Dr. Agg Géza, KSZSZ elnök írása
A közszolgálati tisztviselők kivéreztetése a gazdasági válság 2008-as kitörése óta folyamatosan tart. Elvették a 13. havi bért, megszűnt a céljutalom, sokak cafetéria juttatása is jelentősen csökkent. A keresetet maghatározó illetményalap hatodik éve nem változik. Az infláció ez idő alatt több mint 25 %-kal nőtt.
A KSH adatai alapján az első félév átlagos reáljövedelem 5 %-kal meghaladja az előző év hasonló mutatóját. A közszolgálati dolgozók jelentős részénél nem hogy nem nőtt a reálkereset, hanem ötödik éve folyamatosan csökken.
Különösen a középfokú kormánytisztviselők és köztisztviselők keresetének alakulása tragikus. Sokak reálkeresete 25-40 %-kal kevesebb a 2008. évinél. Egyre többen kerülnek a megélhetési küszöb alá. Szívszorító még leírni is, hogy közszolgák és egyúttal szegények! A közvéleményben az terjedt el, hogy a kormány saját szolgálói „jól keresnek” és számos kiváltságot élveznek. A „közkatonákra” ennek éppen az ellenkezője igaz.
A 2014-es évre a kormány, a munkaadói és munkavállalói képviselők által megfogalmazott 3,5 %-os béremelési ajánlást a kormány a saját alkalmazottainak jelentős részénél nem kívánja teljesíteni.
A közszolgálati tisztviselőkre számos többlet kötelem vonatkozik: alapvizsga, szakvizsga, eskütétel, összeférhetetlenségek egész sora, etikai kódex, másodállás tilalma, vállalkozás tilalma, túlóráztatás ellenszolgáltatás nélkül, áthelyezés, bizalomvesztés, méltatlanság, rövidebb felmentési idő, szakszervezeti tagság és a szakszervezet működésének megnehezítése, kötelező tagság a Magyar Kormánytisztviselői Karban, más kamarának nem lehet tagja. Számos munkakörben vagyonnyilatkozatot kell tenni, biztonsági átvilágítást végeznek, illetve folyamatos megfigyelésnek vannak kitéve.
Az állami alkalmazás klasszikus módon kisebb életjövedelmet, de nagyobb biztonságot jelentett az aktív életkorban, majd pedig a nyugdíjas életszakaszban is. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Magyarországon a közszféra jelentős részénél jelenleg ez az alapérték nem áll fenn. Felborult a „jogok és kötelezettségek egyensúlya”!
Három évvel ezelőtt a kormánytisztviselőknek az indoklás nélküli kirúgástól kellett tartaniuk, mintegy kétezer főnek nem is alaptalanul. Az Alkotmánybíróság ugyan megsemmisítette a vonatkozó passzust, de a károsultak sem erkölcsi, sem pedig anyagi kárpótlásban nem részesültek. Akik jogorvoslatért fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához, azok jogerősen megnyerték perüket a magyar állammal szemben, így méltó kártérítésben részesülnek – amit a magyar költségvetésnek kell állnia…
Két és fél év óta a közszolgálati tisztviselők életét a bizalomvesztés és méltatlanság réme keseríti meg. Statáriális módon elveszíthetik munkahelyüket. A túlóráztatás sok helyen általánossá vált, lehetetlenül rövid határidők vannak, a soron kívüli ügyek nagy száma ellehetetleníti a szakszerű munkavégzést, nem vehetik ki még a törvényes szabadságot sem, gyakoriak az egymásnak ellentmondó, vagy dilettáns vezetői utasítások. A munkahelyi stressz sok helyen elviselhetetlen szintet ér el.
Az egyre növekvő szakmai és etikai elvárások teljesítése akkor várható el a közel százezer fős tisztviselői állománytól, ha az anyagi és erkölcsi megbecsülésük is lépést tart a követelményekkel.
A kormány sokat foglalkozott az elmúlt három évben a „kirakatrendezéssel”. Ennek része a Magyary Program, a Kormányhivatal, a Kormányablak, a járási rendszer, a Karrier Expo, a Karrier Híd, az Etikai Kódex, a Kormánytisztviselői Kar. Ahhoz, hogy a kirakat mögött jól felkészült és színvonalasan teljesítő „közkatonák” legyenek, sürgős lépéseket kell tenni.
A szakszervezetek az elmúlt három évben az érdekegyeztetés minden fórumán hangot adtak az érintett munkavállalók érdekében megteendő legszükségesebb lépéseknek. A média segítségével a közvéleményt is igyekeztek folyamatosan tájékoztatni a kialakult helyzetről. Az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is elemi érdeke, hogy a különböző hivatalokban jól felkészült és elégedett munkavállalókkal találkozzanak.
A hatodik éve csökkenő reálkereseteket a 2008. évit meghaladó szintre kell emelni, a bértáblákat – a növekvő nyugdíjkorhatár miatt – két fokozattal indokolt emelni, valamint megfelelő szintű, egységes közszolgálati cafetéria bevezetésére van szükség.
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) Munkavállalói Oldalán (MVO) részvételi jogosultsággal rendelkező 5 országos szakszervezeti konföderációhoz tartozó 28 ágazati szakszervezet megalakította a Közszolgálati Demonstrációs és Sztrájkbizottságot (KÖZDEMOSZ). Célunk a fenti követelésekről érdemi tárgyalásokat folytatni a kormánnyal és elfogadható megállapodásra jutni. A további akciókat a tárgyalások eredményétől függően határozzuk meg. A feladatok koordinálására 5 tagú operatív bizottságot hoztunk létre.
Fontos a családi adókedvezmény kiterjesztése, a rezsicsökkentés és a devizahitel törlesztés. Egyeseknek fontos a stadionépítés. Kollégáink egyre gyakrabban kérdezik, hogy a „munka alapú társadalomban” a munka és az érte járó tisztességes munkabér miért nem fontos?
„Magyarország jobban teljesít!” olvashatjuk úton, útfélen. Ha ez a kormányzati szlogen igaz, akkor ehhez a sikerhez a közszolgák is hozzájárultak. Nem lehet büntetésük a „hét szűk esztendő”!
Budapest, 2013. december 4.
Dr. Agg Géza
a KSZSZ elnöke
