Több ezer pedagógus tüntetett június 3-án az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt.
A demonstrációt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) és az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OKVSZ) szervezte. A tüntetést támogatásáról biztosította 24 magyar konföderáció, ágazati szakszervezet, levélben fejezte ki szolidaritását az Európai Szakszervezeti Szövetség pedagógus ágazati bizottsága, valamint számos európai pedagógus érdekképviselet, többek között ciprusiak, belgák, észtek, franciák, írek, lengyelek, spanyolok, svédek, szerbek, szlovénok, oroszok, örmények.
A tüntetők a Jászai Mari térről fúvós zenekar felvezetésével vonultak a tárca épülete elé.
Az elsőként megszólaló Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük. Az értelmiségi lét helyett a megélhetésükért kell demonstrálniuk. Az érdekvédő kiemelte: a köznevelési és a szakoktatási törvény bevezetése megalapozatlan, mert annak nincsenek meg a jogi feltételei. Hozzátette, cinikus, aki azt mondja, hogy a jelenlegi bérhelyzetet fenn lehet tartani, ugyanakkor attól tartanak, az életpályamodell bevezetéséhez szükséges pénzt a “pedagógustársadalom kannibalizmusa árán” kívánják előteremteni. Ezután arra figyelmeztetett, hogy éppen a legrászorulóbb kisgyermekeknek nem fogják tudni azt a törődést megadni, amire szükségük volna. Szerinte az államosítás nem javulást, hanem minőségi romlást hoz az oktatásba.
Az utána következő szónok, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy az oktatás átalakításának egyik legnagyobb vesztese a szakképzés. Tóth József azt mondta, az új törvény visszarendeződést jelent egy másik kor világába, hozzátéve, a kéz műveléséhez, a fej, az értelem, érzelem művelése is elengedhetetlen. Szerinte a törvények bevezetésével nem kerülhető el a létszámleépítés, az átalakítások legnagyobb vesztese pedig a szakképzés lehet, mert kiüresedhetnek a tanműhelyek, a szakképzésben tevékenykedő oktatók pedig más pályát választhatnak. Kételyeit fejezte ki ugyanakkor, hogy a 17 évesen a szakképzésből kikerülő tanulók el tudnak-e majd helyezkedni.
Nádori Lívia a szülők, valamint a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében a nyilvánosság erejének fontosságát hangsúlyozta, amelynek segítségével a tanárok megmenekülhetnek a “jogfosztástól”.– „Fejet hajtok a pedagógusok fáradhatatlansága, munkája előtt. De kedves pedagógusok! Álljatok a sarkatokra! Harcoljatok az iskoláitokért! Ne keressétek titokban a hatalom kegyeit! Ha csak szűk körben morgolódtok, azzal nem szolgáljátok a gyerekek érdekeit. Hangoztassátok véleményeteket szabadon! Tanuljunk együtt demokráciát a gyerekeinkkel, mostantól mi, iskolapolgárok legyünk a demokrácia letéteményesei!”
Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az oktatásban dolgozók nem tudnak felkészülni az új jogszabályok életbelépésére, ezért szükséges lenne mind a köznevelés, mind a szakképzési törvény hatályba lépésének elhalasztására. Somogyi kiemelte: nem tudják, össze kell-e majd vonni osztályokat, illetve a tanárok kötelező óraszáma mennyi lesz, mert ezt a törvény nem szabályozza. Az iskolaigazgatóknak kell majd szembenézni azokkal a pedagógusokkal, akiket el kell bocsájtani, és azokkal is, akik maradnak, de egyre romló munkakörülmények között kell majd tevékenykedniük. Ezután emlékeztetett: a költségvetésnek egykulcsos adóra futotta, 500 milliárdos MOL részvényekre futotta, és sokmilliárdos stadionépítésre is futja. – Elég volt abból, hogy az oktatáson akarják a rossz gazdaságpolitikai döntéseket behajtani! – fejezte be beszédét, hozzátéve, hogy csak összefogással, a félelem leküzdésével lehet eredményeket elérni.
A felszólalások sorát a PSZ elnöke zárta. Galló Istvánné nem szeretné, ha hagyományt teremtenénk azzal, hogy minden Pedagógus Napon az oktatási államtitkárság elé kell vonulnunk. „Egyszer eljön az igazság pillanata, és mindenkinek el kell számolnia a tetteivel” – fogalmazott. Galló Istvánné elmondta, a súlyosan pedagógus és gyerekellenes törvények valódi egyeztetések nélkül születtek. A PSZ tavaly átadott petícióját válaszra sem méltatták az államtitkárságon. Hangsúlyozta, nem hagyjuk tönkretenni a magyar közoktatást. Mint mondta, “az egyeztetés nélküli törvények súlyosan pedagógus- és gyermekellenesek lettek”. Az átalakítások következményei az egész társadalmat érinteni fogják. Szerinte, ha nem halasztják el a köznevelési és a szakképzésről szóló törvény bevezetését, azzal “jóvátehetetlen károkat okoznak”.
A köznevelési törvény számos pontját “hiányosnak, zavarosnak” nevezte, amely nem szabályozza egyértelműen a közoktatás rendszerét. Megemlítette, hogy az iskolák üzemeltetése az önkormányzatokra hárul, miközben bevételeik egy részét elvonják tőlük. Az államosítás előtt néhány hónappal még nem állt fel a megyei-járási intézményfenntartó hálózat. Az iskolák mindent éreznek, csak biztonságot nem – tette hozzá.
Rámutatott arra is: a közoktatási intézményfenntartás teljesen átalakul, a kormányhivatalok pedig dönthetnek majd az iskolák bezárásáról és a pedagógusok elbocsátásáról, amelybe azonban a szülői munkaközösségeknek nem lesz beleszólásuk. – Az államosítás, a Nemzeti Alaptanterv mind csak eszköze annak a sátáni tervnek, hogy az állami ideológia mindenhol érvényesülhessen. Ki kell mondani, hogy az állam a hatalomhoz hű alattvalókat akar nevelni, olyanokat, akik nem kérdeznek, nem kételkednek, csak hisznek. A kialakuló rendszer határozza meg a gyerekek sorsát, ki mehet majd gimnáziumba, és kiből lesz cseléd. Az oktatás nem csak a pedagógusokat, hanem mindenkit érintő közügy.
A rendezvény végén Muity Mária, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének titkára felolvasta azt a kormánynak szóló, a követeléseiket tartalmazó petíciót, amelyet az öt szakszervezet képviselői adtak át az oktatási államtitkárság két politikai tanácsadójának.
A petícióban egyebek között követelik, hogy a kormány kezdeményezze a köznevelésről szóló törvény és hozzá kapcsolódóan a szakképzésről szóló törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását, az ehhez szükséges törvénymódosításokat pedig haladéktalanul nyújtsa be az Országgyűlésnek.
Szerepel továbbá a dokumentumban, hogy a szakszervezetek közreműködésével a kormány tekintse át a foglalkoztatás szabályait és a pedagógus- életpályamodell rendelkezéseit, utóbbi bevezetése és a közalkalmazotti bértábla emelése pedig ne függjön létszámleépítésektől és munkateher-növekedéstől. Követelik ezenkívül a közszféra egészében a legalább 20 százalékos illetményemelést január 1-jétől.
Forrás: www.pedagogusok.hu
Kapcsolódó galéria: Pedagógus tüntetés 2012.06.03.
