A menekültválság kezelése és a munkahelyteremtés is szerepel az EU 2016-os költségvetésének legvitatottabb területei között, mivel az EP több pénzt fordítana ezekre, mint a tagállamok állam- és kormányfői. Az EP-képviselők plenáris ülésen kedden vitáznak és szerdán szavaznak a Parlament álláspontjáról, majd három hetük van arra, hogy megegyezzenek a Tanáccsal. José Manuel Fernandes (néppárti, portugál) EP-képviselő, az egyik témafelelős válaszolt a 2016-os büdzsé kapcsán felmerült kérdéseinkre.
Az EP költségvetési szakbizottsága 157,4 milliárd eurós költségvetést javasol a következő évre. Mennyit költenének ebből a menekültválság megoldására és az EU külső határainak ellenőrzésére?
Az Európai Bizottság 1,2 milliárd eurót szán a migráció kérdésének rendezésére, beleértve a menekültek számának elosztását a tagállamok között. Mi további 900 millió eurót fordítanánk a migráció problémájának megoldására.
Mire fordítanák ezt az összeget?
A pénzt elsősorban a menekültek befogadására költenénk, fejlesztenénk a menedékkérőket befogadó állomások felszereltségét, felgyorsítanánk az adminisztrációt, nyelvtanfolyamokat szerveznénk.
Emellett erősítenénk az együttműködést a földközi-tengeri tagállamok között, valamint az információcserét migrációs és biztonsági kérdésekben az ügyintézők között.
Ugyanakkor a problémát kiváltó okokkal is foglalkoznunk kell, főként az EU-n kívüli országokban. Ezért növelnénk 206 millió euróval a külügyekre szánt forrást.
Mekkora összeget fordítanának a munkahelyteremtésre? Mondana néhány példát, pontosan hogyan növelnék a foglalkoztatottságot?
A jövő évi költségvetés fő prioritása, hogy növeljük a foglalkoztatottak arányát. Amennyiben a kohéziós politikákat is ide számítjuk, a 2016-os büdzsé egyharmadát, csaknem 50 milliárd eurót szánunk erre.
Támogatnánk az oktatást és képzést, segítséget nyújtanánk egyéni vállalkozóknak, vagy éppen infrastrukturális projektekhez. Az EP emellett kiemelt figyelmet szánna a fiatalok foglalkoztatottságára.
Csaknem a teljes uniós költségvetés érinti a foglalkoztatottságot. Támogatja a tanulók mobilitási programját (Erasmus+), a kis- és középvállalkozásokat (Cosme), a kutatást és fejlesztést (Horizon 2020), az infrastruktúrát érintő projekteket (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, CEF) a beruházásokat (európai stratégiai beruházási alap), vagy éppen a gazdálkodókat.
Mire számít, hogyan alakulnak a tárgyalások a tagállamokkal?
Úgy gondolom, hogy a tárgyalás nehezen fog menni, mert volt már rá példa, hogy a Tanács nem tartotta a szavát bizonyos ügyekben, vagy olyan ambiciózus célokat tűzött ki megfelelő pénzügyi háttér nélkül, hogy ellehetetlenítette, hogy azok megvalósuljanak.
További hírek az Európai Parlamentből erre a linkre kattintva olvashatók.
