Az Osztrák Szakszervezeti Szövetséggel (ÖGB) kiépített partneri kapcsolat folytatásaként, 2021. január 26-án a kollektív szerződések rendszerét tekintettük át szövetségeseink és több, mint 30 SZEF tagszervezeti vezetővel és képviselővel.
Szűcs Viktória, a SZEF nemzetközi ügyekért felelős alelnöke köszöntőjében beszélt az egyre nehezebbé váló szerződéskötési feltételekről és az önkormányzatokat sújtó elvonásokról, amelyek inkább érintik a közszféra tagszervezeteit. Sajnos a jelenlegi szabályozások nem teszik lehetővé a közszférában az ágazati kollektív szerződéseket, de ettől függetlenül küzdenünk kell a nagyobb megbecsülés érdekében. Mindeközben egyre több terület veszíti el a közalkalmazotti jogviszonyát és új szabályozáshoz kell alkalmazkodniuk. A SZEF-nek továbbra is célja, hogy minél több képzéssel és oktatással segítse a tagszervezetek munkáját.
Osztrák oldalról Thomas Katting is tartott nyitóbeszédet, a Younion nemzetközi ügyekért felelős személye, aki egyben az Európai Közalkalmazotti Szakszervezeti Szövetség (EPSU) alelnöke. Kiemelte, hogy számukra a bajban lévő ágazatok, területek megsegítése élvez most prioritást, valamint, hogy minden szinten rendezzék az távolról/otthonról végzett munka keretrendszerét. Ezzel kapcsolatban kiemelte a formálódó európai szintű szabályozást, amelyet természetesen állami szinten is alakítani kell. Szűcs Viktóriához kapcsolódva ő is kihangsúlyozta az európai minimálbér szabályozási törekvéseket és az ahhoz kapcsolódó 70% körüli kollektív szerződés lefedettség elérésének célját. Szemben Magyaroroszággal, ahol a dolgozók 20%-a védett ily módon, úgy Ausztriában már most teljesítették a 70 %-ot és további területek lefedését is tervezik. Szerencsére vannak olyan erősek az osztrák szakszervezetek, hogy befolyásolni tudják a jogalkotást is és megjelenik a véleményük bizonyos területeken.
Bernhard Stoik kollektív szerződés tanácsadó részletes áttekintést adott az kamarai, üzemi tanácsi és szakszervezeti működési modellről. A jól működő és fenntartható modell egyik alapjának a jól felkészített vezetőket jelölte meg, akik komoly munkát végeznek a szerződések fenntartása, fejlesztése terültén és a szociális partnerek közötti kommunikációban. Előadásában végig vette a különféle szervezetek jogosultsági köreit és a főbb tényezőket, amelyeket a különböző szintű megállapodásokban rögzítenek. Kiemelte azt a nálunk kevésbé ismert tényt, hogy nem a szakszervezetek vannak bent a munkahelyeken, hanem az üzemi tanácsok, amelyek tagjai szakszervezeti tagok, így biztosítva jelenlétüket a vállalati, intézményi döntéshozatalban. Az osztrák rendszer szépsége, hogy az ágazati kollektív szerződéseknél a vállalati/intézményi szerződések csak pozitív irányban térhetnek el, alkalmazkodva az adott terület, közösség igényeihez. A bemutatott számokból kiderült, hogy több száz ilyen szerződés szövi át az osztrák munkaerőpiacot, amely sokszor már-már átláthatatlanná teszi a védelmi hálót.
A kulturális, művészeti területről Sabine Harold adott számszerűsített bemutatót. Ha előbb az átláthatatlanságról volt szó, akkor ez itt halmozottan igaz volt, hiszen Ausztriában akár egy intézményben több kollektív szerződés is rendezi a különböző területeken vagy szerződéssel résztvevő dolgozók helyzetét, más minimálbérekkel vagy bértáblával. Érdekesség, hogy a kulturális eseményekre, rendezvényekre (pl. fesztiválok) szintén külön kollektív szerződéseket kötnek, amelyek eltérnek a mindennapos működési modellben rögzítettektől. A kulturális, művészeti, filmes területen nincsenek egységes irányelvek a teljesen eltérő megközelítést kívánó szabályozások miatt, de az eddigi tapasztalatok szerint erősek a szerződések és jól működik a rendszer minden szinten.
A magyar kollégák több kérdésére válaszolva kitűnt, hogy ami itthon problémaként jelenik meg, mint a munkaadók ellenállása, a dolgozók passzivitása, az sehogy, hogy vagy alig jelenik meg Ausztriában a több évtizede jól működő kooperációnak betudhatóan. Ugyan a két ország rendszere nagyon különböző és sok esetben nehezen értelmezhető Magyarországról nézve, de abból a szempontból érdekes, hogy a folyamatos diskurzusokra, megállapodásokra és részvételhez kötött munkaügyi kapcsolatok elengedhetetlenek egy jóléti állam felépítésében.
A SZEF kollektív szerződés szemináriumok a kollégák visszajelzéseire alapozva hamarosan tovább folytatódnak.
A beszámolót készítette: Dvorácskó Balázs.
