MKKSZ: sztrájk, márc. 14.!

Írta: SZEF Sajtóiroda

 

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) - eredménytelen tárgyalások esetén - országos sztrájkot tart 2019. március 14-én az önkormányzati köztisztviselők, a kormányzati igazgatás kormánytisztviselői körében és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) együtt a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak részvételével. A meghirdetéstől napjainkig és a 12 pontig…

 

Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók  Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a 2019. febr. 26-i sajtótájékoztatóján elmondta, a sztrájkelőkészítő-bizottság tárgyalásai a kormányzattal sikertelennek minősíthetőek, ezért hivatalosan is tájékoztatták az illetékes minisztereket a döntés tényéről. Az erről szóló levelet elküldték a központi hivatalokért felelős Gulyás Gergelynek és az önkormányzatokat felügyelő belügyminiszternek is, de sem a kancelláriaminiszter, sem pedig Pintér Sándor nem jelölte még meg a tárgyalás kezdő időpontját.  Boros Péterné hangsúlyozta, hogy a bérek rendezésével és a növekvő túlórákkal kapcsolatban teljes a bizonytalanság az államigazgatásban, sokan máris a pályaelhagyáson gondolkodnak. Azt is elmondta, az utóbbi hetek mozgósítási tapasztalatai a szakterületen azonban pozitívak. Közölte, az állami intézményeknél, önkormányzatoknál a túlterheltség immár elviselhetetlen méreteket öltött,

 

„13. havi munka már van, 13. havi bér még nincs.”

 

A szakszervezeti vezető szerint kifejezetten a bérrendezés mellett a munkakörülmények rendezése és a több megbecsülés is a sztrájkakció céljai.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke mindehhez hozzátette, a bérhelyzetet tekintve a szociális ágazat évtizedek óta a bérhelyzet sereghajtója, „talán csak a mezőgazdasági idénymunkások” keresnek rosszabbul mint ők. Köves szerint a probléma rendszerszintű, egyetlen eddigi kormányzat sem volt hajlandó érdemben foglalkozni az ágazattal, pedig szerinte minden társadalom egyik legfontosabb tulajdonsága,

 

hogyan bánnak a leginkább elesettekkel.

 

Ezzel szemben a szociális munkások bére jelenleg nem éri el a szakmunkás minimálbért „ez pedig felháborító és megalázó!” Ezért sztrájkbizottságban küzdenek tovább a helyzet rendezésért.

Földiák András, az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság ügyvivője kifejezte folyik a sztrájkhajlandóság felmérése, és hamarosan az is kiderül, a munkabeszüntetésben mennyien és hol vehetnek majd részt, ugyanakkor a sztrájktárgyalások is azonnal megkezdődnek.  A SZEF elnöke kijelentette, ha a kormány márciusban nem ül tárgyalóasztalhoz a közszféra nem hivatalnok dolgozóit képviselő szervezeteivel, akkor bírósághoz fordulnak a még elégséges szolgáltatások meghatározása érdekében és megkezdik

 

egy több szakmát átfogó munkabeszüntetés szervezését.

(A bejelentés videójához kattints a képre!)

 

Földiák azt is elmondta, az ő követeléseik kizárólag bérre és bérpótlékra vonatkoznak, mert jelentős emelését kívánják elérni.

A SZEF elnöke kifejtette, hogy a március 14-i országos sztrájkot nem a SZEF szervezi, az MKKSZ és a SZÁD (Szociális Ágazati Dolgozók Szakszervezete) tervez arra a napra sztrájkot - amennyiben az ő tárgyalásaik nem lesznek eredményesek. Ugyanakkor hangsúlyozta: ”mindkét szakszervezet a SZEF tagja és támogatjuk érdekvédelmi törekvéseiket, de ez akkor sem a SZEF és nem a SZEF által létrehozott Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság által hirdetett sztrájk”- fogalmazott Földiák.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, és az Országos Sztrájkelőkészítő- és Demonstrációs Bizottság (OSZ) ügyvivője kifejezte, a közoktatási szféra a közszolgáktól elkülönülő ágazat, ugyanakkor a több szakszervezeti konföderációba is tartozó  érdekelteket tömörítő oktatási ágazati sztrájkbizottság vezetőjeként bejelentette, szolidaritásukat fejezi ki a közszolgálati sztrájkkal, szolidaritásuk jeléül pedig kétórás figyelmeztető sztrájkkal csatlakoznak a március 14-i akcióhoz -  08:00 és 10:00 között. Szűcs Tamás szerint ugyanakkor a támogatóknak nem feltétlenül a bejelentett 8 és 10 óra között lehet csatlakozni a felhíváshoz, hanem az iskolai ünnepségekhez igazodva alakíthatják helyi akciójukat.  Szűcs az OSZ

 

összes tagszervezetét felhívta arra, fejezze ki szolidaritását

 

a közszolgálati-, és szociális szféra sztrájkjával. Szűcs szerint ugyan a követelések nem az oktatási ágazat követelései, de azok őket is érintik, ezért úgy a köz-, mint a versenyszféra szakszervezeteit szolidaritási akciókra hívta fel.

Boros Péterné még a sajtótájékoztatón elmondta, már kaptak értesítést az Emberi Erőforrások Minisztériumából, amelyben azt írták, március 6-án 11 órára a tárca képviselője már várja a sztrájkbizottságot, máshonnan konkrét jelzés még nem kaptak. Ezen a területen, valamint a központi igazgatásban és az önkormányzati szférában is teljesítették a törvényes sztrájk megtartásának előfeltételeit, vagyis elegendő számú alkalmazottat mozgósított a sztrájkfelhívásuk.

A Mérce kérdésére Boros Péterné azt is elárulta a sztrájktárgyalások folyamán a lehető legkomolyabban veszik majd a kormány esetleges javaslatait, és ajánlatait is, az egyeztetések pedig szerinte bizonyosan nem lesznek rövidek. Ehhez azt is hozzátette,

 

komolytalan ajánlatokból természetesen nem kérnek.

 

Kérdésre válaszolva, hogy folynak-e egyeztetések további szolidaritási akciókról Szűcs Tamás azt felelte, szerinte „természetes lenne”, ha a fontosabb szakszervezetek és szakszervezeti konföderációk szolidaritási akciókkal csatlakoznának. Ugyanakkor saját, oktatási ágazati sztrájkjukról elmondta, azzal kapcsolatban március 14-e után tud majd tájékoztatást adni, amikor szolidaritási sztrájkjuk már lezajlott. Boros Péterné mindehhez azt is hozzátette, az igényfelmérés folyamatos, ők pedig szigorúan ragaszkodnak a sztrájk jelenleg a Munka törvénykönyvében lefektetett törvényi feltételeihez.

Kovács Zoltán (államtitkár) szereptévesztésként értékelte már a tervezett sztrájkot is. A közszolgálatban dolgozók esetében az elmúlt években több olyan életpálya programot, béremelési, jövedelem növelési programot indítottunk, nyilatkozta, mely pontosan abból indul ki, hogy ellentétben a 2010 előtti kormányokkal „mi

 

a közszolgálatban dolgozókat meg szeretnénk becsülni.

 

Ezért kezdtük a tanárokkal, folytattuk a fegyveres testületek dolgozóival, az egészségügyben dolgozókkal azokat a programokat, amelyek közép és hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik ezeknek a területeknek a működését” – nyilatkozta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Elmondta: sajnálattal látja, hogy bizonyos szakszervezetek beszálltak az EP-kampányba.

Megállapodás született

 

időközben például a köztisztviselők március 14-i sztrájkjának XV. kerületi feltételeiről.  A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) helyi vezetőjével kötött egyezség szerint a munkabeszüntetés idején maga a jegyző látja el a kieső ügyfélszolgálati munkatársak feladatait. Erről személyesen Lamperth Mónika  állapodott meg Szilvási Anna alapszervezeti titkárral. Az önkormányzat tudomásul vette a sztrájkköveteléseket, de rögzítették, hogy azok nem tartoznak az önkormányzat hatáskörébe. A tervezett munkabeszüntetéshez a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal dolgozóinak több mint fele csatlakozott, szolidaritásból. 

 

„Hamis az a kijelentés…”

 

Gond volt Borosnéék gazdálkodásával címmel cikk jelent meg a Magyar Nemzetben. Ez olvasható a 2019.03.04.napi lapszemlénkben is, melyre válaszul megjelent hétfőn délután a honlapunkon is található MKKSZ válasz:

https://szef.hu/rovatok/97-szervezeti-elet/3317-mkksz-nyilatkozat

 

Követelések

 

 

Kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bér követelései

 

Érvényesüljön hatékonyan a szolgálati idő elismerése (szenioritás), szűnjön meg az erre alkalmatlan, a stabilitásnak ellentmondó sávos illetmény rendszer!

 

Térjen vissza a kormányzati igazgatásba a közigazgatásban ledolgozott éveket, a tapasztalatot valóban elismerő illetményrendszer. A Kit.-ben szereplő sávos illetményrendszer a kormánytisztviselő kiszolgáltatottságát növelő, a keresetek biztonságát nem biztosító, a stabilitásnak ellentmondó rendszer. Hátrányos, hogy az egyes előmeneteli fokozatok között átfedés van és általánossá vált a sáv alsó határára való besorolás. Ezért a differenciálás, a jól teljesítő kormánytisztviselő motiválása elmarad! A kormánytisztviselők tisztességes, a megélhetést biztosító életpályára vágynak!

 

a) Az I. besorolási táblához kapcsolódó illetményalap a diplomás bérminimum. A diplomás minimum a mindenkori bérminimumnál 30 %-kal magasabb mértékű. Ez 2019-ben 253.500 Ft. Egy pályája végén lévő 64 éves kormánytisztviselő több mint 43 év közszolgálati jogviszony után – pl. 30 %-os illetménykiegészítéssel – 675.500 Ft-ot kereshet.

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY

(felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők)

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Kormányzati szolgálati 

Szorzószám

jogviszony időtartama (év)

Hivatali gyakornok

1

0–1

1,10

Hivatali fogalmazó

2

1–2

1,15

 

3

2–3

1,20

Hivatali tanácsos

4

3–4

1,25

 

5

4–6

1,30

 

6

6–8

1,35

Hivatali vezető-tanácsos

7

8–10

1,45

 

8

10–12

1,50

 

9

12–14

1,55

 

10

14–16

1,60

Hivatali főtanácsos

11

16–19

1,65

 

12

19–22

1,70

 

13

22–25

1,75

Hivatali vezető-főtanácsos

14

25–29

1,80

 

15

29–33

1,85

 

16

33–37

1,90

 

17

37-40

1,95

 

18

40-43

2,00

 

19

43 év felett

2,05

 

b) Az II. besorolási táblához kapcsolódó illetményalap a mindenkori bérminimum. Ez 2019-ben 195.000 Ft. Egy pályája végén lévő 64 éves kormánytisztviselő több mint 43 év közszolgálati jogviszony után – pl. 20 %-os illetménykiegészítéssel – 491.400 Ft-ot kereshet.

 

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY

(érettségi végzettségű kormánytisztviselők)

 

 

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év)

Szorzószám

Hivatali előadó I

1

0–2

1,05

Hivatali előadó II.

2

2–4

1,10

 

3

4–6

1,15

 

4

6–8

1,20

 

5

8–10

1,25

 

6

10–12

1,30

Hivatali főelőadó

7

12–15

1,40

 

8

15–18

1,45

 

9

18–21

1,50

 

10

21–24

1,55

 

11

24–27

1,60

 

12

27–29

1,65

 

13

29–31

1,70

Hivatali főmunkatárs

14

31–33

1,80

 

15

33–35

1,85

 

16

35–37

1,90

 

17

37-39

1,95

 

18

39-41

2,00

 

19

41-43

2,05

 

20

43 év felett

2,10

 

c) Az III. besorolási táblához kapcsolódó illetményalap a mindenkori bérminimum. Ez 2019-ben 195.000 Ft. Egy pályája végén lévő 64 éves ügykezelő több mint 43 év közszolgálati jogviszony után 370.500 Ft-ot kereshet.

