„A kormányzatnak az a dolga, hogy jogszabályt alkosson”
Az ATV, Egyenes beszéd című műsorában Fehér Józseffel, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnökével beszélgettek a minisztérium által a szakszervezetek megkérdezése nélkül készített etikai kódexről, melyben a közigazgatásban dolgozó vezetőktől elvárt magatartást írják le. Ez alapján elbocsáthatják állami állásából azt, aki nem fizeti ki köztartozását, nem gondoskodik családjáról, vagy terrorizálja a munkatársait. Azt is meghatározzák, hogy a közszolgák legfeljebb golyóstollat vagy reklámszatyrot fogadhatnak el ajándékként. Az alelnök a Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatában már kifejtette, hogy „vaskos tévedés vagy szándékos megtévesztés Rétvári bejelentése” az etikai kódexről, mert annak kidolgozását a kormánytisztviselői kar csak a napokban kezdi meg, a kormány csak egy úgynevezett „zöld könyvet” készített.
– Azon gondolkodtam, hogy behozok egy ATV-s karácsonyi reklámszatyrot, amiben kedveskedtünk a kollégáknak egy-egy kis szaloncukorral. Ha én egy ilyen reklámszatyrot adok önnek, azt elfogadhatja?
– Őszintén szólva én sem tudom.
– Üreset, vagy az, hogy mi van a szatyorban, már mindegy?
– Gondolom erről azokat kellene megkérdezni, akik ezt nyilatkozták. Nincs etikai kódex.
– Rétvári Bencétől hallottam, hogy van.
– Akkor kénytelen vagyok cáfolni az államtitkár urat, nincs etikai kódex és bízom benne, hogy a kormány nem is akar ilyet alkotni.
– De már megalkották.
– Ha mindenféleképpen etikai kódexet akar a kormány alkotni, akkor a kormányzás etikai kódexét alkothatná meg. Minden más etikai kódex, amely egy hivatásrendnek, egy szakmának a magatartási szabályait tartalmazza, a hivatásgyakorlók alkotják meg. Gondoljunk akár csak az ügyvédi, vagy a mérnöki, vagy más hivatásoknak az etikai szabályaira, azt nem a kormány alkotta meg. 2012. március 1-jén lépett hatályba egy új törvény, amely azt mondja, hogy létre kell hozni a magyar kormánytisztviselői kart. Ez egy kamara, egy szakmai érdekvédelmi szervezet – ez a kar alkotja majd meg a hivatásetikai normákat, ez fogja működtetni az etikai rendszert.
– A kormány egy kicsit besegített. Rétvári Bence szerint van etikai kódex, de értem, hogy miért mondja, hogy nincs. Amiről Rétvári Bence beszélt, ami akkor hivatalosan nem létezik, de mégis van, mert a kormány már megírta… segítsen a megértésben: golyóstollat, reklámszatyrot, nejlonszatyrot elfogadhat a közszolga. Miért? Mennyire jellemző az, hogy a közszolga kap egy szatyrot?
– Szerintem a közszolgákat meg kell fizetni rendesen és akkor sem nejlonszatyrot, sem tollat, sem más ajándékot nem kell adni. Ön, aki elmegy az okmányirodába, vagy bármilyen ügyét intézni a hivatalba, nem kell magával vinni reklámszatyrot, vagy valamilyen ajándékot.
– Mennyire életszerű, hogy ha meg akarom köszönni a munkáját egy közszolgának egy okmányirodában, akkor fogadja el tőlem szeretettel ezt a nejlonszatyrot.
– Bármi ilyen jellegű dolog, amely úgymond valamiféle ellenszolgáltatást jelentene azért a munkáért, amit a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek kötelező végeznie, az korrupció lehetne. Nincs kis korrupció, meg nagy korrupció.
– Szatyrot nem fogadhat el, mert a szatyorban ugye lehet 20 Nokiás doboz is, vagy akármi lehet.
– Semmit nem kell elfogadnia. Meg kell fizetni, a közszolgálat dolgozóinak az a kötelesség.
– Értem, de a kormány megalkotta egy etikai kódexben, hogy elfogadhatnak feltételezett üres nejlonszatyrot.
– Mondtam, hogy nem alkotott meg. Legfeljebb egy úgynevezett zöld könyvet, amelyet joga van megalkotni, amely iránymutatást, szabályi tartalmakat tartalmazhat, de magát a kódexet majd megalkotják a kormánytisztviselők, a köztisztviselők. Megvan ennek a vezetősége, az etikai bizottság, dolgoznak rajta. A magyar közszolgálatnak nem ez a legnagyobb problémája, hogy van etikai kódex vagy nincs. Nem voltunk soha ellene, hogy legyen ilyen. Az elmúlt 20 évben elég jól működött a magyar közszolgálat etikai kódex nélkül is. Megjegyzem, egyébként vannak etikai szabályok, az úgynevezett közszolgálati szabályzat, vagy most új nevén a foglalkoztatási szabály, itt lehet különböző szabályokat, feltételeket megállapítani. Csak egyet említsek például a NAV, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, korábbi nevén az APEH megalkotott egy szabályt. Igaz, hogy most nincs hatályban, mert erre a bizonyos általam említett kormánytisztviselői kar által megalkotandó szabálygyűjteményre várnak. A kormányzatnak az a dolga és azt teszi is, hogy jogszabályt alkosson. A korrupció nem etikai kérdés.
