Európa igazságot tett

Elmarasztalta Magyarországot egy kormánytisztviselő indoklás nélküli elbocsátása miatt a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága.

Elmarasztalta Magyarországot egy kormánytisztviselő indoklás nélküli elbocsátása miatt a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt panaszos ügyében a bíróság kimondta, hogy az indoklás nélküli elbocsátás intézménye megfosztotta a panaszost a valódi jogorvoslat lehetőségétől.

Az ítélet szerint a 39 esztendős péceli panaszosnak hatezer euró nem vagyoni kártérítés és háromezer euró költségtérítés is jár. Az MSZP azonnal közleményben szólította fel a kormánypártokat, hogy a mintegy hárommillió forintot, valamint a hasonló munkajogi perek után várható további kártérítési kötelezettségeket a saját pártkasszájukból fizessék ki.

Nem könnyű megítélni, hányan járhatnak jól a strasbourgi ítélettel. Mindazok a kormánytisztviselők, akiket 2011. január és május 31. között indoklás nélkül elküldtek, és az elbocsátásuktól számított hat hónapon belül bírósághoz fordultak, hasonló ítéletre számíthatnak – már ha az ügyük a strasbourgi bíróság elé kerül. A magyar állam legfeljebb a szégyent csökkentheti azzal, ha peren kívül megegyezik az érintettekkel, ebben az esetben ugyanis a bíróság formálisan nem marasztalja el újra az országot. A Helsinki Bizottság egyébként még további nyolc volt kormánytisztviselő ügyében fordult az emberjogi bírósághoz.

Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán 2010. október 27-én terjesztett elő önálló indítványt a közszolgálati törvény az indoklás nélküli elbocsátásokat lehetővé tevő módosítására. A fideszes képviselők a közszolgálat valós szolgálattá tételének igényével, a hatékony működéssel, a versenyszférával versenyképes bérek széles körben történő megállapíthatóságával, a minőségi szakembergárda kialakításának szükségességével indokolták javaslatukat – amelyet sajátos ajándékként egy nappal karácsony előtt fogadott el a kormánytöbbség.

Az ellenzék sajtótájékoztatón bírálta a tervezetet, és az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Az érdekképviseletekkel egyetértésben azt jósolták, hogy az indoklás nélküli felmondás intézménye egyfajta hűbéri rendszert alakít ki, amelyben senkinek sem lesz mersze felemelni a szavát az esetleges törvénysértő utasításokkal szemben. A taláros testület végül 2011. május 31-ével semmisítette meg a rendelkezést. Hivatalosan azért tartotta életben a döntés kihirdetésétől számítva még három hónapig, hogy időt adjon a jogalkotónak az alkotmánysértő jogszabály kijavítására. A javításra néhány nap is elég volt, ellenben az ellenzék szerint a politikai indíttatástól sem mentes kirúgások az AB által biztosított utolsó napig folytatódtak.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint az önkormányzatokat is figyelembe véve több ezer embert távolítottak el indoklás nélkül a törvény hatálya idején. Bár a szakszervezet bátorította az érintetteket a jogi fellépésre, csak kevesen vették fel a kesztyűt a törvénnyel szemben. Akik mégis megtették, általában sorra elbukták a pert, a bírók döntő többsége ugyanis a törvény betűjéből kiindulva jogszerűnek ítélte az indoklás nélküli elbocsátásokat.

Nem minden bíró gondolta azonban így. Néhányan – civil szervezetekhez és érdekvédőkhöz hasonlóan – alkotmányjogi panasszal éltek az AB-nál, és a döntésig felfüggesztették a munkaviszony indoklás nélküli megszüntetése miatt indított pert. A panasz alapja ez esetben az lehet, hogy a bíróság (a már lezárt ügyekben) egy alkotmánysértő törvény alapján hozta meg a panaszosok számára kedvezőtlen döntését. Ha az AB helyt ad a panaszoknak, az perújításra adhat okot a már jogerősen lezárt ügyekben. Ez esetben pedig a panaszosok számára akár kedvező döntés is születhet, ami – ha nem is jelenti korábbi munkakörük visszanyerését – az indoklás nélküli elbocsátáshoz képest kedvezőbb és méltányosabb feltételekkel szünteti meg a munkaviszonyukat.

Az AB a honlapján elérhető napirend szerint hétfőn tárgyalta a kérdést, de nem döntött. Lapnformációk szerint azonban nem zárható ki, hogy még az ítélkezési szünet előtt idehaza is kimondják a végső szót az ügyben.

Forrás: Népszabadság

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és