Beszámoló az ETUC Gazdasági Szociális Kohézió Munkacsoport üléséről

Koller Erika nemzetközi titkár beszámolója

Brüsszel, 2014. december 1.

Az első napirendi pontban Maria-Anne Paraskevas, a Foglalkoztatási Főigazgatóság képviselője a 2014-2020 közötti kohéziós politika érintőleges bemutatása mellett a pillanatnyilag aktuális, az alapokat is érintő politikai helyzetről beszélt nekünk. Az új kohéziós politika értelmében a régióknak és a tagállamoknak négy fő, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló területre kell fókuszálniuk az uniós támogatásokat:

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/infographic/cohesion_policy_20142020_hu.pdf

A főbb prioritásoktól részletesebben:

  1. 1.      Kutatás és innováció

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/fiche_ict_hu.pdf

  1. 2.      Információs és kommunikációs technológiák

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/fiche_ict_hu.pdf

  1. 3.      A kis- és középvállalatok (kkv-k) versenyképességének javítása

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/fiche_sme_hu.pdf

  1. 4.      Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés támogatása

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/fiche_low_carbon_hu.pdf

Mint ismeretes, nemrég alakult meg az új Európai Bizottság, mely az előzőekhez képest sok jelentős változást hozott. Míg az előző Bizottság alatt az európai kohéziós politikával viszonylag kevesebb főigazgatóság foglalkozott, (pl. Regionális, Foglalkoztatási, Szociális ügyek, Közlekedési Főigazgatóság, stb, ) addig a Juncker Bizottságban már sokkal több főigazgatóságnak kell majd az alapok ügyeiben együttműködni (Foglalkoztatási, Szociális ügyek, Régió, Közlekedés, Szociális párbeszéd, Befektetési, stb.) Számunkra pozitív az, hogy az ígéretek szerint azzal, hogy a szociális párbeszédnek külön biztosa van, nagyobb lesz a lehetőség arra, hogy valóban hatékonyabb legyen a szociális párbeszéd, pl. az ágazati szociális párbeszéd megerősítésére külön összeget különítettek el az Alapokból. 

A következőkben az előadónk Juncker bizottsági elnök befektetési tervét értékelte. A 300 milliárd eurós, európai befektetéseket ösztönző csomag a köz- és magánszektor együttműködésén alapulna, ami kitörési lehetőséget jelenthetne az európai gazdaságnak. A terv koncepciója az, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása megsokszorozza majd a magánbefektetők befektetési kedvét, így hozva „friss” pénz a gazdaságba, azaz a 300 milliárd eurónak csak egy kis része lenne közpénz, a többit magánforrásokból teremtenék elő. A terv része az is, hogy olyan változtatásokat hajtsanak végre az Európai Befektetési Bank és más európai uniós hitelintézetek szabályozásában, hogy azok nagyobb hiteleket legyenek képesek nyújtani, és segíteni akarják a tagállamok nfrastrukturális jellegű beruházásait. A „sokszoros szorzókkal” kapcsolatban azonban sokan szkeptikusak és azt mondják, hogy erre nem lehet egy tervet alapozni, mert ezek csak virtuális pénzek, és az összeg, ami rendelkezésre áll, az nem „friss” pénz. Kérdés továbbá az is, hogy ez az összeg, amit Juncker említett, mire lesz egyáltalán elég, lehet-e belőle hosszútávra szóló befektetéseket finanszírozni ott, amiket a célkitűzésekben előirányoztak. (pl. a közlekedés, energiaügy, oktatás, kutatás-fejlesztés stb.) területén.

A befektetési tervet az Európai Parlament már elfogadta, a következő lépés az európai tanácsi döntés, melyre a Tanács 2014. december 17-18-i ülésén kerül majd sor, a tervről szóló végső döntés 2015 júniusára várható. A terv monitorozása 2016-ban kezdődik el. Összességében a tervvel kapcsolatban sok a kérdőjel még a brüsszeli EU adminisztrációban dolgozók számára is, sokak szerint csak azért született meg ez a befektetési tervről szóló bejelentés, mert Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a szocialista frakció nevében Juncker támogatását egy befektetési tervhez kötötte. Kérdésemre, hogy ez a terv hogyan fogja az Európai Kohéziós Alapokat befolyásolni, azt a választ kaptam, hogy ez még egyáltalán nem világos.

Erre vonatkozó cikk:

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20141126-juncker-terve-a-kohezios-politikat-is-atirna.html

Az ETUC részéről Claude Denatergal elmondta, hogy az ETUC befektetési terve sokkal ambiciózusabb, mert az EU éves GDP-jének 2%-át költeni hosszútávon befektetésekre, hogy ezzel fellendítse a munkaerőpiacot, ami a válságból való kilépés alapját képezi, ugyanakkor az a Junker-féle tervből egyáltalán nem derül ki, hogy hogyan keletkeznének új munkahelyek a terv megvalósítása során.

A délutáni ülés az Alapokat érintő Magatartási kódex valóságban történő megvalósítása volt a téma. Ennek értelmében minden országban, régióban, önkormányzatnál stb. be kellene vonni a szociális partnereket minden olyan jellegű tevékenységbe, amit az alapokból finanszíroznak. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy meg kell határozni a résztvevő szervezeteket, akikkel azután együtt kell működni.

Az ETUC végzett egy erre vonatkozó felmérést, amiből az derült ki, hogy néhány országban példaszerű a szociális partnerekkel, a civil szervezetekkel, és az önkormányzatokkal való együttműködés, ilyen Németország, Dánia, Finnország, de a legtöbb országban az együttműködés inkább formálisnak mondható, és van néhány ország – sajnos Magyarország is ebbe a csoportba tartozik – ahol ez egyáltalán nem működik. Az ETUC azt javasolta a DG Regio-nak, hogy alakítsanak ki egy hatásos rendszert arra, hogy a szociális partnerek bevonásra kerüljenek ezekbe a folyamatokba.

Az ülés végén Luca Viscentini értékelte azt a szemináriumsorozatot, amit az ETUC „A szakszervezetek a gazdasági- szociális kohézióért” címmel tartott összesen hat európai helyszínen azért, hogy a tagszervezetei minél szélesebb körben kapjanak tájékoztatást az Európai Strukturális Alapok működéséről. A szemináriumokat összességében sikeresnek tartják, annak ellenére, hogy az érdeklődés színvonala eltérő volt, kisebb a skandináv országokban, és átlagon felüli Dél-Európában. 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Elhunyt Kordás László

Megdöbbenéssel fogadtuk Kordás László harcostársunk halálhírét. A MASZSZ egykori elnökeként folyamatosan együttműködtünk és segítettük egymás munkáját, küzdelmét. Legközelebbi szövetségesünkként mindig vele vettük fel elsőként a kapcsolatot, vagy elsőként keresett minket.

Külügyi hírek

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről Brüsszel, 2022. december 6. Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban

Meg kell tanulni közösségben gyakorolni demokratikus jogainkat

Karácsony Szilárd a SZEF oktatási programjának tananyag-fejlesztője, egyúttal talán legnépszerűbb előadónk. Hiteles Szakszervezeti aktivista, aki rengeteg tanáccsal igyekszik segíteni az őt megkereső tagokat. Nyilatkozatában a pedagógusok küzdelme kapcsán általában a

Aktuális EGSZB vélemények

Az EGSZB 2022. októberi Plenáris ülése által elfogadott érdekesebb vélemények Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért ÁLLÁSFOGLALÁS Az EGSZB

Csorbuló sztrájkjogok, folytatódó oktatási akciók

Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ETUC) fordultunk a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel együtt, és közös levélben tájékoztattuk a szövetséget a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről. Bővebben a  HírKlikk