Beszámoló a PERC Nyári Egyetemről

2014. október 6-7-én került megrendezésre a hagyományos PERC (a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) európai regionális szervezete) Nyári Egyetem

2014. október 6-7-én került megrendezésre a hagyományos PERC Nyári Egyetem, melyen –mivel ebben a szervezetben a Magyar Szakszervezeti Szövetség a tag- az MSZSZ képviselőjeként vettem részt. A PERC a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) európai regionális szervezete, ami azért jött létre, hogy az EU-n kívüli európai országoknak, akik az Európai Szakszervezeti Szövetségben (ETUC) nem lehetnek tagok, legyen egy közös európai platformjuk. A PERC-ben a legnagyobb létszámban a volt Szovjetunió és az ex-jugoszláv országok szakszervezeti szövetségei jelennek meg, a nyugatiak számára ez nem az elsődleges terület, ők inkább az ETUC-ban aktívak. Ettől függetlenül a belga FGTB, a francia CGT, a német DGB képviseltette magát az eseményen.

Az idei PERC Nyári Egyetem kiemelt témája az ITUC Kongresszus volt, először a kongresszusról már ismert tényeket és Jaap Wienen, az ITUC ismertette.

A világon 2,9 milliárd munkavállaló van

– Ebből 1,7 milliárd fő dolgozik a formális gazdaságban

– A globális szakszervezeti tagság 200 millió fő, ebben a számban nem szerepel a kormányoktól nem független szakszervezek tagsága (Kína)

– A munkavállalók 50%-a atipikus formában dolgozik, a legnagyobb részük nő

– A világ gazdaságának 40%-a  informális.

Ezután a tagtoborzó kampány bemutatása következett, miszerint mindenhol, minden szinten szervezni kell, majd a fenntartható fejlődés témaköre került terítékre. Az ITUC által készített kutatás alapján kijelenthető, hogy a családok 51%-a már valamilyen formában találkozott a munkanélküliséggel, vagy annak hatásaival. az emberek legnagyobb része nem tud pénzt megtakarítani, és a 71%-a nem keres annyit, mint amennyire a tisztességes megélhetéshez szüksége lenne. A legtöbben azt gondolják, hogy a gazdaságpolitikák a csak a gazdagok érdekeit szolgálják.

Megemlítésre került a klímaváltozás is, mert az éghajlatváltozás már most is károsan érinti a foglalkoztatást, és évente 400 000 ember halálához járul hozzá. Sajnos egyre nő a klíma-katasztrófák száma – beavatkozás nélkül 4 fokos hőmérséklet-növekedés várható.

Az esélyegyenlőség témakörét is megtárgyaltuk, aminek érdekes tanulsága, hogy bár a világ munkavállalóinak 40%-a nő, a női szakszervezeti vezetők aránya csak 15% .

Ezután Patrick Itschert, az ETUC főtitkárhelyettese beszélt az EU és az ETUC aktualitásokról, az európai parlamenti választásoktól, valamint az ETUC 2015. évi kongresszusáról, mely 2015 októberében Párizsban kerül megrendezésre.

A következő panel a szakszervezetek lehetőségeiről szólt a jelenlegi gazdasági szociális helyzetben, melyet Grigor Gradev, a PERC ügyvezető titkára, és Martin Myen, az ETUI kutatója tartottak. Az előadásból világossá vált, hogy a megszorító politikák elbuktak és befektetések nélkül tovább fog romlani az EU gazdasági helyzete. Kezdeni kell valamit az ifjúsági munkanélküliség problémájával is, mely minden EU tagországban nagyon magas, átlagosan duplája a munkanélküliségi rátának, de van olyan ország is, ahol a fiatalok 60 %-a nem dolgozik. A szociális párbeszédet újra meg kell erősíteni.  A szakszervezetek helyzete nehéz, mert egyre több országban hoznak a kormányok úgy döntéseket, hogy előtte nem egyeztetnek a szociális partnerekkel.

Délután a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről és politikáiról hallottunk egy előadást Carolin Vollmanntól. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank gyakran olyan mértékű megszorításokhoz köti a kölcsönök folyósítását, amik a legkiszolgáltatottabb rétegeket, az alacsony keresetűeket és a nyugdíjasokat hozza a legnehezebb helyzetbe. A kormányok a különböző kölcsönök felvételekor sem egyeztetnek a szakszervezetekkel, ami elfogadhatatlan.

Galgóczi Béla az ETUI kutatója az éghajlatváltozásról tartott előadást, miszerint ha nem történik valami változás a világ klímaváltozást érintő politikájával, akkor 10 év múlva már rengeteg negatív hatással kell számolnunk. Ez egy hosszú távú kihívás, át kell térni a csökkenő, majd a zérő szén-dioxid kibocsájtásra. De: az „ipartalanítás” nem szerepel a lehetőségek között, ezért mást kell tenni.  A hozzászólók szerint ez nemcsak az EU problémája, hanem attól sokkal összetettebb kérdés, mert van több olyan állam is, melyek gazdasága a szénen alapul, ezenkívül amíg a világ meghatározó országai egységesen nem írnak alá egy klímaszerződést, az USA és Kína is, addig az EU maga semmit nem tud egyedül elérni, csak a saját versenyképességét csökkenti.

A második napi ülés témái az adórendszerek összehasonlítása a délkelet-európai országokban, a szakszervezeti jogok megvalósulása és az ILO ebben játszott szerepe, és a tagszervezés voltak.

Az adórendszerek összehasonlításából azt a tanulságot lehet levonni, hogy a kormányok mindenhol a bérből és fizetésből élőkre alapozzák az adókból származó bevételeiket, van, ahol még a minimálbérből élőket is megadóztatják, de nem mindenhol. Az ÁFA szintje eltérő, de sehol sem olyan magas, mint Magyarországon! Ami viszont általános jelenség, hogy egyre nő a gazdagok és a szegények közötti különbség, sok országban a minimálbér vagy annak a nettója nem éri el a létminimumhoz szükséges összeget, és ami a legaggasztóbb, nő a dolgozó szegények száma. A nyugdíjak az egész térségben nagyon alacsonyak. A legtöbb délkelet-európai országban magas az informális gazdaságban dolgozók aránya, mert az embereknek egyszerűen nincs más lehetőségük.

Az ILO szerepével kapcsolatban elhangzott, hogy az országok, bár ratifikálták az ILO egyezményeket, mégsem tartják be azokat. Az ILO-hoz annyira sok panasz érkezik, hogy a szervezet csak nagyon lassan tud rájuk reagálni. Ettől függetlenül az ILO-val valós együttműködés kiemelkedően fontos területe kell, hogy legyen a szakszervezeti munkának, amit együtt kell végeznünk, mert a munkáltatók is nemzetközi szinten akarnak „támadni”.

Az utolsó panel az ifjúságról szólt és az derült ki a bemutatott kutatásból, hogy a szervezetek nagy részében van ifjúsági szervezet, de a befolyásuk elég különböző. A valóságban azonban nehéz a fiatalok helyzete, és még nehezebb őket beszervezni.

Budapest, 2014. október 16.

Koller Erika

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és

SZEF Nyugdíjas Tagozatának továbbképzése

Tájékoztató   2022. november 23-án a SZEF Nyugdíjas Szervezete továbbképző konferenciát tartott a Benczúr Hotelben. A rendezvényen neves közgazdász egyetemi tanárok és szociológus tartott előadást a megjelent nyugdíjas szakszervezeti tagoknak.

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós