Ágazati körkép

Írta: SZEF Sajtóiroda

A SZEF Szövetségi Tanácsának ülésén, 2018. október 16-án sor került az ágazatok egymás közötti tájékoztatójára. Részben azért, hogy a SZEF, és az Elnökség, az Elnök Úr ki tudja alakítani a legfontosabb érdekvédelmi célokat, azt a közös álláspontot, amit a SZEF képvisel, amihez további szövetségeseket is tudunk keresni. A másik ok volt, hogy egyszer végre az ágazatok egy ilyen körben halljanak egymásról, bemutassák saját ágazatuk súlyos, feszítő problémáit.  

Galló Istvánné, SZEF alelnök:

 

Az alábbi témaköröket jelöltük meg:

  • Milyen a saját ágazati szakszervezet tagjainak a bérhelyzete?
  • Milyenek a munkakörülmények, munkafeltételek, azon belül a jogbiztonság?
  • Mennyire jellemző a túlmunka, amivel terhelik a közszféra dolgozóit, és megtörténik-e ennek a kifizetése, más módon való ellentételezése?
  • Hogyan állunk az ágazati érdekegyeztetéssel?

Ez volt a négy témakör, amelyben kértük az ágazatokat, hogy a mai Szövetségi Tanácsülésen adjanak tájékoztatást. Részben azért, hogy a SZEF, nevezetesen az Elnökség és az Elnök Úr ki tudja alakítani a legfontosabb érdekvédelmi célokat, azt a közös álláspontot, amit a SZEF képvisel, amihez további szövetségeseket is tudunk keresni. A másik, ami nagyon fontos, és azt hiszem, hogy a SZEF eddigi működése során példanélküli, hogy egyszer végre az ágazatok egy ilyen körben halljanak egymásról, bemutassák saját ágazatuk súlyos, feszítő problémáit.

Javaslom, hogy a szakszervezetek neve szerinti alfabetikus sorrendben haladjunk.

 

Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ),

dr. Bárdos Judit, elnök

 

Köszöntelek benneteket, és örülök, hogy módom van beszélni az ágazati problémákról. Mint ismert, a rendvédelem területén bevezetésre került a rendvédelmi életpálya 2015-ben. , amikor beígérték a közszolgálatban dolgozóknak, a közoktatásnak hogy bevezetik az életpályát. Az egyiket bevezették, a másikat nem. Ennek eredményeképpen a hivatásos állomány részére 2019. január 1-je az utolsó etap az életpálya bérkérdésének a megvalósítására, mely elég sok problémát fog fölvetni. A közalkalmazottak, mint egy 10 000 fő ­összességében, az elmúlt, 2008 óta, 10 éve lesz, mint egy kétszer 5%-os pótlékemelésben részesültek, de a kormánytisztviselők és a munkavállalók nem kaptak semmit 2008 óta. Bérkérdésünk az ágazatban így néz ki.

A rendvédelem területén óriási a fluktuáció. És ez nem csak a rendőrségen, hanem a büntetés végrehajtás és a katasztrófavédelem területén is jelentkezik. Egy kezdő rendőr 250-260 ezer forintos illetménnyel bruttóban, ha nézzük a munkájukat az nem kereset elem. Jelen pillanatban a kormánytisztviselők tekintetében pedig figyelemfelhívók azok a sztrájkok, amelyeket a társ szakszervezetek végeztek a területükön, de nem piszkálták fel a rendvédelemi ágazat területén dolgozó kormánytisztviselőket arra, hogy ők is csatlakozzanak. Jelen pillanatban a rendvédelem területén a rendőrség, a büntetés végrehajtás, és a tűzoltóság nem személyben, hanem szervezetileg van kizárva a sztrájk gyakorlásából, tehát ők semmi féle ilyen akcióban részt venni nem tudnak. 2018 áprilisában megtettük azt, ami történt. És ez egy nem nagyon pozitív indítatás volt a jelenlegi kormány számára sem, amiért nem kívántak pluszjuttatásban részesíteni senkit az ágazatban.

Mi várható ezután azt nem tudhatom, mert az eltelt időszakban tűzoltásokat végeztünk, és még nem értünk a végére. A jelenlegi szabályozás ráirányítja a figyelmet az itt dolgozó közalkalmazottakra és kormánytisztviselőkre, és 2019. január 1-től jogszabály szerint nem lehet kifizetni a teljesített túlórák ellenértékét, hanem szabadidőben kell kiadni. Megpróbáltunk egy 2-3 hónapos akcióval már, mint a nyilvánosság felé nyitni. A nyilvánosság fogadta is ezt, hiszen nem fogadta el, hogy 3 600 000 túlórát, amit a rendőrség az elmúlt hat hónapban teljesített 3 600 000 órát! Ezt ne pénzbe váltsák meg, hanem szabadidőbe, hiszen akkor elindul a mókuskerék, ami azt jelenti, hogyha ma én túlóráztam, holnap szabadidőben helyettem valaki túlórázik, utána meg én helyette. Tehát ez nem képzelhető el.

A jogszabálytervezet elkészült, még benyújtásra nem került a parlamentbe, salátatörvény formájában ment, tehát azt tudni kell, hogy minden ágazatra vonatkozóan lesz benne valami, ezért szíveskedjetek nézni a parlament.hu irományokat, hogy mikor kerül benyújtásra. Annyit kért a belügyminiszter, hogy a kormány húzza el a hatálybaléptetés időpontját 2020 januárjáig, tehát akkor nyerünk egy évet, hogy a következő ciklusig ne okozzon problémát. Ugyan akkor problémát fog okozni, hogy 2019 áprilisától egy újabb rendvédelmi szervet hoznak létre, a Menekültügyi Befogadó Állomás átalakul, és mint rendvédelmi szerv fog működni a területen. Ez a módszer nem kívánja működtetni, vagy nem működteti a belügyi adategyeztetés rendszerét, de működik helyette a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács. Amelyet kéthavonta rendszeresen összehívnak az ott működő szakszervezetekkel, el lehet mondani a problémát, a problémákra válaszolnak is, amit a kormány megenged természetesen válaszadásokat. Ettől függetlenül, pedig nem kívánnak más tárgyalási formát bevezetni. Felhívtuk az összes munkáltató figyelmét a rendőrség területén, hogy mindenki alkalmazhatná az Érdekegyeztető Tanácsnak, a helyi szintű Érdekegyeztető Tanácsnak a működését, teljesen természetesen a reprezentativitások figyelembevételével. A készülő kormánytervezetek a beharangozott létszámcsökkentésről és itt szeretném megjegyezni, hogy Földiák András Úrnak, nem volt felhatalmazása hogy a közszolgálat létszámleépítéséről ismerethiányában tájékoztatást adjon oly módon a sajtónak, hogy el tudja képzelni az átképzéseket az itt dolgozóknál, és igazából nem is itt dolgoznak sokan, hanem az egészségügyben és a bölcsődei területen, őket pedig nem érinti a létszámleépítés. Szívesen felhívom az Elnök Úr figyelmét, hogy a hozzánk tartozó dolgozók ezt érzékelték, és meg is jegyezték, hogy a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Elnökének úgy kéne fellépni, hogy védje a területen dolgozó mindenkit. Ott nem kivéve, hogy kivéve ez, kivéve az. (Megjegyzés: az ülésen Földiák András válaszolt a felvetésre.)

Ha most a központi igazgatás, a kormányhivatalok, a járási hivatalok, és az önkormányzati tisztviselők ügyében kell fellépni, akkor egységesen kell fellépni, és nem azt mondani a kormányzati oldalnak, vagy a vállalkozóknak, hogy át lehetne képezni a kollégákat éppen. Felrepült a hír, hogy a honvédség ugye bővíti a létszámát, és esetleg az itt elbocsátottakat tartalékosként próbálják beilleszteni és majd akkor kapnak mást. De egyébként nem csak őket fogja érinteni a probléma, szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, hogy eléri a közalkalmazotti kört az átszervezés.

A honvédség területén már volt tájékoztatás, megszűnik a honvédségi közalkalmazott, általánosságban honvédségi alkalmazottá válik. Hogy a honvédségi alkalmazottat mikor, mire lehet mozgósítani, akkor az éppenséggel problémát jelent. Amennyiben megvan, hogy ez megtörténik, akkor a belügyminiszter úgy fog döntést hozni, hogy a belügy területéről is kikerülnek a közalkalmazottak teljes egészében, és belügyi-, rendvédelmi alkalmazottakká válnak, és nem fog rájuk vonatkozni a közalkalmazotti bértábla. Ha lesz, kérdés utólag beszélek róla. Köszönöm.

 

Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ),

Szűcs Viktória, elnök

 

Bér: 11 ezer bölcsődei dolgozó háromféle elv és szabály alapján kapja bérét. 1100 diplomás kisgyermeknevelő a pedagógus életpálya bére alapján 6000 középfokú végzettségű kisgyermeknevelő Kjt. szerinti alapilletményt és bölcsődei pótlékot, és 4000 nem ágazat-specifikus munkakörben foglalkozatott (kisegítő, adminisztratív) pedig Kjt. alapilletményt és szociális ágazati összevont pótlékot. Egy munkahelyen belül ez óriási feszültséget okoz, megosztja a dolgozókat egymás között. Ezzel az összehasonlítással a pályakezdő pedagógus életpályás kisgyermeknevelő bruttó 20 000 Ft-al kevesebbet kap, mint az E kategóriában lévő pályakezdő (alacsonyabb végzettségű) kollégája. Hozzá kell tenni azt is, hogy ezek az újonnan bevezetett pótlékok, mind a bölcsődei-, mind a szociális pótlék nem képezi a mozgó bérek számításának az alapját. Ezzel minden hónapban megrövidíti a kormány a dolgozókat. A szociális ágazat bérlemaradása a nemzetgazdasági átlaghoz képest 33%-os.

A munkakörülmények változók. Ahol új épületek vannak és új bölcsődék, azok rendben vannak, ahol régi az épület, ott problémák vannak, vagy egyenesen esetben rosszak. Szeretném még megemlíteni a gyermekvédelmet, - mert van gyermekvédelemi tagozatunk is - , ahol viszont generálisan elképesztően rosszak a munkakörülmények. Rendkívül borzasztóak a dolgozók munkakörülményei, de nem csak a dolgozóké, hanem az ott ellátottak helyzete is.

Túlóra: A túlórával kapcsolatosan, felmértük a területet. A visszajelzések alapján azt láttuk, hogy ahol van szakszervezet kevesebb a baj, ott a túlóra pénzben vagy szabadidőben megváltásra kerül, de a többi esetben központilag meg van tiltva a túlóra kifizetése, törekednek a túlmunka szabadidőben történő megváltására. Ahol nem vagyunk jelen ott egészen hektikus a helyzet.  Túlórához hozzá kapcsolódik illetve a munkakörülményekhez a humánerőforrásnak a kérdése. Óriási a fluktuáció, a fiatalok jönnek-mennek, az idősebbek kihasználva a 40+ lehetőséget nyugdíjba mennek. Ez igaz mind a gyermekvédelem területére, mind, pedig a bölcsődei területre. Meg kell, hogy mondjam, a gyerekvédelem területén hatványozottabban rosszabb, mint a bölcsőde. Van olyan intézmény, ahol 50%-os munkaerőhiány miatt alig tud működni már az intézmény.

Ágazati érdekegyeztetés választások óta nincsen (a Szövetségi Tanács ülése óta november 5-én volt!). Ez a Szociális Érdekegyeztető Fórum. A SZÁÉF MVO több alkalommal is fordult az illetékes tárca felé kezdeményezőként, de a választás óta nem hívták össze a Szociális Ágazati Érdekegyeztetést. Azt tudom mondani, hogy nem lehet tárgyalni a kormánnyal. Lehet, hogy más ágazatban sokkal jobb a tapasztalat, de nekünk ez a tapasztalatunk.

A maradék 1,5 perc az extra téma, hogy mi van az ágazati szervezettel ez is nagyon fontos. Szeretném elmondani, tájékoztatni a Szövetségi Tanácsot, hogy a szakszervezet tulajdonában álló, V. kerületi Nádor utca 32. szám alatt található székházunkba éppen ellehetetlenítik a működésünket azzal, hogy korlátozzák a házba való bejutásunkat, és elzárja Cser Ágnes a fűtést. Jelen pillanatban meg kell oldani ezeket a kérdéseket, ami rendkívüli sok energiát vesz el, a mindennapi érdekképviseleti munkánkból. Köszönöm szépen.

 

Egészségügyben Dolgozók Független Szakszervezete (EDFSZ),

Vizl Péterné, elnök

 

Vizl Péterné, az EDFSZ elnöke, az ÜT tagja, nem tudott részt venni a Szövetségi Tanács ülésén, az alábbi anyag pótlólag készült a SZEF Szövetségi Tanácsa számára, melyben az EDFSZ a tagszervezeteiben felmért helyzet alapján röviden összefoglalja tapasztalatait.

 

1. Bérhelyzet:

 

Mint az ismeretes ágazati szinten történő egyeztetéseken két reprezentatív szakszervezet vesz részt. Évekkel ezelőtt megkezdett tárgyalások eredményeként 4 éves megállapodást írtak alá az egészségügyi ágazatot illetően. A megállapodás lényege, hogy az egészségügyi dolgozók 4 év alatt összesen 67% alapbéremelésben részesüljenek. Ebből 53% már megvalósult a többi 2019. évre a költségvetésben megjelent.

Az egészségügyben dolgozók esetében, a gazdasági, műszaki részen dolgozók esetében - mivel őket a fent leírt megállapodás nem érintette - nem történt előrelépés.

Az egészségügy humán erőforrásában kihívást jelent az egészségügyi dolgozók elöregedése és elvándorlása. Az orvosok átlagéletkora 50 év, a szakdolgozóké 44.5 év, ez utóbbi csoport ezzel az átlagéletkorral az egészségügyi dolgozók "legfiatalabb" szakmakategóriáját képviseli. Az egészségügyi dolgozók utánpótlását támogatják a rezidens támogatási programok (szakorvosjelöltek Markusovszky ösztöndíja, szakgyógyszerész jelöltek Than Károly ösztöndíja, gyermekszakorvos jelöltek Méhes Károly ösztöndíja, sürgősségi szakorvos jelöltek Gábor Aurél ösztöndíja, honvédelem, a katasztrófavédelem és a rendvédelem szakorvosjelöltjei Flór Ferenc-ösztöndíja), az ápolótanulók részére kiírt ösztöndíj programok, az ágazat szolgáltatás-fejlesztését szolgáló képzési programok. Az egészségügyi dolgozók megtartását, munkájuk méltó elismerését hivatottak szolgálni az elmúlt években megkezdett és jelenleg is folyamatban lévő bérfejlesztések (szakorvosok esetében 2016-2017-ben bruttó 207 ezer forinttal).

Mint ismeretes az EDFSZ helyi szinten reprezentatív szakszervezet. Élve ezzel a jogunkkal veszünk részt egyeztetéseken. A helyi alkuk számos esetben sikeresebbek, mit az ágazati egyeztetés esetében. pl. munkakörülmények, védő- munkaruhák, eszközök, beszerzése, cafeteria......esetében.

 

2. Milyenek a munkakörülmények, munkafeltételek, azon belül a jogbiztonság?

 

A Széchenyi 2020 pályázatok keretén belül mintegy 160 mrd ft támogatással folynak fejlesztések.

Hangsúlyosak a munkavégzést támogató (diagnosztikai, laboratóriumi infrastruktúra, ápolási eszközpark, védőruhák.) és az életkörülmények javítását célzó fejlesztések. (pl. orvos-nővérszállók fejlesztése)

Jelen pillanatban intézményeinkben a munkakörülmények megfelelőek, köszönhetően az új fejlesztéseknek és beruházásoknak. Szerencsés helyzetben vannak a megyei és városi kórházaink, szakrendelőink nagy része.

Kivételt képez Veszprém megyében az ajkai kórház. Az ajkai kórházat felmondási hullám sújtja, köztük a szeptember elején felmondott főnővérrel és munkatársaival, akik a farkasgyepűi intézménybe mentek át. A mai világban a szakvizsgával rendelkező nővérek pótlását nehéz megoldani, bár tudomásunk szerint Székesfehérvárról érkeztek részmunkaidős bérnővérek az eltávozók pótlására. A múlt héten az altatóorvosok helyezték kilátásba felmondásukat, akik az intenzív osztályon végzett munkájuk mellett a sürgősségi osztályon is besegítenek és a műtéteknél is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Ebbe a helyzetben törekedni kell az orvosokkal és a szakdolgozókkal a megállapodásra. Tényként kell sajnos mondanunk az autokrata vezetést. Ez ellen nem tudunk tenni, megszűntek azon egyeztetési fórumok, ahol a szakszervezet részt vehetett az intézményvezető kiválasztásában. A munkavállalók pszichés megterhelése nagyon magas. Ezt sok belső és külső tényező befolyásolja. Feltétlenül változtatni kell ebben a problémakörben.

Az EDFSZ részt vett egy 2 éves nemzetközi projektben, ahol többek közt a pszichés megterhelés kezelése volt a téma. Megpróbáltunk segíteni az intézményvezetők felé.... több, kevesebb sikerrel.

Jogbiztonság:

Nyilvánosan - kivéve egy megyei intézményt - nem sérül a jogbiztonság. Ott ahol megtörtént bírósági eljárás lezárult.

Meg kell említenem azt az általános szlogent, amit mindenhol érvényesíteni próbálnak: "ha nem tetszik el lehet menni...", de általában ezek elhalnak 1-2 nap alatt.

 

3. Mennyire jellemző a túlmunka, amivel terhelik a közszféra dolgozóit és megtörténik-e ennek a kifizetése, más módon való ellentételezése?

 

Mint azt a 2. kérdéskörnél írtam, eddig csak a tömeges felmondás miatt Ajkán, a megyei kórházban alkalmaznak ún. bérnővéreket, más megyéből. Abban az esetben, ha túlórát rendelnek el, azt kifizetik vagy a munkavállalóval történő közös megegyezés alapján rendezik.

Szabálytalan jelenség, amit feltártunk, hogy 2 jelenléti ívet írnak alá sok esetben, szóbeli vezetői utasítás alapján. Egyiken az előírt szabályos módon, a másikat a tényleges órák alapján. Ez idáig a munkavállalókat kifizették.

 

4. Hogyan állunk az ágazati érdekegyeztetéssel?

 

Mint azt a bevezetőmben jeleztem az ágazatainkat érintő kérdésekben a két nagy ágazati szinten reprezentatív szakszervezet végzi. Jó az EDFSZ együttműködése a MÖSZ elnökével, aki minden ágazati egyeztetés után, ami a kormánnyal történik tájékoztatást ad.

AZ EDFSZ helyi szinten mindenhol megmérette magát, reprezentatív szakszervezet vagyunk.

Részt veszünk az egyeztetéseken, közgyűléseken, tagjai vagyunk a KÖÉT-nek. Országosan több alkalommal veszünk részt bizottsági üléseken, általában a parlamentben.

Épp tegnap született megállapodás a jövő évi cafeteriával kapcsolatban. Pozitív eredményt könyvelhettünk el, ugyanis a megemelt összeget kapják munkavállalók a szépkártyájukra.

Nem utolsó sorban, de szeretném megosztani a szociális ágazatban dolgoz helyzetét.

Mint azt már személyesen is több helyen elmondtam szociális  intézményeink működtetési jogát átvették az egyházak. Mindenhol megtudtuk tartani a béremeléseket és egyéb juttatásokat, amelyeket korábban kaptak.  Személyesen találkoztam az egyházi vezetőkkel, minden felmerült esetleges problémát orvosolhatunk.

Érdekességként egy jelenséget osztanék meg. Nevezetesen  a munkavállaló jelezte, felém, hogy az új intézményvezető kötelezi őket, hogy naponta közös imán kell részt venniük... függetlenül  egyéni hitvallástól. Határozottan kértem, azonnal vonják vissza az utasítást, ugyanis csak a munkájukat, szaktudásukat adták kvázi el, a hitüket nem.

 

Összegzésképen minden egyeztetésen a politikai pártoktól függetlenül veszünk részt. Kizárólag szakma politikai érdekek mentén.

Nem tartom / tartjuk szerencsésnek, hogy a SZEF nem tagja a CESI-nek. Ez apró fanyalgás a részemről...

                                               A tájékoztatót készítette:

                                                                                  Vizl Péterné, EDFSZ elnök

 

 

Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ),

Lázár András, elnök

 

Nem volt jelen, utólag sem küldött tájékoztatót.

 

Közegészségügyi Szakszervezet (KSZ),

Dr. Csernus Éva, elnök

 

Nem volt jelen, kiegészítésként az alábbiakat küldte:

Kiemelendő, hogy érdekvédelmi szervezetünk olyan feladatot végző személyeket ölel fel, akik a kormány jelenlegi szándékaival is teljesen megegyező feladatokat látnak el, és szakmai szempontból igen fontos partnerei lehetnének a primer prevenciós feladatok szakmai és stratégiai tervek kialakítása terén.

Hogy pontosítsuk a lényeget, stratégiailag is igen fontos ágazati szektor képviseletét szeretnénk ellátni, hiszen egyedüli specifikus ágazati érdekképviseletet látunk el.

Az utóbbi időszakban (2007-től folyamatosan) az ágazati szervezetek szerkezeti és strukturális átalakítások következtében meglehetősen nagy változásokon ment át. Előbb szakterületek elvitele történt, majd a korábbi egységes vertikális szerkezet megbontása történt, ami ugyanezen kommunikációt teszi nehézkessé. Különböző tárcákon átívelő kapcsolattartás, a gyors intézkedést igénylő feladatok esetén megnyújtja a tájékoztatási időt, és ezzel a gyors és sürgős intézkedést is késlelteti. Azzal, hogy az országos, a megyei és a járási szintek nincsenek egymás alá/fölé-rendeltségi viszonyban, illetve, hogy a döntési jogkör más és más munkáltatónál van, megnehezül a gyors és hatékony intézkedés.

Ugyanezen okból nehézkes a kapcsolattartás és ezúttal az érdekvédelmi feladatok ellátása is. Tagjaink létszáma évről évre csökken, holott igen fontos ágazati és szakmai partner lehetnénk, és segítséget jelenthetne a primer prevenciós törekvések, a megelőzés terén. Különösen vonatkozik ez a mulasztás az idősebb, szakmailag nagy tapasztalattal és tudással rendelkező szakemberekre, akik még várják, hogy a kormány felismerje bennük a szakmai és érdekvédelmi partnert a primer prevenciós tevékenység korszerűsítése kapcsán.

 

Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ),

Csóti Csaba, elnök

 

Az általánostól megyek a különös felé. Az általános alatt értem az ágazati érdekegyeztetésnek a meglétét. Nagyon rövid kitérőt engedjen meg mostan a Szövetségi Tanács, mert először a KKDSZ működése, szerepvállasa, és fellépése számos helyen nem igazán érthető meg. Nyilván mindenki a saját szakmájában, világában él, nem tudom, hogy mennyire jutott el más szakmákhoz, az úgynevezett kultúrharc. Magyarországon ez a ”kultúrharc” ebben a formában 2010 óta folyik és érinti a teljes közgyűjteményi és közművelődési területet. Csak most lépte át azt az ingerküszöböt, ami már láthatóvá vált a sajtóban. 2010-től a vidéki Magyarországon politikai döntések alapján töltötték be és töltik be az összes közművelődési és közgyűjteményi intézmény vezetői pozícióját. Itt tulajdonképpen attól függ az együttműködés az egyes intézményvezetőkkel, hogy van-e, aki eleve pártkatona, vagy van olyan, aki adott esetben csak csöndben marad.

Ez meghatározza a szakmánk helyzetét. Az idei évi változás az, hogy ez most már a fővárosi területre, és az országos intézményre is igaz, ez által került be mindez a sajtóba. Ez azt is jelenti, hogy 2010 óta folyamatosan vonul ki az érdekegyeztetés területéről, tudatosan politikai okokból, a kulturális kormányzat. Idén, januárban indult el a ”mégis kinek a diktatúrája” című cikksorozat, amiben volt olyan szerencsénk, hogy az első részbe a KKDSZ elnökét is sikerült megemlíteni. Azóta már nálam fontosabb és lényegesebb szerepet játszó emberek kerültek a célkeresztbe. Ez azt is jelentette, hogy az elmúlt években a KKDSZ tisztségviselőinek többsége megtanulta azt is, hogy politikai helyzetben vagyunk, ezért szakszervezetként politikai tevékenységet kell folytatnunk. Csinálhatunk úgy, mintha nem politikai tevékenység lenne a bérharcunk, de az. Az, hogy az államtitkár tárgyal a KKDSZ-el, nem attól, függ, hogy milyen előterjesztéseket készítünk, mekkora energiát teszünk bele a béremelés kimunkálásába. Nem, ez attól függ, hogy van e politikai szándék megegyezni az adott ágazat képviselőjével. Ilyen politikai szándék nincs, soha nem is volt.

A mélypontnak ezzel együtt az eddigi tapasztalatok alapján az elmúlt négy évben Hoppál Péter államtitkárságát tekintetjük. A holnapi nap folyamán, amikor a KKDSZ Országos Tanácsülése ülésezik Kékestetőn, helyettes államtitkár asszony mondja el majd a kormány álláspontját. Ezzel együtt az ember elmondhatja ugyanazt, amit minden ágazat elmondhat, hogy nem hívják össze az érdekegyeztetés fórumát, esetünkben a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanácsot.

Akkor áttérnék a következő részre, a bérre. A KKDSZ-nek testületi döntése van arról, hogy a SZEF-nek azt az álláspontját, ami a háromelemű bérrendszerre vonatkozik, azt elfogadta, magáévá tette, kiáll mellette, leveleibe beleírja. Az ágazat ezen kívül kezdeményezi folyamatosan azt, hogy egyrészt a tavalyi évben elért és kiharcolt ágazati bérpótlék emelésére kerüljön sor, másrészt, pedig ágazati bérrendezésre kerüljön sor. Azt gondolom, ez nem mond ellent a SZEF által képviselt iránynak. Ezt azért is hangsúlyozzuk ki, mert az a fajta bértábla- emelési koncepció, amit a SZEF magáévá tett, az szükségtelenné tenné területünkön az ágazati bérrendezést. Amennyiben viszont ez nem valósul meg, a KKDSZ küzd az ágazati bérendezésért, mind a közalkalmazott kollégák, mind az Mt. alá tartozó kollégák vonatkozásában.

A munkavédelem kérdése: négy szakmáról van szó: könyvtár, levéltár, múzeum, művelődési ház. A szakszervezet által indított próbaper óta a levéltárosoknak 100%-os egészségügyi bérpótlékjuk van. Azt semmi nem indokolja, hogy a muzeológusoknak ez nincsen. Ez az egyik húsbavágó anyagi kérdés. A másik kérdés, hogy ennek az ágazatnak több területén veszélyes munkavégzés történik, amivel kapcsolatban semmilyen átfogó megegyezés nincsen. A KKDSZ az elmúlt másfél-két évben a munkaügyi képviselőkön keresztül próbál valamilyen változást elérni. Elég nehéz megértetni a kollégákkal, hogy miért fontos, hogy a munkaügyi képviselő szakszervezeti tag, adott esetben szakszervezeti tisztségviselő is legyen. Miért kell támogatni a munkaügyi képviselőnek, a szakszervezeti képviselőnek a státuszának-változását. Ez is olyan azt gondolom, ami egyébként minden ágazatot érint.

A túlórakérdés azokon a területeken, nem azt mondom, hogy speciális kérdés, mert mindenkinek speciális a saját területe, inkább csak azt mondanám, hogy a kialakult hagyomány szerint túlóra elszámolás nem divat ebben a négy ágazatban. A lecsúsztatások annál inkább divatosak. Hogy ez mennyire van rendben, mennyire nincs, az állandó vita. Ráadásul az említett négy szakma közül három értelmiségi szakma, tehát erős az a foglalkoztatotti kör, aki felsőfokú képesítéssel, dolgozik a rendszerben. A negyedik, a közművelődési terület, jelentős számban foglalkoztat fizikai dolgozókat, úgyhogy általában itt van egy szakadék a fizikai állomány és a nem fizikai állomány túlórájának az elismerésével kapcsolatban. Köszönöm a figyelmet.

 

Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ),

Dr. Agg Géza, elnök

 

12 szakszervezetünk van, és nagyjából 4500-an tartoznak hozzánk szakszervezeti tagok. Sokszínű a helyzetünk minden tekintetben. Onnan indítanék, hogy az előző kormány megalakításakor, sokak előtt ismert, hogy megindult a közszolgálati életpályamodell kidolgozása az akkori FIDESZ vezetésével. Hú de optimisták voltunk egészen 2015 karácsonyáig, amikor 1,5 éves munka után minden előzetes bejelentés nélkül a Magyar Közlönyben olvashattuk, hogy a munkánk befejeződött. Ez a rossz hír, a jó hír, amiről már Judit beszámolt, hogy egyes helyeken a közszolgálatban megindult és meg is valósult, befejezett dolog, ami három lépésből állt. Állt volna, a béremelés a lakhatási feltételek és a szociális biztosítás.

Mi területünkből, a 12-ből a nemzetbiztonságnál, mint fegyvereseknél teljes egészében megvalósult, első évben az 50%-os béremelés, egy éves késéssel a NAV-nál is befejeződött. A NAV-nál is az 50%-os bérrendezés megtörtént. A többi tagszervezetünk egyes részeinél igen, volt béremelés, másoknál nem, mert szétszedtek bennünket, minisztériumokat is meg a háttér intézményeket is, járási a megyei kormányzatok, főváros, béremelése nagyjából 20% körüli. Tehát a tagszervezetek számának a negyedét jelenti, a hozzánk tartozó tagok létszámának viszont a kétharmadát, mert sokfélék vagyunk. Ahol ugye gond van, az a tipikus közigazgatás a mi területünkön, a minisztériumok és a háttérintézmények, a meteorológia, statisztika, mérésügy, az EMI-nek központi részei. És ezzel kapcsolatban minden ponton ott vagyunk, tehát a bérnél az a helyzet, hogy 2/3-nál nagyjából rendben van, de a másik rész, amiről szó volt, nem. A lakhatás, a szociális biztosítás tudomásom szerint rendezett területeken is, tehát a fegyveres rendvédelemnél is.

Aktuális téma nálunk, a központi közigazgatásban a létszámleépítés, ezért naponta, óránként egyeztetünk az illetékesekkel a kormányzatiakkal, ahol tudunk. Mindenki fél, én bent vagyok az emberekkel. Semmi hivatalos információ nincs. Sok minisztériumból, háttérintézményből megkeresnek, hogy a hozzájuk eljutott információ 30-40%. Ami utolsó és hivatalos, az augusztus 14-i Kormányinfó, ahol Gulyás Gergely miniszter úr bejelentette a 15-20%-os létszámleépítést. Azóta semmi hivatalos információ nincs, megkerestük KSZSZ oldalról is az illetékeseket a Pénzügyminisztériumban, és a Miniszterelnökségen. Semmiféle válasz nem jött. Volt már nyílt levél, de ez is eredménytelen volt, és amikor kiderült, hogy a velencei kihelyezett Fidesz-KDMP frakcióülésen napirend lesz a közigazgatás témája, levelet irtunk a Kocsis Máté frakcióvezető úrnak, említettük az előzményeket is, erre sem kaptunk választ. Ez a kormányülés másnapján került napirendre, tehát arról sincs információnk, hogy a frakció tudott e ott dönteni vagy nem tudott. A heti kormányülésen, amit tegnapra prognosztizáltak arról sincs információ. Minden lehetséges fórumon, amit lehetett megtettünk. Egy dolgot azt hiszem nem tettünk meg, ez pedig a nyilatkozat, de addig, amíg nincs hivatalos papír a kezükben a felmentésről, egyébről addig nem kommentálunk. Minden mást megtettünk. A sajtó lehetőségeit kihasználtuk, nagyon eredményes volt.   A felmérés, amit csináltunk 50 ezres részvétellel az nagyon jó volt. Résen kell lennünk, nehéz napok várnak ránk. Köszönöm szépen.

 

Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete  (KMDSZ),

Mezei Tibor, elnök

 

A KMDSZ elnöke nem tudott részt venni a Szövetségi Tanács ülésén, az alábbi anyag pótlólag készült a SZEF Szövetségi Tanácsa számára

 

A külügyi igazgatásban alapvetően két szféra különíthető el mind a bérhelyzet, mind a munkafeltételek tekintetében: a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint háttérintézményei egyfelől, és a külképviseleteken (Magyarország területén kívül) folyó tevékenység másfelől. A Külgazdasági és Külügyminisztériumot jellemző bérhelyzet és munkafeltételek lényegében ugyanolyak, mint az államigazgatás többi intézményeiben. Közös problémánk, hogy a kormánytisztviselők alapilletményét 10 éve nem emelték, valamint az, hogy az utóbbi években folyamatosan nyirbálták a béren kívüli juttatásokat (cafeteria és egyebek).

A jelenleg Országgyűlés elé beterjesztett „A kormányzati igazgatásról” szóló törvényjavaslat a kormányzati megnyilatkozások szerint emelni hivatott az ágazatban dolgozók bérét, de mivel az elfogadásra váró törvény nemcsak fenntartja, de még ki is terjeszti a bértömeg-gazdálkodás rendszerét, nem várható érdemi változás a dolgozók bérhelyzetét illetően. Ennél kedvezőbb a külképviseleteken (a nagykövetségeken, főkonzulátusokon, a nemzetközi szervezetek melletti állandó képviseleteken) dolgozó munkatársak helyzete, mivel a 2016. évi külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvény összességében és érezhetően növelte a kinti béreket. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenlegi vezetése egyre élesebben elkülöníti a belföldön és külföldön dolgozó személyi állományt. Míg korábban az volt a gyakorlat, – ami egyébként mai is így történik az egész világon – hogy a külügyi tárcánál dolgozó munkatársak köréből „verbuválták” külszolgálatra a diplomatákat és konzulokat, és kivételnek számított a „külsősök” foglalkoztatása, az utóbbi időben megfordult a trend, és egyre több szakmai tapasztalattal nem rendelkező külsőst küldenek külszolgálatra.

A munkakörülmények összességében megfelelőek, de ezen a téren is egy romló tendencia tapasztalható: egyre több munkatársat zsúfolnak össze az irodákban, egyre rosszabb állapotban van az infrastruktúra. Szintén a munkafeltételeket nehezíti az állandó átszervezés, az SZMSZ módosítgatása és a szervezeti egységi gyakori költöztetése egyik épületből a másikba. A túlórázást illetően hosszú évek óta bevett gyakorlatot, hogy sem kifizetés, sem bármilyen más ellentételezés formájában nem kompenzálják a túlórát.

A külügyi igazgatás felső vezetését is az utóbbi évek kormányzati hozzáállása jellemzi az ágazati érdekegyeztetés terén: elzárkózás az érdemi egyeztetéstől, a tervezett döntésekről való előzetes tájékoztatás mellőzése, valamint a szakszervezeti oldal szempontjainak figyelmen kívül hagyása.  

 

Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ),

Boros Péterné, elnök

 

Kifejezetten örülök annak, hogy ez a kölcsönös tájékoztatás megvalósul, és kezdeményezem, hogy a jövőben a Szövetségi Tanács folytassa ezt a gyakorlatot. Talán nem egy ülésen kellene minden tagszervezetnek szerepelnie, és például lehetne egy-egy nagyobb szakterület helyzetét napirendre tűzni. A SZEF Akadémia módszerét idézem meg, amikor arra emlékeztetek, hogy annak keretében igényesen elemeztük minden közszolgálati ágazat, az oktatás, az egészségügy, a szociális terület, a kultúra a tudomány, a művészet, a közigazgatás helyzetét. Érdemes lenne ezt a módszert a Szövetségi Tanácson is alkalmazni

 

Az MKKSZ aktív tagsága – igen eltérő arányban, de-  10 nemzetgazdasági ágban van jelen.

 

sorszám

TEÁOR szám

Nemzetgazdasági ágazat megnevezése

1.

56

Vendéglátás

2.

72

Tudományos kutatás, fejlesztés

3.

84

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

4.

85

Oktatás

5.

86

Humán – egészségügyi ellátás

6.

87

Bentlakásos, nem kórházi ápolás

7.

88

Szociális ellátás bentlakás nélkül

8.

90

Alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység

9.

91

Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység

10.

93

Sport -, szórakoztató, szabadidős tevékenység

 

Minden tagunk - legyen az bármely ágazatban - jogosan várja el tőlem (az MKKSZ minden tisztségviselőjétől), hogy „az MKKSZ harangja” érte is szóljon.

 

Én most – az idő rövidsége miatt -  nem fogok a 10 ágazatról szólni, mert a központi közigazgatásról Bárdos Judit, Mezei Tibor és Agg Géza kollégáimmal előre megállapodtunk és ők már sok minden elmondtak. A szociális ágazat helyzetéről pedig Köves Ferenccel a SZÁD Elnökével egyeztünk meg a mondanivalót illetően, és amit Ő mond majd, az az MKKSZ álláspontja is.

AZ MKKSZ – egységes szakszervezet - de az előbb bemutatott szakmai sokszínűséget az MKKSZ belső szervezeti felépítése is leképezi. Az érdekképviselet tekintetében 9 - úgynevezett – országos szakmai tanácsunk működik, amely a maga területén igen nagy önállósággal jeleníti meg elsősorban a speciális munkavállalói szakmai érdekeket.

Az MKKSZ Országos Szakmai Tanácsai a következők:

  1. Kormányhivatali dolgozók
  2. Önkormányzati dolgozók
  3. Szociális dolgozók
  4. Közterület felügyelet
  5. Magyar Államkincstár
  6. Földhivatal
  7. Növény egészségügyi, talajvédelem
  8. Környezet és természetvédelem
  9. Munkaügyi szakigazgatás

 

Az MKKSZ országos vezetése minden – az érdekkörébe tartozó - szakmai területeken jelenlévő MKKSZ tagságot, valamennyi jogállású hozzá tartozó munkavállalót azonos erővel képvisel.

Napjainkban két területen van kiemelt jelentőségű feladatunk. Az egyik a központi közigazgatás, a másik az önkormányzati közigazgatás.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy minden területre egyforma erővel figyelünk ez a kiemelés az aktualitást jelenti.

Talán érdemes felidézni a négy éves folyamatot, mert a központi közigazgatás bérfejlesztése igen viszontagságos előzmények után valósul meg.

 

1.) 2014. július – 2015. május

     Öt tárgyalás a Bakondi bizottságban. Eredmény: 2015. 07.01 hatályba lépett a (közszolgálati) rendvédelmi életpálya törvény. ÁTLAG 30% béremelés! És folyt. köv.

 

2.) 2015. július 8.

OKÉT Plenáris ülésen Varga Mihály NGM személyesen nyilatkozik arról,        hogy 2016. július 1.-én hatályba lép a (civil) közszolgálati életpálya törvény.

Ígéret: átlag 30%-os béremelés. Forrás: 2016 évi költségvetésben 37,8 milliárd forint.

 

3.) 2015. december 23.!!!

     Kormány - előzetes egyeztetés nélkül - törli a közszolgálati  életpálya programot!

     „Karácsonyi ajándék a közszolgálati tisztviselőknek”?

 

4.) 2016. január

KÉF ülés

Közszolgálati életpálya helyett új jogállási törvény (Áttv.)

Új bérrendszer csak a járásban – 2017.-ben  (talán) a megyében – 2018-ban??? – központi igazgatásban.

Önkormányzati köztisztviselőknek sehol – semmikor - semmilyen bérintézkedés!

 

5.) 2018. évi költségvetésben 1 év további halasztás

 

És ha megvalósul az az igazi „bérkannibalizmust” jelenti, azaz bérért létszámot.

 

A központi közigazgatás „kormányzati üldöztetését” kollégáim már bemutatták. Én ezt csak azzal egészíteném ki, hogy a központi közigazgatás nem azonos a minisztériumokkal.

 

MKKSZ érdekeltség a központi közigazgatásban:

  • Országos hatáskörű hivatalok (Oktatási -, Szellemi Tulajdon -, OFFI-, …)
  • Magyar Államkincstár + Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság
  • Nemzeti parkok

(Tudta valaki, hogy például a Nemzeti Parkok is ebbe a körbe tartoznak?)

 

A 2019 évi költségvetés 51,2 MFt forrást biztosít a 20-25-30%-os bérfejlesztésre.  Ennek „ára” 20%-os?- 30%-os? létszámcsökkentés.

Ezeken a munkahelyeken napjainkban az ott dolgozókat nem a bérfejlesztés foglalkoztatja, a helyzet pattanásig feszült. A kormány „ördögi terve” kitűnően működik. 3 hónapi pszicho terror után vált megismerhetővé a kormány döntése a létszámcsökkentésről.  Erről a döntésről eddig semmilyen egyeztetés nem történt.

 

Mindenhol elmondtam, itt is elmondom: a családok évében a családbarát magyar kormány karácsonyi ajándéka kormány tisztviselő nőknek. Ez rendkívüli helyzet.

Az előzőekben utaltam arra, hogy a központi közigazgatás bérfejlesztése igen nehéz 4 éves harc eredménye.

De talán ennél is nehezebb a helyzet az önkormányzati területen.

2016-ban fogalmazódott meg először a követelés akkor 30%-os béremelésért harcoltunk.

SZTRÁJK követelés

  • 30%-os általános béremelés 2016. október 1-től:
    • önkormányzati köztisztviselőknek
    • ügykezelőknek
    • technikai dolgozóknak

 

  • Mindezek forrásigénye 22.4 milliárd forint.
    • Egységes előmeneteli és javadalmazási rendszer

 

  • Azonos követelményekhez azonos feltételek az állami és az önkormányzati közigazgatásban

 

5 alkalommal hirdettünk sztrájkot.

Amint az alábbi táblázaton látható a 940 önkormányzati hivatal kb. 10-12%-ban mertek sztrájkolni.

 

időpont

Sztrájkban résztvevő hivatalok száma

Sztrájkban résztvevő köztisztviselők száma (fő)

Eredmény, következmény

Első

2016. 06.22

97

5515

Módosították a Kttv.-t

az önkormányzatok önállóan állapíthatják meg az illetményalapot

Második

2016.09.14

105

4700

A kormány minden megkeresést válasz nélkül hagyott

Harmadik

2017.07.17

102

5914

Sztrájktárgyalás a Belügyminisztériumban

Negyedik

2018.01.12 és15

98

6854

A kormányzat választási, politikai akciónak minősítette a sztrájkot

Ötödik

2018. 02.15-16 és 19

112

7312

Tárgyalás a FIDESZ Frakcióvezetővel,

Sztrájktárgyalás a BM-ben

 

Azt tudni kell, hogy az önkormányzati köztisztviselői kör igen megosztott, mert 2016. június 22-e óta az önkormányzatok szabadon állapíthatják meg az illetményalapot.

A nagyobb  adóerőképességgel rendelkező önkormányzatok – igen különböző mértékben – de növeltek bért.

Maradt mintegy 18 ezer önkormányzati köztisztviselő, akinek most már 10 év óta egy fillérrel nem nőtt a fizetése.

Kérem ehhez viszonyítani a sztrájkban résztvevők számát és figyelembe venni azt, hogy az önkormányzatok több mint 70%-ban kormánypárti többség irányít.

Kiharcoltuk, hogy kollégáink kaphassanak saját önkormányzatuktól bérfejlesztést,

DE bérügyben tehát tovább kell, harcolunk mert:

  • részsiker a 11 Md Ft, (eredeti követelésünknek a fele)
  • nem általános, nem mindenkit érintő a bérfejlesztés
  • ismeretlen pályázati feltételek mellett lehet hozzájutni
  • a forrást az önkormányzati szektornak kell „kitermelni”
  • az illetményalap 11 éve változatlanul 38.650 Ft

 

Tehát nem - „Ez a harc lesz a végső” ?!

