Beszámoló az ETUC Gazdasági Szociális Kohézió Munkacsoport üléséről

Koller Erika nemzetközi titkár beszámolója

Brüsszel, 2014. december 1.

Az első napirendi pontban Maria-Anne Paraskevas, a Foglalkoztatási Főigazgatóság képviselője a 2014-2020 közötti kohéziós politika érintőleges bemutatása mellett a pillanatnyilag aktuális, az alapokat is érintő politikai helyzetről beszélt nekünk. Az új kohéziós politika értelmében a régióknak és a tagállamoknak négy fő, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló területre kell fókuszálniuk az uniós támogatásokat:

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/infographic/cohesion_policy_20142020_hu.pdf

A főbb prioritásoktól részletesebben:

  1. 1.      Kutatás és innováció

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/fiche_ict_hu.pdf

  1. 2.      Információs és kommunikációs technológiák

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/fiche_ict_hu.pdf

  1. 3.      A kis- és középvállalatok (kkv-k) versenyképességének javítása

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/fiche_sme_hu.pdf

  1. 4.      Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés támogatása

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/fiche_low_carbon_hu.pdf

Mint ismeretes, nemrég alakult meg az új Európai Bizottság, mely az előzőekhez képest sok jelentős változást hozott. Míg az előző Bizottság alatt az európai kohéziós politikával viszonylag kevesebb főigazgatóság foglalkozott, (pl. Regionális, Foglalkoztatási, Szociális ügyek, Közlekedési Főigazgatóság, stb, ) addig a Juncker Bizottságban már sokkal több főigazgatóságnak kell majd az alapok ügyeiben együttműködni (Foglalkoztatási, Szociális ügyek, Régió, Közlekedés, Szociális párbeszéd, Befektetési, stb.) Számunkra pozitív az, hogy az ígéretek szerint azzal, hogy a szociális párbeszédnek külön biztosa van, nagyobb lesz a lehetőség arra, hogy valóban hatékonyabb legyen a szociális párbeszéd, pl. az ágazati szociális párbeszéd megerősítésére külön összeget különítettek el az Alapokból. 

A következőkben az előadónk Juncker bizottsági elnök befektetési tervét értékelte. A 300 milliárd eurós, európai befektetéseket ösztönző csomag a köz- és magánszektor együttműködésén alapulna, ami kitörési lehetőséget jelenthetne az európai gazdaságnak. A terv koncepciója az, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása megsokszorozza majd a magánbefektetők befektetési kedvét, így hozva „friss” pénz a gazdaságba, azaz a 300 milliárd eurónak csak egy kis része lenne közpénz, a többit magánforrásokból teremtenék elő. A terv része az is, hogy olyan változtatásokat hajtsanak végre az Európai Befektetési Bank és más európai uniós hitelintézetek szabályozásában, hogy azok nagyobb hiteleket legyenek képesek nyújtani, és segíteni akarják a tagállamok nfrastrukturális jellegű beruházásait. A „sokszoros szorzókkal” kapcsolatban azonban sokan szkeptikusak és azt mondják, hogy erre nem lehet egy tervet alapozni, mert ezek csak virtuális pénzek, és az összeg, ami rendelkezésre áll, az nem „friss” pénz. Kérdés továbbá az is, hogy ez az összeg, amit Juncker említett, mire lesz egyáltalán elég, lehet-e belőle hosszútávra szóló befektetéseket finanszírozni ott, amiket a célkitűzésekben előirányoztak. (pl. a közlekedés, energiaügy, oktatás, kutatás-fejlesztés stb.) területén.

A befektetési tervet az Európai Parlament már elfogadta, a következő lépés az európai tanácsi döntés, melyre a Tanács 2014. december 17-18-i ülésén kerül majd sor, a tervről szóló végső döntés 2015 júniusára várható. A terv monitorozása 2016-ban kezdődik el. Összességében a tervvel kapcsolatban sok a kérdőjel még a brüsszeli EU adminisztrációban dolgozók számára is, sokak szerint csak azért született meg ez a befektetési tervről szóló bejelentés, mert Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a szocialista frakció nevében Juncker támogatását egy befektetési tervhez kötötte. Kérdésemre, hogy ez a terv hogyan fogja az Európai Kohéziós Alapokat befolyásolni, azt a választ kaptam, hogy ez még egyáltalán nem világos.

Erre vonatkozó cikk:

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20141126-juncker-terve-a-kohezios-politikat-is-atirna.html

Az ETUC részéről Claude Denatergal elmondta, hogy az ETUC befektetési terve sokkal ambiciózusabb, mert az EU éves GDP-jének 2%-át költeni hosszútávon befektetésekre, hogy ezzel fellendítse a munkaerőpiacot, ami a válságból való kilépés alapját képezi, ugyanakkor az a Junker-féle tervből egyáltalán nem derül ki, hogy hogyan keletkeznének új munkahelyek a terv megvalósítása során.

A délutáni ülés az Alapokat érintő Magatartási kódex valóságban történő megvalósítása volt a téma. Ennek értelmében minden országban, régióban, önkormányzatnál stb. be kellene vonni a szociális partnereket minden olyan jellegű tevékenységbe, amit az alapokból finanszíroznak. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy meg kell határozni a résztvevő szervezeteket, akikkel azután együtt kell működni.

Az ETUC végzett egy erre vonatkozó felmérést, amiből az derült ki, hogy néhány országban példaszerű a szociális partnerekkel, a civil szervezetekkel, és az önkormányzatokkal való együttműködés, ilyen Németország, Dánia, Finnország, de a legtöbb országban az együttműködés inkább formálisnak mondható, és van néhány ország – sajnos Magyarország is ebbe a csoportba tartozik – ahol ez egyáltalán nem működik. Az ETUC azt javasolta a DG Regio-nak, hogy alakítsanak ki egy hatásos rendszert arra, hogy a szociális partnerek bevonásra kerüljenek ezekbe a folyamatokba.

Az ülés végén Luca Viscentini értékelte azt a szemináriumsorozatot, amit az ETUC „A szakszervezetek a gazdasági- szociális kohézióért” címmel tartott összesen hat európai helyszínen azért, hogy a tagszervezetei minél szélesebb körben kapjanak tájékoztatást az Európai Strukturális Alapok működéséről. A szemináriumokat összességében sikeresnek tartják, annak ellenére, hogy az érdeklődés színvonala eltérő volt, kisebb a skandináv országokban, és átlagon felüli Dél-Európában. 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

A SZEF elnöke az EVDSZ vendége volt

2022. augusztus 27-én Csóti Csaba, a SZEF elnöke az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) vendége volt az EVDSZ családi napján. A kötelen beszélgetések során az EVDSZ egyes vezető tisztségviselőivel elsősorban a

A SZEF a 10. Lakásmeneten.

A SZEF és egyes tagszervezeteinek (SZTDSZ, SZÁD, KKDSZ) aktivistái részt vettek a 10. Lakásmenten, követelve az igazságosabb lakáspolitikát! Az eseményről a Mérce hasábjain a következő cikkekben olvashatunk: „Üres házak mindenhol,

A NYUSZET nyílt levele a Miniszterelnöknek

A NYUSZET szeptember 25-én nyílt levelet intézett az Idősek Tanácsa elnökéhez, Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A szervezet — melynek tagja a SZEF Nyugdíjas Választmánya is — ebben a válságos, régen nem

09.27-én kerekasztal beszélgetés a szolidaritásról

A szolidaritás esélyei a válságban Meghívó a Nyomtass te is! klubeseményére   Időpont: 2022. szeptember 27. kedd, 19:00 óra Téma: Működhet-e a szolidaritás a válságban? Van-e esélye a szakszervezetek összefogásának,