Osztrák-magyar kollektív szerződés szemináriumot tartott a SZEF

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetséggel (ÖGB) kiépített partneri kapcsolat folytatásaként, 2021. január 26-án a kollektív szerződések rendszerét tekintettük át szövetségeseink és több, mint 30 SZEF tagszervezeti vezetővel és képviselővel.

Szűcs Viktória, a SZEF nemzetközi ügyekért felelős alelnöke köszöntőjében beszélt az egyre nehezebbé váló szerződéskötési feltételekről és az önkormányzatokat sújtó elvonásokról, amelyek inkább érintik a közszféra tagszervezeteit. Sajnos a jelenlegi szabályozások nem teszik lehetővé a közszférában az ágazati kollektív szerződéseket, de ettől függetlenül küzdenünk kell a nagyobb megbecsülés érdekében. Mindeközben egyre több terület veszíti el a közalkalmazotti jogviszonyát és új szabályozáshoz kell alkalmazkodniuk. A SZEF-nek továbbra is célja, hogy minél több képzéssel és oktatással segítse a tagszervezetek munkáját.

Osztrák oldalról Thomas Katting is tartott nyitóbeszédet, a Younion nemzetközi ügyekért felelős személye, aki egyben az Európai Közalkalmazotti Szakszervezeti Szövetség (EPSU) alelnöke. Kiemelte, hogy számukra a bajban lévő ágazatok, területek megsegítése élvez most prioritást, valamint, hogy minden szinten rendezzék az távolról/otthonról végzett munka keretrendszerét. Ezzel kapcsolatban kiemelte a formálódó európai szintű szabályozást, amelyet természetesen állami szinten is alakítani kell. Szűcs Viktóriához kapcsolódva ő is kihangsúlyozta az európai minimálbér szabályozási törekvéseket és az ahhoz kapcsolódó 70% körüli kollektív szerződés lefedettség elérésének célját. Szemben Magyaroroszággal, ahol a dolgozók 20%-a védett ily módon, úgy Ausztriában már most teljesítették a 70 %-ot és további területek lefedését is tervezik. Szerencsére vannak olyan erősek az osztrák szakszervezetek, hogy befolyásolni tudják a jogalkotást is és megjelenik a véleményük bizonyos területeken.

Bernhard Stoik kollektív szerződés tanácsadó részletes áttekintést adott az kamarai, üzemi tanácsi és szakszervezeti működési modellről. A jól működő és fenntartható modell egyik alapjának a jól felkészített vezetőket jelölte meg, akik komoly munkát végeznek a szerződések fenntartása, fejlesztése terültén és a szociális partnerek közötti kommunikációban. Előadásában végig vette a különféle szervezetek jogosultsági köreit és a főbb tényezőket, amelyeket a különböző szintű megállapodásokban rögzítenek. Kiemelte azt a nálunk kevésbé ismert tényt, hogy nem a szakszervezetek vannak bent a munkahelyeken, hanem az üzemi tanácsok, amelyek tagjai szakszervezeti tagok, így biztosítva jelenlétüket a vállalati, intézményi döntéshozatalban. Az osztrák rendszer szépsége, hogy az ágazati kollektív szerződéseknél a vállalati/intézményi szerződések csak pozitív irányban térhetnek el, alkalmazkodva az adott terület, közösség igényeihez. A bemutatott számokból kiderült, hogy több száz ilyen szerződés szövi át az osztrák munkaerőpiacot, amely sokszor már-már átláthatatlanná teszi a védelmi hálót.

A kulturális, művészeti területről Sabine Harold adott számszerűsített bemutatót. Ha előbb az átláthatatlanságról volt szó, akkor ez itt halmozottan igaz volt, hiszen Ausztriában akár egy intézményben több kollektív szerződés is rendezi a különböző területeken vagy szerződéssel résztvevő dolgozók helyzetét, más minimálbérekkel vagy bértáblával. Érdekesség, hogy a kulturális eseményekre, rendezvényekre (pl. fesztiválok) szintén külön kollektív szerződéseket kötnek, amelyek eltérnek a mindennapos működési modellben rögzítettektől. A kulturális, művészeti, filmes területen nincsenek egységes irányelvek a teljesen eltérő megközelítést kívánó szabályozások miatt, de az eddigi tapasztalatok szerint erősek a szerződések és jól működik a rendszer minden szinten.

A magyar kollégák több kérdésére válaszolva kitűnt, hogy ami itthon problémaként jelenik meg, mint a munkaadók ellenállása, a dolgozók passzivitása, az sehogy, hogy vagy alig jelenik meg Ausztriában a több évtizede jól működő kooperációnak betudhatóan. Ugyan a két ország rendszere nagyon különböző és sok esetben nehezen értelmezhető Magyarországról nézve, de abból a szempontból érdekes, hogy a folyamatos diskurzusokra, megállapodásokra és részvételhez kötött munkaügyi kapcsolatok elengedhetetlenek egy jóléti állam felépítésében.

A SZEF kollektív szerződés szemináriumok a kollégák visszajelzéseire alapozva hamarosan tovább folytatódnak.

A beszámolót készítette: Dvorácskó Balázs.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Október 1. Az idősek világnapja

Az ENSZ Közgyűlése 1991-ben határozott arról, hogy október elsejét az idősek világnapjává nyilvánítja. A cél az volt, hogy felhívják a világ figyelmét az idősekre annak érdekében, hogy méltányos életkörülmények között

ILO 100 – és egy holnapi határidő

Dr. Agg Géza Magyarország ILO tagságának centenáriumára Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után a szakszervezetek sürgetésére a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június

Beszámoló a NYOK nyári képzéséről

A Nyugdíjasok Országos Képviselete augusztus 30-án Zamárdiban nagyon tartalmas programmal értekezletet rendezett a szervezet tagjainak. Tekintettel arra, hogy a SZEF Nyugdíjas Választmánya is tagja a NYOK-nak ezért mi is résztvevők

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a