékkal élő munkavállalók mellett, hogy az esélyegyenlőség ne csak papíron valósuljon meg.
Az ülés zárásakor Claes-Mikael Ståhl főtitkárhelyettes megköszönte a résztvevők aktív közreműködését, elmondta, hogy a Bizottság várhatóan jövő év elején, még az ETUC májusi tisztújító kongresszusa előtt tartja következő ülését.
Készítette:
Véber János
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók
Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke
