Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Gazdasági Bizottsága ez év január 30-án, videokonferencia keretében megtartott munkaülésének témája a jelenleginél igazságosabb európai adórendszer megteremtése, kialakítása volt. A szakszervezetek ezt különösen időszerű kihívásnak tekintik. A cél az, hogy az adórendszerek bizottsági és tagállami szintű alakítása feleljen meg a társadalmi igazságosság követelményének – a munkavállalók jogai védelmének, életminőségük javításának, míg a vállalati szereplők a jogszerűen megállapított adót fizessék meg nyereségük után. Kiemelt törekvés a vállalati és befektetői, pénzügyi szektorban jelentkező adóelkerülés ma is változatos formáinak visszaszorítása, a nyereség reális mértékű megadóztatása a társadalom, szociális célok érdekében – ez egyben szakszervezeti célkitűzés is.
Az ESZSZ napirendjén az igazságos – azaz a munkavállalók, dolgozók érdekeit szem előtt tartó – adórendszer alakítása évek óta hangsúlyosan szerepel, amit bizonyítanak olyan korábbi állásfoglalásai, mint az adózás ügyében a Végrehajtó Bizottsága 2025. június 15-én elfogadott, három évre szóló akcióterv, ami nemzeti valamint uniós szinten egyaránt tartalmazza a célokat és a szükséges teendőket. lásd: Adopted Resolution – ETUC resolution on a 3-year Taxation Action Plan (2025–2027)
A januári videokonferencia célja az igazságos és fenntartható európai adórendszer melletti kiállás, az adóelkerülés, illetve a vállalati profitok adóparadicsomokba menekítésének elkerülése, az ennek érdekében való szakszervezeti fellépés volt. A zoom-os ülésen a SZEF-et Pap László Csaba képviselte. A tanácskozást Ludovic Voet, az ESZSZ konföderációs titkára vezette, résztvevői a szervezet szakértői és számos nemzeti szakszervezeti szövetség képviselői voltak.
Főbb megállapítások:
– Az európai munkavállalók a jogszerűen megállapított adóerheiket vállalják és fizetik, eközben a nagyvállalatok és a multinacionális vállalatok jellemzően igyekeznek elkerülni adóik tisztességes megfizetését. Mindez a dolgozók érdekei ellen hat.
– A jelenlegi uniós szabályozás ellentmondásos: a McDonalds például európai büféhálózata nyereségének jelentékeny részét követhetetlenül a tagállamok közötti hálózaton belül körözteti, majd az EU-n kívülre utalja. A jelenlegi uniós szabályozás szerint azonban az egyedileg bizonyított esetekben nem lehet az anyacéggel szemben fellépni, ehhez a többi McDonalds büfé esetére is ki kellene vetíteni a visszaélést. Ez gyakorlatilag nem lehetséges. Az Amazon világcég nyeresége kétharmadát menekíti adóparadicsomokba. A Bizottság illetékes igazgatóságának hatékony fellépésére lenne szükség uniós, ill.globális szinten is.
– Az ESZSZ javaslata a multinacionális cégek kötelezése minden uniós tagállamban saját, önálló bankszámla megnyitására, ami nyomon követhetővé tenné adófizetési kötelezettségük ellenőrzését. Ennek előnye lenne az is, hogy az így megtermelt profitot a multicégek a működési országban költsék el, fektessék be, így szolgálva annak társadalmát is.
Az ESZSZ szakértői hangsúlyozták, hogy egyre fontosabb az adóelkerülő nagyvállalatok azonosítása, a megfelelő jogi intézkedések és gyakorlat kialakítása a megrendszabályozásukért. Fontos, hogy az ilyen gyanúba került cégeket el kell tiltani a kormányzati kedvezményektől, közpénzekért pályázástól, megakadályozva, hogy ezekkel élhessenek, ill. visszaéljenek. Viszont a dolgozóik érdekeire figyelmet fordító, reális kedvezményeket biztosító vállalatokat e pályázatokra meg kell hívni. Többen is összefüggést láttak a korrupció és az adóvisszaélések között – ez határozott hivatalos fellépést igényel.