Köszönöm a figyelmet!

 

Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ),

Toma Lajos, elnök

 

A Mentődolgozók Önálló Szakszervezete részt vesz az ágazati érdekegyeztetésben, reprezentatívak vagyunk, tehát jogosultak vagyunk az egyeztetésen részt venni. Több évvel ezelőtt kezdődött az egészségügyi sztrájktárgyalás sorozat, melynek eredményeként 2016-ban négy éves megállapodást kötöttünk az egészségügy területén. Az kiterjedt az egészségügyi alkalmazotti személyi körre, magyarul a közalkalmazottakra és a munkavállalókra, viszont nem terjedt ki az ágazat egészére, mert kimaradt belőle az alapellátás. Ennek a bérmegállapodásnak volt a lényege, hogy az egészségügyi dolgozók négy év alatt összesen 67% alapbéremelésben részesülnek, amely egyben a mozgó bér alapja is. Ebből 53% valósult meg eddig, a fennmaradó rész 2019-ben esedékes, betervezésre került. A politikai megállapodásban a kormány vállalta, hogy jogszabály módosításokkal a megállapodás maradéktalanul végrehajtásra került.

Ugyanakkor egy kiegészítő megállapodás aláírásra került. Olyan témák vannak benne, mint a kötelező szakmai képzés költségeinek átvállalása, az ágazati bérmegállapodás végrehajtásának az ellenőrzésében részt vehetünk. A béren kívüli juttatások napirenden van. Egészségmegőrzés: munka-, védőruha kötelező biztosítása sok helyen elmarad. Tisztításról, mosatásról már nem is beszélve. Alapkérdés volt, hogy a béremelésből kimaradt gazdasági műszakiak és az alapellátásban dolgozók béremelése, itt nagyon kevés eredményt tudtunk elérni.

Munkaügyi kapcsolatokról röviden. Vállalta a kormányzat, hogy megteremti az ágazati kollektív szerződés kötésének a lehetőségét. Ez végül is úgy valósult meg, a jogállási törvény (Eütev.) módosításával, hogy a több munkáltatós kollektív szerződés kiterjesztésének lehetőségét biztosítja a törvény. Több munkáltatós kollektív szerződést kötött az MSZ-EDDSZ és az Állami Egészségközpont (ÁEEK) az igazgatása alá tartozó azon intézmények, kórházak tekintetében, ahol a munkahelyi kollektív szerződés-kötés feltételei fennállnak.

A legutolsó KSH adatok szerint a nemzetgazdasági átlagkereset tekintetében az egészségügyi ágazat a 9. helyen van, a megcélzott első ötben még nem vagyunk benne. A béremelkedés dinamikája az a második a nemzetgazdaságban, 17-18%-al növekedett az átlagkereset az elmúlt egy évben. Tehát van még mit tennünk.

Az egészségügyi dolgozók leterheltsége két dologból adódik, az egyik az alacsony munkabér miatti további munkavégzés kényszere, a másik pedig a létszám hiányból adódó túlterheltség. Összetett kérdés. Az ágazati jogállási törvény a munkaidő szervezésében két tucat helyen negatív irányba tér el a munka törvénykönyvétől. Sikerült a Kollektív szerződéssel pár dolgot visszahoznunk az Mt.-hez képest is rosszabb munkavégzési feltételek pozitív korrigálásával.

 

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ)

Dúló Károly, aki a Szövetségből az ÜT tagja, nem tudott részt venni a Szövetségi Tanács ülésén, jelen volt és beszámolót tartott a Szövetség két szakszervezetének képviselője

 

Zene és Táncművészeti Szakszervezet,

Muity Mária, elnök

 

Aki nem ismerne a Magyar Zene és Táncművészeti Szakszervezet elnöke, vagyok. A Művész Szakszervezethez hat művészeti szakma tarozik, amiből négy, az írok, a képzőművészek a film és az artisták szakszervezete nem igazán közszolgálat, ezért őróluk sajnos most nem kell, hogy beszéljek. Rajtam kívülálló okokból nem kaptam meg ezt a négy szempontot, és ezért előre is elnézést kérek, de rögtönözni fogok a beszámolómmal. Szeretném mondani, hogy a bérhelyzetünk, amit először elmondott az Alelnök Úr a Pedagógus Szakszervezetéből az egy az egyben jellemző, így működik.

Ami a munkakörülményeket illeti, kicsit örvendetes dologról számolhatok be, hiszen nálunk a munkaeszközök azok a hangszerek. Idén illetve a Kodály év alkalmából indult, kezdődött el egy kampány, amelyből elég jelentős összeget kaptunk a hangszerek felújítására, karbantartására és beszerzésére. Sok-sok hosszú év munkáját dolgoztuk le, illetve dolgoztunk azért, hogy végre valaki meghallja. Ez elindult és jövőre is folytatódik. Ezen kívül a kórus mozgalmakat is támogatják. Amit a többi társszakszervezettel ellentétben néha úgy értékeltek, hogy nem megfelelő, és a gyermekek terhét fogja megnövelni, ez semmi képen nem igaz, hiszen itt nem arról van szó, hogy plusz órákat tennének be a gyerekek órarendjébe, hanem egy délutáni mindennapos éneklésnek a létrejöttét szeretnénk. A 22-26 óra közötti megosztás az minket is érintett illetve a 32-re is gondolok, hisz azt mondják, hogy ebbe minden férjen bele. Belefér. A tankerületek illetve az igazgatók olyanok amilyenek, had ne dicsérjem őket, kiskirályok. Meg kell, hogy mondjam, hogy amit ők eldöntenek, az úgy van, nincsen túlóra nekünk sem, szakszervezeti órakedvezmény, semmilyen órakedvezmény, úgyhogy élet és halál urai sajnos. Így működik. Tisztelet a kivételnek, mert azt kell, hogy mondjam ilyen is van.

Reprezentativitás. Sajnos összecsapnak minket az összes pedagógussal és ettől a Pedagógusok Szakszervezete is szenved és mi is szenvedünk. Nem köthetünk Kollektív Szerződést, nem fogadják el a reprezentativitásunkat.

A munkaerőhiány nálunk kumulálódik. Ugye itt nincs olyan, hogy a matektanár bemegy helyettesíteni fizikát, és akkor még rokon szakmában is vannak. Nálunk egy matek tanár nem tud helyettesíteni egy zongoratanárt, és viszont. Úgyhogy ez nálunk élesebben mutatkozik. Nekünk nagy segítség lenne, ha úgy lehetne alkalmazni a nyugdíjasokat ahogy mi szeretnénk, akkor azért az valamilyen megoldást hozna, de hát akkor még mindig nem egyértelmű ez a dolog.

Ezen kívül még egy problémánk, hogy mi nem 45 percet tanítunk, hanem 60 percet, tehát itt keletkezik 15 perc, ami túlmunka. Akár hogy is csűrjük csavarjuk: túlmunka. Ha netán ki kell menni a tanárnak a mosdóba, akkor bércsalást végez. Én ezt elmondtam több ízben is a minisztériumba, is széttárták a karjukat, ez van. Az Oktatási Törvény módosításában talán lesz valami kis enyhítés ebben a témában. Hosszú évek munkájába került, mire ezt el tudtuk mondani, és meg próbálták meghallani, úgyhogy most talán-talán lesz valami.

Érdekegyeztetésben ugyan az a helyzet, mint Gosztonyi Gábor is elmondta. Az a bizonyos oktatási keretterv, a diákok érdekébe visszairtunk.  Gondolom, ezt nem kell részleteznem. Volt egy tájékoztató fórum, ami messze nem érdekegyeztetés, nem helyettesíti azt. Én ennyit szerettem volna, és akkor a művésznőnek átadnám a szót, ő a Színházi Dolgozók Szakszervezetének a képviselője.

 

Színházi Dolgozók Szakszervezete elnökségi tagja,

Pálos Zsuzsa

 

Szeretettel üdvözöllek benneteket. Semmi újat nem tudok mondani. Csatlakozhatok Csóti Csabához, Bárdos Judithoz, bármelyikőtökhöz. A színháznál ugyan azok a problémák felmerülnek. De most olyanok, amik dermesztőek az utóbbi időben. Korábban kezdődik az új színházi szezon, mint az iskolákban a tanítási év elkezdődött. Az ember mindig reménykedik, mindig úgy indulunk neki a szezonnak, hogy hátha-hátha, de nem. Ugyan azok a problémák sokkal súlyosabban jelentkeznek. Ami nálunk rendkívül kemény téma, a bér és a létszámok. Gondoljátok el a színházban. Csak kacagni lehet azon, hogy bérért létszámok. A színészekre is vonatkozhat, bár nagyon sok fiatal van, majd erre is rátérek, mert nagyon fontos. De hihetetlen mértékben vonatkozik a műszaki dolgozókra, akik nélkül egyszerűen nem létezik színházi előadás. Mondjuk, egy osztályban lehet órát tartani, de ez a színház esetében nem működik. Nem lehet a műszaki dolgozóknak különösebben életpálya, meg egyéb tervezést csinálni, mert, hogy lehetne. Hihetetlen nagy a munkaerő elvándorlás. Nem lehet tudni, hogy műszaki részről, aki reggel a próbán ott volt az este megjelenik-e. Azt vesszük észre, hogy egyszer csak nincsen. Miközben ez egy veszélyes üzem. A színpad, az elektromosság, a díszletnek vagy az egésznek a működtetése kemény téma, de azért működünk.

