ETUC tanácskozás második forduló
Beszámoló
az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) digitalizációval, digitális átállással kapcsolatos, 2016. február 23-án, Brüsszelben tartott második workshopjáról
Az ETUC e fontos témában tartott első munkamegbeszélését 2015. december 2-án tartotta, amelyen akkor Lagler Péter, a KKDSz tagja vett részt a SZEF képviseletében. Részletes beszámolója az alábbi linken érhető el: http://szef.hu/hirek/nemzetkozi/etuc_digitalizacio_konf_20151202.
A második workshopon a magyar szakszervezeteket ketten képviseltük: Komiljovics Máté a Vasutasok Szakszervezete, és a SZEF részéről e beszámoló készítője, Véber János, a KKDSz tagja. A rendezvényen szinte minden európai ország képviseltette magát, közel negyven fő vett részt rajta.
A második munkamegbeszélés prezentációinak fókuszában az új típusú munkahelyekkel (pl. IT-szektor), illetve a részmunkaidőben, vagy távmunkában végzett munkával kapcsolatos problémák, továbbá a munkavállalók számítógépes ismereteinek kérdései, és az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti feladatok álltak. Ahogy a rövid előadásokból és az azt követő hozzászólásokból is kiderült, a digitális átállás, a robotika, az automatizálás és az elektronikus felületeken végzett, általában atipikus munka nagyon sok új kérdést vetnek fel, amelyekre a szakszervezeteknek is reagálniuk kell.
A rendezvényt Peter Scherer, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg, hangsúlyozta a kérdés fontosságát és azt, hogy a problémák feltárására és közös európai szakszervezeti álláspont kialakítása céljából hozták tető alá ezt a rendezvénysorozatot.
Esther Lynch, az ETUC konföderációs titkárságának szakértője előadásában a digitális felületek (online munkaközvetítők, pl. az Uber) segítségével atipikus munkát végzők munkajogi problémáit mutatta be. Több ország munkaügyi szabályozásában (pl. Málta vagy Svédország) megjelent az ilyen munkát végzőkre vonatkozó szabályozás, ugyanakkor még hiányzik az egységes európai joggyakorlat. Még a hosszabbtávú szerződéssel, távmunkában foglalkoztatottak esetében is megjelennek olyan kérdések, hogy mi a helyzet egy munkaközben, otthon történt baleset esetén: jogilag munkahelyi balesetnek számít-e.
A digitális ismeretek oktatásának kérdéséről és az ETUC ezzel kapcsolatos álláspontjáról Thiébaut Weber számolt be prezentációjában, amelyet Román Ágnes oktatási szakértő egészített ki. Az ETUC kiáll amellett, hogy a megfelelő számítógépes ismeretek beépüljenek az oktatásba, a szakképzésbe. Egyes vélemények szerint az automatizálás és a digitális átállás miatt a munkahelyek 47 %-a (ez egy az USA-ra vonatkozó becslés) eltűnhet vagy megváltozhat a jövőben, emiatt is különösen fontos az egész életen át tartó tanulás, a számítástechnikai ismeretek megfelelő elsajátítása. Ebben fontos szerepet játszanak a pedagógusok, az ő problémáikra hívta fel a figyelmet Román Ágnes. Sok országban, így Magyarországon is követelmény, hogy a tanárok informatikai eszközökkel dolgozzanak, ám ezen eszközöket sokszor saját pénzükből kell megvenniük, az állam nem biztosítja számukra. Sok helyen a továbbképzések is megoldatlanok, vagy nem megfelelőek.
Az Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Szövetsége (az EPSU), amelynek a KKDSz is tagja, képviseletében Christine Jakob hívta fel a figyelmet az EPSU helyi és regionális önkormányzati bizottságának projektjére, amely a helyi és regionális közigazgatás digitális átállással kapcsolatos tapasztalataival, problémáival foglalkozik és ajánlásokat is megfogalmaz. Ahogy kiderült, néhány ország szinte az egész közigazgatást elektronikus útra terelte (pl. skandináv országok), ami részben elbocsátásokkal és azzal is járt, hogy a kevesebb informatikai ismerettel rendelkező ügyfelek olykor hátrányba kerülhettek.
Wiebke Warneck, az ETUC jogi szakértője a munkaerőpiac digitalizálódásának adatvédelmi szempontjaira, egyes problémáira hívta fel a figyelmet. Ezek széles skálán mozognak egészen a HR adatok (pl. internetes adatbázisokba kerülő életrajzok) kezelésétől a munkahelyi magáncélú internethasználat ellenőrzéséig. Bizonyos EU-s iránymutatások már léteznek, de pl. a dolgozók megfigyelését és a magáncélú használat engedélyezését vagy tiltását munkahelyi vagy ágazati szinten kell szabályozni. Több hozzászóló véleménye szerint, tekintettel arra, hogy az internet mára szinte munkaeszközzé és tanulási formává vált, még a fizikai munkakörben dolgozóknak is biztosítani kellene a nagy munkáltatóknak az ehhez való hozzáférést.
Christophe Hauert a digitális átállás kapcsán az európai szintű szabványügyi szabályozás fontosságát mutatta be előadásában. A számítógépesítés és a robotizáció előretörésével ez kiemelten fontos lesz.
Eckhard Voss a munkavállalói részvétel új lehetőségeit és problémáit és a szakszervezetek előtt álló kihívásokat mutatta be prezentációjában. A jövőkutatók által felvázolt lehetséges forgatókönyvek mindegyike számol a számítógépesítés esetleges negatív következményeivel: pl. munkahelyek elvesztése, az atipikus foglalkoztatási formák terjedése, ám a digitális átállásban vannak lehetőségek is, pl. új típusú munkahelyek létrejötte vagy a szakszervezeti kommunikáció új csatornái. A szakszervezeteknek új stratégiákat kell kialakítani e kérdések kezelésére, fel kell készülniük az atipikus foglalkoztatottak vagy önfoglalkoztatók érdekeinek képviseletére, az ő bevonásukra is.
A workshop Wolfgang Kowalsky összefoglaló gondolataival zárult, aki a szervezők nevében elmondta, hogy a digitális átállás ügyében megkezdett munka folytatódni fog. Áprilisban kerül sor a harmadik munkamegbeszélésre, ahol már egyes, konkrét ágazati kérdésekről és szempontokról is lesz szó, távlati cél, hogy az ETUC kialakíthassa a digitális átállással és az automatizálással kapcsolatos, hosszú távú stratégiáját.
Véber János
(SZEF/KKDSz)
