Keresés
Close this search box.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség tárgyalási kezdeményezése

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Elnöksége az új kormánnyal érdemi tárgyalásokat kezdeményez a Szövetség által, a munkavállalók érdekében fontosnak tartott kérdésekben.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége során kész kölcsönösen előnyös kompromisszumokat is magában foglaló megállapodásokat kötni a munkaadói szervezetekkel, a mindenkori kormánnyal, a társadalom minden legitim szereplőjével. 

Mi olyan Magyarországot akarunk, ahol közösen tervezzük jövőnket, és együtt közösen dolgozunk annak megvalósításáért. Tudjuk és érezzük annak felelősségét, hogy ezért tennünk kell.

(A szövetség alapító kongresszusának programnyilatkozatából) 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a választásokat megelőzően megfogalmazta és közzé tette a következő kormánnyal szembeni elvárásait. A „Milyen legyen Magyarország következő 4 éve?” című dokumentumban 14 pontban foglaltuk össze a célokat, és követeléseket.

Magyarország még nehéz helyzetben van, de ennek nem az az oka, hogy a magyar dolgozók sokat keresnének. Mi a továbblépés lehetőségét éppen abban látjuk, ha elismernék munkahelyen tett erőfeszítéseinket. Egyetértünk az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésével amely szerint:„Európának a bérekre úgy kell tekintenie, mint a növekedés forrására és az árstabilitás oszlopára. (…) A reálbérek jelentős növekedésére van szükség ahhoz, hogy a gazdaságot erős növekedési pályára sikerüljön állítani és a fizetőképes keresletet növelni lehessen.” Ezt az elvet kell érvényesíteni Magyarországon is.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezi, hogy az új kormányzati ciklusban érdemi tárgyalásokat folytassunk:

  • a gazdasági növekedéshez és egyben a foglalkoztatottság bővüléséhez szükséges gazdaság- és társadalompolitikai feltételekről;
    • a bérek és jövedelmek felzárkóztatásáról, a dolgozói szegénység felszámolásáról;
    • a közszférában dolgozók életpálya rendszereiről;
    • a munka átalakuló világának kérdéseiről;
    •  a fejlődést támogató oktatásról, szakképzésről, kulturális rendszeről;
    • az ifjúság jövőjéről, a pályakezdő munkanélküliség felszámolásáról;
    • a lehetőségeket a szükségleteket is figyelembe véve működő szociális- és egészségügyi rendszerről;
    • az életképtelen nyugdíjrendszer átalakításáról, hosszú távú kiszámíthatóságának megteremtéséről, a nyugdíjasok szociális helyzetéről;
    • a nehéz helyzetben lévők társadalmi felzárkóztatásáról.

Vannak olyan ügyek, amelyek rendezése nem tűr halasztást, amelyekben gyors megállapodás, majd ezt követően még ebben az évben jogszabály változtatás, illetve új jogszabály alkotás szükséges.

  1. A Munka törvénykönyve és a jogállási törvények           
    A Munka Törvénykönyve úgy változott meg, hogy az a munkáltató számára nyújtson szinte korlátlan lehetőségeket a minél olcsóbb foglalkoztatásra. Az új munkajogi törvény és az ágazati, illetve jogállási törvények megnehezítették, egyes területeken lehetetlené tették a kollektív érdekérvényesítést, a szakszervezetek működését. Ezáltal még jobban nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága. Sürgősséggel rendezni kell olyan kérdéseket, mint:
  •  a dolgozói érdekképviseleti és érdekérvényesítési jogosítványok visszaállítása;
  •  a szervezkedés szabadságát korlátozó rendelkezések megszüntetése, az érdekképviseletek működési feltételeinek rendezése;
  • köztulajdonú vállalatoknál a kollektív szerződés kötés diszkriminatív szabályozásának megszüntetése;
  • a pótlékrendszer változásának korrekciója;
  • szabadságkiadás rendjének a nemzetközi jogi normáknak megfelelő szabályozása;
  1. Közszolgálati bérrendezés   
    Több közszolgálati szakterületen hat éve nem volt béremelés, felsőfokú szaktanfolyamon végzett, pótolhatatlan szaktudással rendelkező és több évtizede dolgozó munkatársaknak is csak a garantált bérminimum a havi illetménye, mert a bértábla ennél is kevesebbet tartalmaz. Elkerülhetetlen, hogy a kormány a bér, az előmeneteli rendszer, a szociális juttatások tekintetében rövid időn belül teremtse meg minden közszolgálati munka méltó körülményeit.
  2. A korkedvezményes nyugdíj          
    Tízezreket érintő kérdés az év végén megszűnő korkedvezményes nyugdíjat felváltó új rendszer megalkotása, és egyes speciális foglalkoztatási helyzetekhez kötődő nyugdíjszabályok változtatása.
  3. A korengedményes nyugdíjat felváltó új rendszer          
    Az elmúlt időszak napi gyakorlata bebizonyította, hogy feltétlenül szükséges a megszűnt korengedményes nyugdíj helyetti új, a munkaerő piaci problémák kezelésére alkalmas rendszer bevezetése.
  4. Hatékony fellépés a törvényes foglalkoztatásért   
    A munka világa törvényeinek betartatása, a közös foglalkoztatási törekvések érvényesülésének biztosítása, a feketefoglalkoztatás megszüntetése, a biztonságos és egészséges munkafeltételek biztosítása érdekében feltétlenül meg kell erősíteni a munkaügyi-munkavédelmi ellenőrzési rendszert.
  5. A sztrájktörvény      
    A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény dolgozói érdekérvényesítést korlátozó pontjainak megszűntetését kezdeményezzük.
  6. A párbeszéd intézményrendszere   
    Végül, de nem utolsó sorban a szociális párbeszéd meglévő fórumait tartalmas és konstruktív döntés-előkészítő műhelyekké kell alakítanunk. Kormányzati érdek is, hogy az ágazati párbeszédbizottságok az érdemi megállapodások intézményeivé váljanak. Az elmúlt évek tapasztalatait értékelve új fórum(ok) létrehozásával teljessé kell tenni a párbeszéd intézményi feltételeit.

Fontosnak tartjuk, hogy a fenti konkrét jogalkotást érintő kérdésekben a kormányalakítást követően azonnal kezdődjenek egyeztetések. Készek vagyunk az új kormány ez évi jogalkotási tervéhez konkrét, a jogszabályokat és jogszabályhelyeket megjelölő javaslatokat tenni. 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF alapszintű oktatás 1. csoport nyitónap

A SZEF őszi képzési ciklusának első alapszintű képzése zajlott 2024. szeptember 30-án Budapesten. A nap fő irányvonala a szakszervezeti szemléletváltás, amely lehetővé teszi a tagok aktív bevonására épülő tervezést és

Találkozó a norvég kollégákkal

2024. szeptember 26-án Budapesten rövid találkozóra került sor a norvég Delta Szakszervezeti Szövetség és a SZEF képviselői között. A Delta közel 100 fős aktivista delegációja magyarországi tanulmányútja során Szűcs Viktória

Idősek Nemzetközi Napja 2024.

Nyilatkozat az Idősek Nemzetközi Napja alkalmából– 2024. október 1. A Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetsége (FERPA) – emlékeztetve az Idősek Nemzetközi Napjára – ez alkalomból is hangsúlyozni kívánja a nyugdíjasok