A másik nagyon komoly probléma – egy-két színházat leszámítva, pl. Operettszínház –, hogy nem működik a kollektív szerződés. Itt térek rá a fiatalokra, nagyon-nagyon sokat segítene, ha lehetne kollektív szerződést kötni. Sok helyen nem lehet, mert a színház vezetése elzárkózik. Ha mi próbáljuk a fiatalabbakat rávenni, hogy valamilyen nyomást tudjunk, gyakorolni a vesztőségre el nem tudjátok képzelni, de eltudjátok, csak erről nem esett szó: a félelem. Olyan fokon félnek a fiatalok hozzászólni, megnyilvánulni, összefogni, egyetérteni, magukat megmutatni, hogy egyszerűen hihetetlen. Négyszemközt, meg nyolc szemközt megy a duruzsolás, de amikor arról van szó, hogy ki kell állni, akkor maximum egy darab ember azt mondja, hogy a kollektíva nevében. És a kollektíva mit szól? A kollektíva hallgat, és ez borzasztó pofára esés. Semmilyen más kifejezést nem tudok erre használni. Azt gondolom, az a probléma, azért is, szóltam is hozzá – nem szoktam –, hogy az utánpótlással, a fiatalokkal szakszervezeti minőségben együtt tudjunk működni. Mi nagyon igyekszünk, próbálkozunk, erről fontos volna beszélni, hogy milyen módon tudnánk érvényesíteni azokat a lehetőségeket és szükségességet, amiket a szakszervezet nyújt, és a világban mindenütt nyújt és itt Magyarországon ez egyre gyengébb lábakon áll.

Ennyit szerettem volna csak hozzáfűzni, hogy ezzel nagyon-nagyon kéne foglalkozni. Mert ha csak itt magunk között körülnézünk, vagy akár a szakszervezeti tagok között körülnézünk, hát rettenetes nagy kiöregedés van. Én még a fiatalabb koromra emlékszem, amikor azt mondták, hogy igen a szakszervezet majd akkor, amikor igazán nagy baj lesz. Most azóta, évek óta egyre nagyobb baj van, és egyre kevésbé tudunk magunk mögött fiatal támogató erőt, holott nem a mi bőrünkre, hanem az ő bőrükre megy az egyre nagyobb baj című kifejezés. Hát csókollak benneteket.

 

Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és az ÜT tagja, nem tudott részt venni a Szövetségi Tanács ülésén, jelen volt és beszámolót tartott a PSZ alelnöke

 

Gosztonyi Gábor, alelnök

 

Gosztonyi Gábor vagyok a Pedagógus Szakszervezet nyáron választott alelnöke, és most Szabó Zsuzsa elnök asszonyunkat helyettesítem, mert nem tudott részt venni. A négy téma közül a bérekről beszélnék a legkevesebbet, hiszen azok a legkevesebbek. Mert, hogy 2014. január 1-jétől a pedagógusbér kiindulási pontja nem változik, 101.500 Ft. Mi voltunk a kísérleti nyulak, ahol először bevezették az életpálya modellt. Mi továbbra is úgy érezzük, hogy rajtunk kísérleteznek. Az eredeti megállapodás, az előző törvényjavaslat elfogadható, nem azt mondom, hogy jó, de elfogadható, módja ugye az volt, hogy a bér kiszámítás alapja a mindenkori minimálbér, ehhez képest, 2014. január 1-jén ezt befagyasztották. Kérem szépen, ez most azt jelenti, hogy egy főiskolát végzett gyakornok fizetése az egy 20-30 000 forinttal kevesebb bruttóban havonta, tehát havonta! Nagyjából megegyezik a garantált bérminimummal. Ha azt vesszük, hogy 2019. január 1-jétől fogva valószínűleg a minimálbér és a bérminimum is emelkedni fog, szép lassan el fogunk oda jutni, hogy már az egyetemet végzett gyakornok fizetése is kevesebb lesz, vagy közel azonos lesz a frissen végzett szakmunkásokéval. A PSZ mindig hangsúlyozta, hogy nem a garantált bérminimum a sok! Tehát nem tőlük sajnáljuk a fizetést, hanem azt mondjuk, hogy a pedagógusok és azt gondolom, hogy általában a diplomások bére a közszférában megalázóan alacsony.

A munkakörülmények: a hihetetlen béremelés mellé irdatlan nagy feladatnövekedést kaptak a pedagógusok. Az addigi plusz 22 kötelező tanórát, azt sávosra változtatták és lekötött munkaidőnek, ami 22-26 óra. Ez azt jelenti, hogy ugyanabba a fizetési kategóriába tartozó kolléga 22 órát tanít az egyik helyen, egy másik kategóriában 26 órát tanít. Ki lehet számítani, hogy durván 16 órával tart többet. Itt nem arról beszélek, hogy többet dolgozik, csak hogy több órát tart, és ebbe nincs benne az a felkészülési idő, ami nyilván ennek még a többszöröse. Nem csak óraterheket nyertünk, hanem adminisztrációs terheket is rányomtak a pedagógusokra. Ezen valahogy az idén beharangozott változtatás sem fog most tudni segíteni. Hatvan anyagot gyűjtöttünk össze egy hónap alatt. Abból próbálunk egy ilyen egyszerűsített szakmai anyagot elkészíteni, az illetékesekhez eljuttatva valamit orvosolni ezen a problémán.

A munkakörülményeket nem könnyíti a 2013 óta jelenlévő állandó változás. Mire megszokna a pedagógus valamilyen rendszert, biztos, hogy változtatnak, és ez rendszeresen a nyári szünet folyamán jelenik meg. Tehát augusztus 20. után visszatérve, nagyjából két hetük van a pedagógusoknak fölkészülni arra, hogy szeptembertől hogy és miként tanítsanak. Nyilván a munkakörülményeket nem segíti az sem, hogy a pedagógus hiány egyre nagyobb. A médiában azt hallani, van egy számháború. Én nem a számháborúba szeretnék belemenni, egyszerűen csak a problémákat érzékeltetni. Tudjuk, hogy Magyarország korfája egy erősen elöregedő korfa, ebbe a pedagógus társadalom sem kivétel. Tehát az elkövetkező öt évben nagyjából 40 000 pedagógus éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Most nem arról beszélek, hogy a 40 évvel a nők elmehetnek egy kicsivel korábban nyugdíjba, pedagógusoknál ezt is a nagyon sokan kihasználják. Itt a pedagógushiány nem látszik nagyon megoldottnak.

A túlóra kérdése. Jelentem a közoktatás rendszerében Magyarországon, mint túlóra nincs! Papíron elszámolva, de kifizetve sem mindenhol. Ahol a szakszervezet jelen van, ott sikerül elérni kisebb nagyobb eredményt, de a rendszer remek bujtatási és lefedési lehetőséget ad. És szívesen átcsoportosítják azt a túlórát, amit a pedagógus 2013. szeptember 1-je előtt gond nélkül megkapott. Gond nélkül megkapott, kifizették, vagy más módon jóváírták. Tehát egész egyszerűen a túlóra kiszámítása finoman mondva is követhetetlen.

Az ágazati érdekegyeztetés papíron pro forma működik, van a OKÉT, meg a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT). Ezt legutoljára 2017. október 24.-én, tehát közel egy éve hívták össze. Ott remek érdekegyeztetés folyt, nagyjából az ujjászervezett KLIK, akkor már Klebelsberg Központgazdasági átszervezéséről hallhattunk egy remek tájékoztatót és ezzel véget is ért az érdekegyeztetés. Tehát tulajdonképpen túl sok hely nincs, ahol elmondhatnánk a véleményünket, pedig lenne miről beszélni. OKÉT-on is én képviselem a pedagógusokat, ott is próbálunk minél többször hangot adni különböző dolgoknak. jelenleg itt tartunk. KÖÉT összehívása időszerű lenne, ha csak a NAT, az új NAT-ról beszélünk, vagy a Nemzeti Köznevelési Törvényünknek az újabb átalakításáról, és amiről hallunk, hogy a szakképzést is ismét átalakítják. Tehát lenne miről beszélni a KÖÉT-en. Köszönöm szépen.

