A modern, versenyképes, nemzeti és európai közszolgálat megteremtésének lehetőségei

Az MKKSZ Akadémia 2010. évi programsorozatának első rendezvénye

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által életre hívott Akadémia több állomásból álló rendezvénysorozatának 2010. évi első előadásaira április 29-én (csütörtökön) a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének Székházában került sor.

A meghívott előadók arra a kérdésre kerestek választ, milyen tartalmú szakmai és társadalmi közmegegyezésre lenne szükség a jövőben, hogy meg lehessen teremteni a modern, versenyképes, nemzeti és európai közszolgálatot.

Az összegyűlteket Árva János, az MKKSZ elnöke köszöntötte kifejezve abbéli reményét, hogy az új kormánnyal is tudják folytatni a szakszervezetek az eddigi konzultációkat, egyeztetéseket. Emlékeztetett arra, hogy a magyar szakszervezetek az elmúlt évben többé-kevésbé sikeresen tudtak együttműködni a kormányzattal a válság munkavállalókra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésében.

Első előadóként Dr. Kiss László alkotmánybíró és egyetemi tanár „A jogállamról kicsit másként, különös tekintettel az állam (közigazgatás) és a társadalom kapcsolatrendszerére” címmel egy máig megválaszolatlan kérdéssel indított: milyen maga az állam?
Habár a rendszerváltás óta eltelt 20 évben sokan sokféleképpen próbálták meghatározni, hogy milyenné kellene válnia Magyarországon az államnak (hatékony, spórolós, kicsi állam koncepciói), senki nem próbálta leírni, hogy milyen örökséget hoztunk magukkal, és hogy milyenek vagyunk.
Kiss László szerint alapvetően négyféle állam létezik:

  1. fiskális
  2. beavatkozó
  3. teljesítő, feladatmegoldó, szükségletkielégítő
  4. tervező

Mindegyik modellnek megvannak a maga erősségei és a maga hibái, azonban el kell tudni dönteni, hogy melyiket választjuk, mert az egyes elemek keverése nem célszerű. Példaként hozta fel az Amerikai Egyesült Államokat, amely a „teljesítő állam” kategóriájába tartozik. Nagyon erős a központi szint, a különböző ügynökségek, holdingok, központi szervezeti rendszerek hagyományos miniszteriális feladatokat látnak el. Fontos, hogy ezeket a központi intézményeket mindig hozzáértő ember vezesse, politikai szempontok nem játszhatnak döntő szerepet a kiválasztásában.
A másik fontos kérdésnek az alkotmánybíró azt nevezte, hogy hol húzódik az állami beavatkozás határa. Hiszen manapság gyakorta tapasztalhatjuk, hogy saját jogállami intézményei veszélyeztetik az államot. A mostanában különösen éles vitákat kiváltó „vélemény-nyilvánítás szabadsága kontra gyűlöletbeszéd” is ezen problémakörbe tartozik. De ide sorolhatóak az egyre szaporodó, azonban sokszor értelmetlen népszavazási kérelmek (szavazás az ingyensörről), amelyek feleslegesen és következmények nélkül foglalják le az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság munkatársainak idejét. De az egyre több területre kiterjedő személyes adatok védelme is le tudja bénítani az állam normális működését.
A határok megszabásának fontos eleme a kisebbségi vélemény tolerálásának határa, a kisebbség védelme mellett azon újkeletű probléma, hogy sokszor éppen a többség, a többségi vélemény szorul védelemre a jogi védelemmel körülbástyázott kisebbséggel szemben.
Az állam és a társadalom vizsgálatakor nem kerülhetjük meg ez utóbbi tüzetesebb vizsgálatát sem. Hiszen a jelen magyar társadalma is számos problémával, például a fiatalabb korosztály körében egyre erősödő értékválsággal küzd. Ezen problémák egyik oka a sajátos magyar politikai kultúra, amelynek főbb jellemzői a paternalizmus, az intolerancia, az örök büntetés igénye a választáson győztes pártok részéről, valamint a személyes kapcsolatok politikaivá transzformálása.

A tanár úr után Boros Péterné, az MKKSZ főtitkár-helyettese és az MKKSZ Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának elnöke „Mit vár el, illetve mit remél a közigazgatás, az önkormányzati személyi állomány az új kormányzati ciklustól” címmel ismertette az MKKSZ Országos Választmánya által ezen témában közreadott vitaanyaga (Alkossunk Együtt Programot!) és 12 pontja körül kialakult diskurzus eredményeit, tapasztalatait.
Az elmúlt években számtalan negatívummal szembesülhettek a közszolgálat dolgozói (közigazgatási életpálya-modell kiüresítése, 13. havi illetmény megvonása, béremelés elmaradása, majd a bérek befagyasztása, ruhapénz elvétele, stb.), ráadásul a közigazgatás a 2002-es béremelés és politikusok által nagynak mondott mérete miatt sokszor lett bűnbaknak kikiáltva a rossz gazdasági helyzetért.
Az MKKSZ az elmúlt években is sokat harcolt, hogy valamelyest enyhíteni tudja a közszolgákat sújtó intézkedések életszínvonal-rontó élét, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy javítani tudja a szférában dolgozók bér- és munkakörülményeit. Habár nem a szakszervezet hozza a döntéseket, de részt tud venni a döntés-előkészítés folyamatában, ahol érdemi módon tudja befolyásolni a később megszülető jogszabályok milyenségét. Ezért kiemelten fontos az érdemi érdekegyeztetési rendszer fenntartása a kormány és az érdekvédelmi szervezetek között országosan és ágazati szinten is.
Az MKKSZ tisztában van azzal, hogy az ország gazdaságilag még nincs olyan helyzetben, hogy nagymértékű változások legyenek, de reális követeléseket meg lehet és meg is kell fogalmazni az új kormánnyal szemben. Ezek közé tartozik egyebek mellett a kiszámítható adó- és járulékrendszer igénye, a bérfinanszírozási rendszer rendbetétele, a szféra foglalkoztatási biztonsága.

Árva János felhívta a résztvevők figyelmét, hogy az Alkossunk Együtt Programot!-hoz továbbra is várják a véleményeket.

Ezután Dr. Dudás Ferenc, a KözigPress főszerkesztője „Egy szakma újjászületésének esélyei egy formabontó kezdeményezés tapasztalatainak tükrében” címmel tartott előadását azzal kezdte, hogy a közigazgatás az, amihez – a focihoz hasonlóan – szinte mindenki ért és mindenkinek van róla véleménye. Azonban valós problémákat érintő valós megoldások nem születtek, s ezért az elmúlt évek legnagyobb vesztese a közigazgatás intézményrendszere és a személyi állomány azonosságtudata (hogy ez is egy professzionális, nem bárki által elvégezhető szakma) lett. A közigazgatás a politikai pártok zsákmányrendszerének részévé vált, ezért egyre erősödik a kiábrándultság a szakmában. Szükséges lenne ciklusokon átívelő program a szférában, amely esélyt teremthetne az igazi változásra.
A főszerkesztő úr kedvelt hasonlatával élve a közigazgatást egy hajóhoz hasonlította, amelyben ott ül a „kormányos” (kormányzat) és az „evezősök” (közigazgatás) is. A kormányosnak jövőképpel, vízióval kell rendelkeznie, de az érdemi munkát, a megvalósítást meg kell hagynia az evezősöknek. A probléma akkor kezdődik, ha a kormányos azt hiszi, hogy tud evezni is.
A közigazgatási államtitkári poszt megszüntetését nagy hibának nevezte, hiszen ő képes volt a minisztérium szerteágazó rendszerének szakmai (nem politikai) átlátására és összefogására. Az új kormány kapcsán pozitív üzenetnek tartja a Belügyminisztérium újbóli felállítását, s üdvözölné a közigazgatás szerteágazó, sokszor egymást átfedő szervezeti rendszerének összefésülését is.
Az MKKSZ Közigazgatási Innovációs Csomópont (KINCS) elnevezésű kezdeményezését – amely állandó fórumot kíván biztosítani a szakma megújításához, folyamatos továbbfejlesztéséhez, valamint presztízsének erősítéséhez – az elmúlt évek egyik legjobbjának nevezte, s mentorálását el is vállalta.
Előadása végén az új kormány számára megszívlelendőül Magyary Zoltánt idézte: „Amelyik kormány nem ura a közigazgatásnak, nem támaszkodik rá, az nem képes politikát csinálni.”. De a fejlődési folyamat kétoldalúságát bizonyítva egy másik Magyary-idézettel a közszolgálatban dolgozókhoz fordult: „Csak a megújulni képes közigazgatás tudja szolgálni a társadalmat.”.