– Azt fogják mondani, hogy amíg a közszolgákról van szó, a kormánynak ehhez van köze, akkor a kormány el is mondja, hogy mit vár el.
– Igen, el is mondja és meg is alkotja, meg is alkotta ezeket a szabályokat. Például az említett törvény tartalmazza a méltatlanság jogintézményét. Azt, hogy ha a közszolgálat dolgozója a munkahelyén kívül hivatásához, foglalkozásához méltatlan módon viselkedik, az egy felmentési, felmondási ok.
– Az etikai kódexben is van ilyen, hogy például nem gondoskodik a családjáról. Az mit jelent? Ha egy kiskamasz azt mondja, hogy felnyomom apámat, mert nem vett nekem legót karácsonyra, akkor az nem gondoskodik a családjáról?
– Talán ezek a példák mutatják azt, hogy mennyire kell vigyázni arra, hogy mi kerül egy jogi norma és mi kerül egy etikai szabálygyűjteménybe.
– Mit jelent az, hogy terrorizálja a munkatársait? Akkor is ki lehet rúgni valakit, ha terrorizálja verbálisan vagy ne adj isten tettlegesen?
– Ez nagyon jó kérdés. Erről az jut eszembe, hogy vannak országok, ahol nemcsak ezt a szabályt alkotják meg, hanem megalkotják az úgynevezett harmadik oldali erőszak elleni fellépést. Most bármilyen furcsán hangzik, a magyar köztudatban ez nincs benne, amikor az ügyfél részéről van valamiféle agresszív megnyilvánulás, hogy azzal hogyan kell viselkedni.
– Kitiltjuk az okmányirodából, vagy mit csinálunk vele?
– Az a kérdés, hogy az ügyfél az okmányirodában vagy bármilyen más hivatalban a viselkedését tekintve az érdekét érvényesíti vagy agresszíven lép fel.
– Mit tud csinálni az ügyféllel?
– Az ügyfél ebből a szempontból meglehetősen sokféle, de gondoljunk csak arra, hogy az iskolában a tanárokkal vagy a pedagógusokkal szemben megnyilvánuló erőszak mit jelent. Ez nem csak az iskola zárt falai között létezhet, hanem más közszolgálati munkahelyeken, mondjuk akár a hivatalokba is. Összetett kérdés, kell szabálygyűjtemény, de ezt nem a kormánynak kell megalkotnia. A kormány szabályozza jogilag, mint ahogy azt meg is tette, legyenek fegyelmi felelősségre vonási lehetőségek, van is ilyen, fegyelmi tanács és minden más egyéb. Az etikai normákat a különböző szakmák a saját védelmükben hozzák létre azért, hogy azok, akik méltatlanok annak a hivatásnak a gyakorlására, azt maga a szakmai közösség közösítse ki, vagy maga a szakmai közösség állapítson meg különböző szabályokat.
– Mindig oda lyukadunk ki, hogy ennek törvényileg így kell lennie. Akkor ez az etikai kódex nem létezik. Ehhez képest létezik, maga az államtitkár jelentette be és úgy van megfogalmazva, hogy terrorizálja a munkatársait.
– Elképzelhető, hogy valaki olyan deviáns magatartást tanúsít, amit jogi normával nagyon nehéz körülírni, nehéz azt mondani, hogy ez kimerít valamilyen fegyelmi vétséget. Most csak egy dolog jutott eszembe, ugye nyugati országokba eléggé érdekes dolog az úgynevezett munkahelyi szexuális zaklatás. Mi tartozik ebbe a fogalomkörbe? Oda tartozik-e, hogy ha én előre engedem a munkatársamat az ajtón?
– Hogyan fogják ellenőrizni, hogy gondoskodik-e a családjáról? Mit jelent ez? Nem jó apa, vagy nem jó anya?
– Ez meghatározhatatlan, értelmezhetetlen, akár etikai, akár jogi fogalom. Milyen következménye lehet ennek? Most, ha úgy tetszik, visszakérdezek.
– Hogyan kerül ez egyáltalán terítékre munkahelyen? Ha nem gondoskodik a családjáról, ezt valakinek jelezni kell.
– Akkor ennek milyen következménye van? Etikai következmény elég-e, vagy pedig, hogy ha olyan súlyos, akkor az már fegyelmi vétség. Ha netalántán a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, ami az ő hivatásgyakorlásával összeegyeztethetetlen.
– A nem gondoskodás mit jelent?
– Nem tudom, részegeskedik, veri a családját,
– Hát az büntetőjogi kategória, az nem nem gondoskodás.
– Igen, igen, pont ezt akarom mondani, hogy ez nem etikai kérdés.
– Írják meg azt az etikai kódexet és hasonlítsuk össze a kettőt.
– Ezek azok a szabályok, amelyek egyébként fontosak, de keveredik itt az etikai és a jogi felelősség és az ezzel kapcsolatos szabályok értelmezése.
– Az pedig nem egy szerencsés dolog.
Forrás: ATV / Szakszervezetek.hu
