Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság új európai gondozási stratégia létrehozására irányuló kezdeményezését.
Új idősgondozási modell: a Covid19 világjárvány tanulságai
A gondozási modellekről az EGSZB azt gondolja, hogy a demográfiai átmenetre való tekintettel az eltartott idősek gondozását be kell építeni az uniós politikai döntéshozatalba, és azt az Európa jövőjéről szóló konferencián meg kell vitatni. Javasolja továbbá egy, az idősek gondozásával foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozását is, amely adatokat gyűjt, összehasonlítja a különböző állami modellek bevált gyakorlatait, azonosítja a strukturális hiányosságokat, és technikai támogatást nyújt az uniós szakpolitikai iránymutatások elfogadásának megkönnyítéséhez.
Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság új európai gondozási stratégia létrehozására irányuló kezdeményezését, és azt sürgeti, hogy ezt a lehető leghamarabb hajtsák végre, előkészítése során pedig egyeztessenek az európai konzultatív intézményekkel, illetve használják az európai szociális párbeszéd különböző szintjeit.
Az EGSZB kötelezettséget vállal arra, hogy a jelenlegi ciklus vége előtt ad hoc csoportot hoz létre az idősek gondozásával, az idősödéssel és a hosszabb élettartam jelentette kihívással kapcsolatos különböző kezdeményezések végrehajtására, és szükségesnek tartja, hogy a tagállamok meghozzák vagy frissítsék az idősek autonómiájának támogatására és védelmére vonatkozó jogszabályokat a megelőzés, az önállóság elvesztése és az idősek önrendelkezésének kezelése érdekében.
Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki javaslatokat a megelőzéssel és az idősek önállóságvesztésével kapcsolatban, hogy azokat beépítsék az egészségügyi stratégiába és az idősek önálló életviteléről szóló, az európai fogyatékosságügyi stratégián alapuló jövőbeli iránymutatásokba.
Az EGSZB továbbá azt ajánlja, hogy az EU a fogalmak tisztázása érdekében alkosson egységes fogalommeghatározást a függőségről és az autonómiájukat vesztett személyek gondozási igényeiről, figyelembe véve, hogy a különböző országok eltérő megközelítéseket alkalmaznak, és szabadon dönthetnek szociális védelmi rendszereik kialakításáról.
A struktúrákkal kapcsolatban az EGSZB szerint megfelelő közösségi alapú szolgáltatások biztosításával kell támogatni az idősgondozás intézményesítettségének csökkentését, előmozdítva az ellátásra szoruló idősek autonómiáját, függetlenségét, önrendelkezési képességét és társadalmi kapcsolatait. A szociális gazdaság kulcsszerepet játszhat ebben az átmenetben. Az ellátórendszereknek a világjárvány következtében feltárt hiányosságokat az európai strukturális és kohéziós alapok, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az EU egészségügyi programja („az EU az egészségért”) révén kell orvosolni.
Az EGSZB azt is szükségesnek tartja, hogy az idősgondozásban érintett valamennyi fél nagyobb mértékben használja ki a digitális technológiákból származó innovációkat.
Összeállította Koller Erika, a SZEF nemzetközi tanácsadója, az EGSZB tagja