 

Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD),

Köves Ferenc, elnök

 

Hasonlóan az előttem szólókhoz, én is a bérhelyzettel kezdeném. Ahogy mindannyian elmondták többször, Szűcs Viki a szociális ágazatban bár ugye a bölcsődei dolgozók kicsit szűkebb szelete, speciális része a szociális ágazatnak, elmondták, hogy milyen bérhelyzet van. Mondanék konkrét számot is. A mi szakszervezetünk a szociális ágazaton belül ugyan kicsinek számit, viszont a szociális ágazat szakterületeinek a nagy részéről vannak tagjaink. A bentlakásos intézmények szinte minden típusától kezdve a nappali ellátások, gyermekvédelem területéről is, tehát széles rálátásunk van arra, hogy milyen bér és munkakörülmények vannak az ágazatban. Gyakorlatilag elmondható, és itt a volt államtitkárra Czibere úrra tudnék hivatkozni, aki azt mondta, óriási bérfejlesztés lesz a szociális ágazatban. Ő 2013-ra hivatkozott, hogy azóta 62%-os bérfejlesztés történt az ágazatban. Azt az egy apróságot felejtette el Czibere úr, hogy míg 2013-ban 230 000 Ft volt a nemzetgazdasági átlagbér bruttóban, addig 2018-ra a nemzetgazdasági átlagbér az jelenleg 324 000 Ft. Ha ehhez viszonyítjuk a szociális ágazat bérét, akkor gyakorlatilag az olló az szélesedett. Hiába történtek emelések, amivel próbálták követni a nemzetgazdasági átlagbérek növekedését, de gyakorlatilag most kevesebbet ér az én fizetésem, a nemzetgazdasági átlagbérhez képest, mint akkor 2013-ban ért. Tehát ez a bérfejlesztés gyakorlatilag a szociális ágazati pótlékokkal történt, ami azt jelenti, hogy az alapbérünk az változatlan maradt nagyjából most már 10 éve.

Ahogy sokan másoknak is, nem éri el a garantált bérminimumot sem egy diplomás alapbér a szociális ágazatban. Mi is támogatjuk a diplomás minimálbér bevezetését, illetve a SZEF által képviselt bérfejlesztési követeléseket. Bár mi azt is gondoljuk, hogy a nemzetgazdasági átlagbérhez is lehetne viszonyítani, mondjuk a szociális ágazatban dolgozók átlagbérének a minimumát.

Túlmunka tekintetében én azt gondolom kicsit jobban állunk. Van túlmunka is, mert a szakemberhiány az meglehetősen nagy, főleg a bentlakásos intézményeknél okozott gondot a szakemberhiány. Viszont a túlmunkát, azt általában ki is fizetik. Nyilván nem mindenhol, de igazán komoly visszaélésekről kevés információnk van. A dolgozók megterheltsége az nagyon magas.

Érdekegyeztetés: azt tudom elmondani, hogy a mi szakszervezetünk ugyan nem tagja a SZÁÉT-nek, Ennek a jelenlévők közül az MKKSZ, a PSZ és tagja a BDDSZ, de egészen egyértelműen elhangzott, hogy nincsen ágazati érdekegyeztetés a gyakorlatban.

A munkakörülményekről még egy pár szót, az elmondható, hogy az egyik legsiralmasabb a közszférában, a szociális ágazatban a munkakörülmények állapota. Gyakran olyan irodákban, olyan munkahelyeken dolgozunk, amiről beszéltünk az elején, hogy a Bükkszéki ingatlan betonpadlóval van, hogy lakhatatlan meg használhatatlan. Na, sok esetben a mi irodáink is így néznek ki. Én konkrétan egy ilyen pihenőben dolgozom a kollégáimmal együtt. A mi pihenőnk betonpadló, feltépett linóleummal, tehát nem idilli a történet és vannak ennél rosszabbak is természetesen és jobbak is nyilván. Ugyan ilyen rossz helyzetben vannak a bentlakásos intézmények, ahol nem történtek nagy felújítások. Gyakorlatilag körülbelül 1000 modern ágyat biztosítottak arra, hogy könnyebb dolga legyen az ápoló személyzetnek, de kritikán aluli körülmények vannak mindenhol.

Elmondanék azért egy-két pozitívumot is. Van egy úgynevezett Közös Ügyünk Szociális Platform, ami alulról jövő kezdeményezés, aminek több szakszervezet is az aláírója és kezdeményezője. Annak apropóján jött létre ez a civil szerveződés, vagy polgári szerveződés mondanám inkább így, hogy Inárcson történt egy gyilkosság, megöltek egy családsegítő kollégát.  Az egyik ügyfél, és ez felhívta a figyelmet arra, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak mindenféle szempontból, és milyen veszélyeknek van kitéve a szociális szakember manapság. Holnap pont lesz is egy ilyen egyeztetés, ahol több szakszervezet is részt vesz ennek a szociális platformnak a megbeszélésén.

Még egy dolgot szeretnék elmondani, évek óta szervezzük közösen az MKKSZ-el a Szociális Munka napja alkalmából a konferenciánkat, és erre nagy szeretettel meg is hívnék mindenkit a SZEF tagszervezetei közül. November 8-án lesz, a Szociális Munka Napja egyébként november 12-én van. Ez munkaszüneti nap hivatalosan tavalytól, ami szintén egy nagyon jó hír.

Még egy dolgot szeretnék elmondani, ami viszont már nem ez a téma. Nagyon örülnék annak, hogy ha a SZEF, mint kvázi ernyőszervezet és a benne lévő szakszervezetek szolidaritása egymás felé kicsit kézzelfoghatóbb módon lenne kifejezve. Én nem szeretnék konkrét példákat hozni, de sokszor bármelyik szervezet csinál egy kampányt a saját szakterületén és én nem nagyon látom azt, hogy úgy odaállnánk, nyilván ez ránk is vonatkozik, a mi szakszervezetünkre is, a félreértések elkerülése végett.  Tehát nem nagyon látom azt, hogy akár csak egy embert oda küldenénk a másik szervezet rendezvényére. Vannak erre is jó példák. Például a tavalyi kerékpáros kampányunknál mondjuk pont Csaba vett részt, illetve András is, de más nem nagyon. És akkor mondhatnék egy konkrét példát, a mostani bérkövetelésekkel kapcsolatos akció, ahol a SZEF szakszervezeti közül 8 részt vett a sajtótájékoztatón, a többiek nem, pedig ez tökéletesen illeszkedik a SZEF által megfogalmazott célok közül a béremelés tekintetében. Én végtelenül örülnék, ha ez a szolidaritás kölcsönös lenne és ágazatokon átívelő. Köszönöm szépen.

 

Galló Istvánné, SZEF alelnök

 

Köszönöm szépen. Kedves Kollégák! Az ágazati szakszervezetek tájékoztatójának a végére értünk. Én nagyon köszönöm mindazoknak, akik az ágazatukról tájékoztatást adtak. Egyrészt mert nagyon lényegre törő, tömör volt, másrészt pontosan tartottátok az öt percet. Azt gondolom, mindenkinek az érdeklődését fel is keltettétek. Én szeretném javasolni, nem tudom, hogy az Ügyvivő Testület mit szól hozzá, hogy az elkövetkezendő időkben az Ügyvivő Testületi Üléseken tematikusan egy-egy ágazati szakszervezet mutatkozzon be. A most elhangzottaknál azért voltak paraméterek, amiket levélben Elnök Úr megemlített, de egy kicsit a bemutatása is magának a szakszervezetnek fontos lenne. Hány helyen van jelen, hány alágazata van és így tovább. Itt a rövid 5-5 perces tájékoztatásból azért közelebbről is megismertük, hogy mennyire színes ez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, és mennyire sokféle.

Nem kívánom az elmondottakat megismételni és összefoglalni, hanem azt gondolom, ezzel most az Elnökségnek van feladata. A mai SZEF Szövetségi Tanácsülésről készült hangfelvétel, illetve jegyzetek alapján, egy rövid kis összefoglalót fogunk készíteni, és az Ügyvivő Testület, következő ülésére ide fogjuk tárni elétek.  Az Ügyvivő Testület számára, az ágazati vezetők elmondása alapján ezek a legeslegégetőbb kérdések, amelyek minden ágazatra vonatkoznak, mert azért itt hangzottak el specialitások is. Jó volt hallani, hogy vannak, olyan helyek ahol van valami pozitívum is, de összességében azt gondolom, eléggé elkeserítő, és eléggé szomorú a kép. Akár a bérügyeket, akár a foglalkoztatáspolitikát, a létbiztonságot tekintve, a munkakörülményeket, illetve azt az érdekegyeztetést, ami alfája és omegája kellene, hogy legyen egy szakszervezet működésének.

Még egyszer nagyon köszönöm, hogy felkészültetek. Megköszönöm azoknak, akik ezt türelmesen végighallgatták, és én nagyon szeretném, hogy az elkövetkezendő időben sokkal jobban ismerjük meg egymást, az ágazati szakszervezeteket.

 

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.