Különleges helyzetben emlékezünk meg idén a munkavégzéssel összefüggésben megsérültekről, megbetegedettekről és elhunytakról az április 28-i nemzetközi emléknapon. Egy világméretű kihívás, a Covid-19 többszörösen is rávilágít az egészséges, biztonságos munkakörnyezet, a tudatos védekezés fontosságára.
A koronavírus járvány kitörése megmutatta, mennyire sebezhetőek vagyunk egy világméretű fertőzés esetén, és annak milyen pusztító hatása lehet: az életre, az egészségre, a társadalomra, a gazdaságunkra. Nagyon világosan rámutatott a dolgozók és minden ember védelmének fontosságára, különösen a munkahelyen.
A járvány elleni harcban egyre jobban látszik, hogy mennyire nagy szükség van a jó közegészségügybe való megfelelő befektetésre, az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók és más frontvonalbeli munkavállalók számára, a társadalom érdekében. De az is egyértelműen látszik, hogy milyen fontos biztosítani mindenki számára a bérek és munkahelyek védelmét, a társadalombiztosítási ellátást.
A Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapján megemlékezünk a koronavírus áldozatairól is. Megemlékezünk azokról az egészségügyi és szociális dolgozókról, és minden más munkavállalóról, akik munkavégzésük során fertőződnek meg.
Senki sem halhat meg azért, mert dolgozik!
Magyarországon határozottan romlik a munkabiztonsági helyzet, ahogy ezt a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről készült legfrissebb jelentés is bizonyítja. A számok szerint két év stagnálás után tavaly 23.738-ról 24.055-re emelkedett a munkabalesetek száma és néggyel többen, 83-an haltak meg munkavégzés közben. A jelentésből az is kiderül, hogy az ellenőrzések számának csökkenése ellenére nőtt a munkavédelmi hiányosságok száma. Ez az arány a 2018-as 72,8%-ról 74%-ra nőtt. Ez a helyzet elfogadhatatlan, mint ahogyan a kormányzati álláspont is, miszerint csak azért van több baleset, mert többen dolgoznak! A balesetek és megbetegedések megelőzéséhez, a munkavédelmi helyzet javításához, a magas szabálysértési esetmutatók csökkentéséhez elengedhetetlen a munkavédelmi ellenőrző szervezetek jogosultságainak erősítése, a felügyelők számának jelentős növelése, az állam felelősségének és a munkáltatók egyetemleges felelősségének, továbbá a munkavállalói tudatosságnak az erősítése. Ehhez szükségét látjuk a munkáltatók és munkavállalók jobb együttműködésének elmélyítését, az egész társadalom munkavédelmi tudatosságának növelését.
A MASZSZ, a SZEF és az ÉSZT elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakszervezetek tiltakozásai ellenére olyan kormányzati intézkedések történtek, melyek negatívan befolyásolták a munkavédelem helyzetét, a balesetmegelőzés színvonalát. A törvényhozók, a kormány előterjesztését támogatva, megnyirbálták a kollektív szakszervezeti jogokat, eltörölték a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, a dolgozók kárára változtatták meg a napi munkaidő szabályozását, és a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszere is folyamatos átalakításban volt és van. A munkavédelmi ellenőrzések és ellenőrök száma csökken, ami az ellenőrzések hatékonyságának romlásával jár. Márpedig mindezek kapcsán nem csak egy felügyleti rendszer jó vagy rossz működéséről van szó, e területen közvetlenül is emberek egészsége, élete a tét!
A járvány idején figyelmünk középpontjában az egészségügyi, szociális és az alapvető szolgáltatásokat biztosítók, a nővérek, ápolók, orvosok, takarítók, a szociális ellátásban dolgozók, a köztisztaságért felelős munkatársak, a kereskedelmi, építőipari, továbbá a közlekedésben, a kiszállításban, és az oktatásban dolgozók munkabiztonsága áll. Sokuk többszörösen kitett a foglalkozási kockázatoknak – a biológiaiaknak (vírus), a kémiaiaknak (az orvosi környezetben használt számos rákkeltő anyag), a fizikaiaknak (zaj, sugárzás, elcsúszás, elesés) és az ergonómiaiaknak (nehéz testek emelése), valamint a pszichológiaiaknak (munkaintenzitás, érzelmi kitettség, műszakos munkarend) és a veszélyes gyógyszereknek.
De beszélni kell most azokról is, akik bizonytalan foglalkoztatási formákba kényszerülnek a járvány idején, alacsony jövedelemmel, akik számára problémás a betegszabadság, a munkanélküli ellátás igénybevétele. Esetükben mindezen túl erősödik a pszichoszociális nyomás is.
A koronavírus járvány leküzdésének tapasztalatait is figyelembe véve kell készülni a járvány utáni időszakra, a gazdaságban, a társadalomban, a kormányzásban. Ennek része kell, hogy legyen egy új, tudatosabb és elkötelezett munkavédelem. Ehhez elengedhetetlen, hogy minden érvényben lévő munkavédelmi jogszabály, munkahelyi szintű kollektív megállapodás teljes körűen és megfelelően kerüljön végrehajtásra, mégpedig a szakszervezetek részvételével.
A tavaly munkavégzés során tragikus körülmények között életét vesztett 83 dolgozóra, a több tízezer balesetet szenvedett munkatársunkra és a megszámlálatlan számban megbetegedett kollégáinkra emlékezve hívjuk fel a kormány illetékeseinek, a döntéshozók, és a munkáltatók figyelmét: a munkavédelmi helyzet jelentős javításához hatékony és jól működő munkavédelmi irányításra, összehangolt munkára, a munkáltatói kötelezettségek érvényesítésére és a szociális partnerek érdemi bevonására van szükség.
2020. április 24.
Magyar Szakszervezeti Szövetség
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség
