ETUC nyári egyetem

Írta: Nagy Viktória

Idén az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) vezetők részére szervezett nyári egyeteme 2018. július 4-5-én, Montepulcianoban – egy helyi munkavállalói fesztiválhoz kapcsolódva – került megrendezésre, hogy már a jövő évi Kongresszusra készülve megvitassuk a következő ciklus prioritásait.

A nyári egyetem felépítése követte a korábban elfogadott ETUC prioritások rendszerét, s Rudy de Leeuw elnök vezetésével egy-egy panelbeszélgetés keretében kerültek megvitatásra az egyes prioritásokhoz kapcsolódó ügyek egy-egy választott vezető által prezentálva:

  1. Új gazdasági modell, Európai szemeszter, Befektetés a minőségi munkahelyekbe (Katja Lehto, főtitkár-helyettes)

 

Míg a gazdaság egyértelműen kilábalt a válságból, ugyanez sajnos nem mondható el a munkavállalókról, akiknek a munkakörülményei és bérei nem követték a gazdasági fellendülést, s még mindig magas a dolgozó szegények, a kölcsönzött munkavállalók, a bizonytalan helyzetű munkavállalók és a nem önként vállalt részmunkaidő aránya.

Az ETUC-nak ezért fel továbbra is harcolnia kell a tavaly elfogadott minőségi munka kritériumok érvényesítéséért és olyan jól irányzott beruházásokért például a közszféra intézményrendszereibe, amelyek minőségi munkahelyeket és szociális biztonságot teremtenek Európa-szerte.

 

  1. Bérpolitika, Kollektív tárgyalások, Béremelés és bérkonvergencia, Munkavállalói és szakszervezeti jogok, Brexit (Esther Lynch, konföderációs titkár)

 

Értékelésre került az ETUC Béremelés kampánya, amely egy viszonylag limitált költségvetéssel, elsősorban a közösségi média felületeit, illetve az ETUC és a tagszervezetek weboldalait használva minden hónapban más konkrét témára fókuszált és összességében sikeresnek mondható. A következő Irányító, illetve Végrehajtó Bizottsági ülésen kell majd döntést hozni a folytatásról a múlt héten bemutatott Európai Bérszövetség kezdeményezés kapcsán.

Az európai minimálbér kérdése ismét felmerült, amely a tagszervezetek között igen ellentétes fogadtatásra lelt, hiszen míg a kelet-európai országoknak pozitív lökést adhatna egy európai szinten meghatározott minimálbér rendszer, addig a fejlettebb nyugati és északi jóléti államokban a minimálbér bevezetése alááshatná a jól működő kollektív tárgyalásokat.

A jövőben még nagyobb hangsúlyt kell kapjon a kollektív tárgyalások, valamint a nemzeti és európai szintű szociális párbeszéd kapacitásbővítése, a sikeres tárgyalások elősegítése.

 

  1. Igazságos átállás és ipari politika egy karbon-mentes és digitális korszákért, Nemek közötti esélyegyenlőség (Montserrat Mir, konföderációs titkár)

 

A Párizsi egyezmény megvalósítása és a szakszervezetek ebben játszott szerepe hangsúlyos prioritás marad a jövőben is. Hiszen a munkavállalók számára biztosítani kell a tisztességes átállás lehetőségét a gazdaság zöldítése és digitalizációja során, mert csak így védhetőek meg a szociális jogok és teremthetőek minőségi munkahelyek.

Külön figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok (nők, fiatalok stb.) bevonására, hogy megakadályozzuk, hogy az átállás a különbségek csökkentése helyett további szakadékok kialakulásához vagy mélyüléséhez vezessen.

 

  1. Európai szociális modell, Szociális Jogok Európai Pillére, A munka jövője (Thiébaut Weber, konföderációs titkár)

 

Bár mindenképpen láthatóak pozitív kezdeményezések az Európai Bizottság részéről az úgynevezett „AAA” Szociális Európa érdekében, továbbra is messze vagyunk a teljes sikertől. Nagy különbség mutatkozik az egyes tagországok helyzetében, s nem tudni melyik tagállam mennyire veszi komolyan a 2017 novemberében proklamált Szociális Pillér gyakorlati megvalósítását. A szakszervezeteknek a jövőben is dolgozniuk kell azon, hogy a 20 alapelv valóban átültetésre kerüljön a nemzeti szintekre.

A uniós források felhasználása kapcsán fontos lenne biztosítani, hogy az új Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében elegendő pénzügyi támogatásban részesülhessen például a szakszervezetek kapacitásbővítése a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalási kapacitások fejlesztése érdekében. Ugyanakkor nyomon kell követni azt is, hogy az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI) az ESZA+-ba történő beolvasztása után is megfelelő mennyiségű forrás álljon rendelkezésre az Ifjúsági Garancia Program megvalósítására.

A munka jövője vita kapcsán elengedhetetlen egy közös vízió kialakítása arról, hogy milyen munka világát is akarunk a jövőben, hogy világos legyen milyen irányba indulunk és miért kell küzdenünk. Újra kell definiálni a munkavállaló és a munkáltató fogalmát és egyben kibővíteni azokat, hogy jobban igazodjanak az új munka világához és lehetővé tegyék az új munkavállalási formákban dolgozók szakszervezeti taggá válását is. Nem engedhetjük meg, hogy a jövő munka világa bent lévőkre és kint rekedtekre szakadjon szét, a lehető legszélesebb körben biztosítani kell a munkavállalók szociális védelmét.

 

  1. Mobilitás és migráció, Globalizáció és ellátóláncok, ENSZ 2030 fenntartható fejlődési célkitűzések, Nemzetközi ügyek és kereskedelem (Liina Carr, konföderációs titkár)

 

Míg az unión belüli szabad munkaerőáramlás az egyik legalapvetőbb szabadságjog, a szociális dömping, illetve az ennek másik oldalát jelentő „agyelszívás” még mindig rendkívül elterjedt és nagy problémát jelent az egyes tagországokban, amely valamilyen formában további egyeztetéseket és lépéseket igényel európai szinten.

A menekültválság kapcsán továbbra sem sikerült elérni egy európai szintű megoldást, s ezzel együtt a tagországokban is meglehetősen különböző módon közelítenek a problémához. Az ETUC további, illetve aktívabb fellépésre bíztatja tagszervezeteit nemzeti szinten is nyomást gyakorolva az egyes kormányzatokra, hogy befogadóbb menekültpolitikát folytassanak.

 

  1. Szakszervezeti demokrácia, Demokrácia a munkahelyeken: szociális párbeszéd és munkavállalói részvétel (Peter Scherrer, főtitkár helyettes)

 

Az Európai Unió létezésének talán a legnagyobb válságában van jelenleg. Szinte lehetetlen a korábban jellemző egységes és konszenzuson alapuló döntéshozatali rendszer működtetése, a populizmus és a jobb oldali extrémizmus terjedése, a Brexit és az autokrata rendszerek térnyerése mind jól látható jelei az EU politikai válságának.

A politika közeg demokrácia deficitje mellett a szakszervezetek és a munka világa is kihívásokkal néz szembe a munkahelyi demokrácia, a szakszervezeti érdekképviselet és a munkavállalói részvétel intézményeinek működése kapcsán. Az ETUC mindeddig sikertelenül kezdeményezte egy horizontális EU keretrendszer kidolgozását az információs és konzultációs, valamint a széleskörű képviseleti jogok kérdésében, illetve az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv ezzel párhuzamos fejlesztését. Ezért az ETUC kampányt indított a Munkahelyi demokrácia erősítésére, s az említett célok elérése érdekében. A kampány az Európai Parlamenti választásokig fut majd.

A 2008-as válság negatív hatással volt a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások rendszerére is. A két- és háromoldalú szociális párbeszédet számos országban decentralizálták, megszüntették vagy a működését aláásták. Az Európai Bizottság az utóbbi időszakban aktívan próbálta újraindítani ezeket a struktúrákat, illetve elfogadásra került a Szociális Jogok Európai Pillére is. Ugyanakkor az ETUC a mai napig nehézségekbe és ellenállásba ütközik az európai munkáltatói szövetségekkel, illetve bizonyos nemzeti kormányokkal, ha bármilyen kötelezően alkalmazandó, autonóm megállapodást javasol, így az európai szociális partnerek 2018-2020-as munkaprogramjában még mindig nem született megegyezés.

       Emellett a megbeszélés kiemelt témája volt az ETUC jövője. Az ehhez kapcsolódó munkaanyagot Luca Visentini főtitkár mutatta be. Ennek alapján a választott vezetői rendszer átalakítása által meg kívánják erősíteni az ETUC állandó szakértői hátterét és erősebb koordinációt biztosítani az egyes részlegek és állandó bizottságok munkája között. Konkréten eggyel kevesebb konföderációs titkár kerülne megválasztásra a jövőben, míg az így felálló 6 fős csapat a tárgyalt prioritások mentén osztaná meg a munkát, minden vezetőhöz egy prioritás és az ahhoz kapcsolódó ügyek tartoznának. Az állandó munkavállalói létszám pedig újabb szakértőkkel, illetve újonnan kinevezett osztályvezetőkkel bővülne a jobb koordináció érdekében.

A megbeszélésen részt vett és a beszámolót készítette Nagy Viktória ETUC Ifjúsági Bizottsági elnök

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.