A konferencia záróelőadását Fehér József, az MKKSZ főtitkára tartotta. „A közszolgálati és közigazgatási rendszer megújításának követelményei az elengedhetetlen szakmai, társadalmi közmegegyezés tükrében” címet viselő beszédét azzal kezdte, hogy habár nagy a csodavárás az új kormánnyal szemben, azonban hűteni kell a várakozásokat, mivel a korábbi évek kormányai nagyrészt a közigazgatást negatívan érintő intézkedésekkel kezdték tevékenységüket (példaként említette a 2006-os választások után nyilvánosságra hozott konvergencia-programot, amely számos megszorítást tartalmazott).
Remélhetőleg a most alakuló kormány nem megszorításokkal kezdi meg a működését, valamint a 2011-es magyar uniós elnökség is másféle (a különféle csoportokkal való hangsúlyosabb egyeztetéseket hozó) stílust eredményezhet.
Az MKKSZ az elmúlt években is az egyik legkezdeményezőbb, legharciasabb szakszervezet volt, és ezen a jövőben sem kíván változtatni. Azonban mindig jellemző volt rá – néha egyedüliként – a következetes szakmapolitikai megközelítés (példa erre az elmúlt évek MKKSZ Akadémia sorozata is).
Az új kormánnyal is a lehető leghamarabb el kell kezdeni a tárgyalásokat, de ahhoz, hogy valódi tartalmat kapjon a kormányzattal való partnerség, konkrét javaslatokat kell letenni az asztalra. Nagyobb garanciát kell kapni arra, hogy a közigazgatás a jövőben is depolitizált marad; tényleges alkupozíciót, a kollektív alku lehetőségét ki kell harcolni a munkahelyeken; biztosítani kell a garantált előmenetelt; rendezni kell a béren kívüli, valamint a speciális közszolgálati juttatások (például nyugdíj) rendszerét.
Természetesen a munkavállalók is tehetnek ésszerű engedményeket a kormánynak. A főtitkár úr ide sorolta a jogállások esetleges további differenciálását, etikai kódex kidolgozását, a közszolgálaton belüli mobilitás erősítését vagy éppen az atipikus foglalkoztatási formák növelését a közigazgatásban.

A rendezvény lezárásaként Árva János búcsúzott az egybegyűltektől kifejezve abbéli reményét, hogy valamennyi résztvevő értékes tapasztalatokkal gazdagodott az előadások hallgatása közben és a jövőben részt vesznek az MKKSZ Akadémia további rendezvényein is.

Budapest, 2010. április 29.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Összefoglaló az online képzéssorozatunkról

Egy szakszervezeti tag gondolatai a fél éves képzéssorozatunkról Tavaly állapodtunk meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) egy közös projektben, amely keretében 2022. első felében hat hétfő estét töltöttünk szakszervezeti tagokkal

Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami

Kedves választ kaptunk a TIM-ből

Mint az ismert, a SZEF levélben fordult a Miniszterelnökhöz, hogy támogassa az európai minimálbér irányelv-tervezet megvalósulását. Annak ellenére, hogy Magyarország tartózkodott a szavazás során, a tervezet elfogadásra került, amit szervezetünk