A politikai, kormányzati és társadalmi szintű fellépés eredményessége megköveteli az adóelkerülés, csalás elleni fellépés menetrendjének, időzítésének kormányzati tervezését. L. Voet konföderációs titkár kérte, hogy az adózás helyzetének, ellentmondásainak tagállami szintű helyzetéről a tagszervezetek is küldjenek részükre támpontokat, tájékoztatást, ami segítené a Bizottsággal folytatott szakmai egyeztetéseken a szakszervezeti álláspont alátámasztását. Ő is hangsúlyozta, hogy az ESZSZ Hároméves Adózási Akciótervében szereplő „Akcióhét az igazságos adózásért” megszervezését minél több szakszervezet részvételével és mind nagyobb publicitás mellett.
Severine Picard, szakszervezeti elemző felvetette az adóelkerülő cégek fekete listájának országonkénti elkészítését, ami a figyelemfelhívást, illetve az ilyen visszaéléstől való eltérítést szolgálná.
Az ESZSZ illetve más szakszervezeti szövetségek lehetőségei a közvetlen fellépésre természetesen korlátozottak. Számukra a kitörési lehetőséget az együttműködés, ill. az érintett uniós szervezetekkel való párbeszéd gyakorlatias folytatása, elmélyítése nyújthatja. Fontos a „public bargaining” – a közszférában a munkavállalók és munkaadók közötti nyílt tárgyalások – gyakorlatának védelme és terjesztése a munkavállalók érdekében. Kitértek az AI rendszerszintű bevonásának lehetőségére is az adóelkerülés ügyében, amennyiben ezen a téren a fellépést hatékonyabbá teheti. Kitértek a KKE-k helyzetére, amennyiben az adóügyekben szükséges segíteni jogszerű működésüket és a realitásokat figyelembe vevő adóztatásukat. Felvetődött a vagyonadózás általános bevezetésének és alkalmazásának kérdése – de visszafogott reakciót váltott ki.
Nemzetközi összehasonlításban az EU adópolitikája és szabályozása szigorú, épp a zöldpolitikája következtében, ami különösen nagyvállalatai, multinacionális cégei számára hátrányos körülmény. Ezzel szemben az USA adóparadicsomnak számít.
Magyar részről elhangzott hozzászólásomban elmondtam: a hazai adórendszer sajátossága a jövedelmi adók – SZJA és a vállalati nyereségi adók – európai összehasonlításban is alacsony szinten tartása, miközben a fogyasztás adóztatása nemzetközi összevetésben páratlanul magas. Magyarország a külföldi tőkevonzás céljából folyó nemzetközi adóversengésben élen jár, az alacsony adókulcsra épített adórendszere pedig a kormánynak jelentékeny mozgásteret biztosít politikai téren is. A magyar munkavállalókat jelenleg sokkal inkább foglalkoztatja a fizetésük vásárlóerejének szűkössége, reálértékének elmaradása az inflációs hatással szemben és a magyar társadalom jövedelmi megosztottságának növekedése.
Javaslatok – a gazdasági bizottság ülése indokoltan hívta fel a figyelmet az európai adózás problémáira, az adóelkerülés kockázataira. A hazai kockázatokra és a munkavállalókat érintő káros következményekre szakszervezeti keretek között is érdemes figyelmet fordítani, anélkül, hogy ez megváltoztatná a szakszervezeti prioritások sorrendjét. Vizsgáljuk meg az igazságos adózásért indítandó európai akcióhétben való részvétel lehetőségét.
A beszámolót készítette: Pap László Csaba, az ESZSZ Gazdasági Bizottsága magyar tagja, a SZEF delegáltja