 

 

III. BESOROLÁSI OSZTÁLY

(kormányzati ügykezelők)

 

 

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év)

Szorzószám

Hivatali ügykezelő

1

0–2

1,00

 

2

2–4

1,05

 

3

4–6

1,10

 

4

6–8

1,15

 

5

8–10

1,20

 

6

10–12

1,25

 

7

12–15

1,30

 

8

15–18

1,35

 

9

18–22

1,40

 

10

22-26

1,50

 

11

26-30

1,55

 

12

30-34

1,65

 

13

34-38

1,70

 

14

38-43

1,80

 

15

43 év felett

1,90

 

d) A IV. besorolási táblához kapcsolódó illetményalap a mindenkori minimálbér. Ez 2019-ben 149.000,-Ft. Egy pályája végén lévő 64 éves munkavállaló több mint 43 év közszolgálati jogviszony után 327.800,-Ft-ot kereshet.

 

 

IV. BESOROLÁSI OSZTÁLY

(közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló)

 

 

 

Besorolási fokozat megnevezése

 Fizetési fokozat

 Közszolgálatban töltött

 Szorzószám

időtartam (év)

 Munkavállaló

1

0-5

1,10

 

2

5-10

1,20

 

3

 10-20

1,40

 

4

 20-30

1,60

 

5

 30-37

1,80

 

6

 37-39

2,00

 

7

39-41

2,10

 

8

41-43

2,15

 

9

43 év felett

2,20

 

 

e) A kormányzati igazgatás különböző szintjein (minisztériumok, kormányzati főhivatalok, központi hivatalok, kormányhivatalok) dolgozó kormánytisztviselők különböző 10-50 %-os illetménykiegészítésben részesülnek. (I. és II. besorolási osztály)

 

f) A vezetők alapilletménye: az államtitkár esetében a diplomás bérminimum 6-szorosa, helyettes-államtitkár esetében a diplomás bérminimum 5,2-szerese, a főosztályvezető esetében a diplomás bérminimum 2,7-szerese, osztályvezető esetében a diplomás bérminimum 2,2-szerese. A kormányzati igazgatás különböző szintjein (minisztériumok, kormányzati főhivatalok, központi hivatalok, kormányhivatalok) dolgozó vezetők különböző, 10-30 %-os illetménykiegészítésben részesülnek.

 

g) A kormányzati igazgatási szerv vezetője a kormánytisztviselő, a vezető illetményét – a szakmai teljesítmény és a képzettség figyelembevételével – legfeljebb 50 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg

 

 

Önkormányzati köztisztviselők bér követelései

 

  1. Változzanak meg a fizetési fokozatokhoz kapcsolódó szorzószámok!

 

a)  Az illetményrendszer a 2008 óta, immár 11 éve változatlan 38.650 Ft-os illetményalappal csak a szorzószámok változásával tudja követni a valós kereseti folyamatokat. Például a 2008. évi 82.800 Ft-os bérminimum 2019-re 235,5 %-kal (bőven több mint kétszeresére) 195.000 Ft-ra növekedett.

b)  A szorzószámváltozás hasonló, mint amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény tartalmaz.

c)  A keresetek évenkénti emelkedése legalább az inflációt kövesse (hasonlóan, mint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben, melyben – egy 2018. évi törvénymódosítás alapján – az országgyűlési köztisztviselők és az országgyűlési képviselők illetménye automatikusan követi a tárgyévet megelőző év átlagkereset változását vagy hasonlóan, mint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. évi törvényben, ahol három évre előre rögzítik az illetménykiegészítés mértékét)

d)  Kiindulópont az, hogy a II. besorolási tábla 1. fizetési fokozata érje el a bérminimumot, 2019-ben a 195.000 Ft-ot. (hasonlóan, mint a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben)

e)  A bérminimum évenkénti emelése jelenjen meg az 1. és a 2. besorolási tábla évenkénti változásában. Ennek változtatására a kormány kapjon lehetőséget. (hasonlóan, mint a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben)

f)  A I. besorolási osztály 1. fokozat (felsőfokú végzettségű gyakornok) szorzószáma 30 %-kal magasabbról indul, mint a II. besorolású osztály 1. (érettségi végzettségű gyakornok) fokozata. A különbség nagyjából megfelel a minimálbér és a bérminimum közti aránynak. Ez felel meg a diplomás bérminimum mértékének, 2019-ben 253.500 Ft.

g)  Az átlagkeresetet (2018 októberében 324.400 Ft) a felsőfokú végzettségű a 10. fokozatban, 14-16 év után érné el, az érettségi végzettségű viszont soha.

h)  Bővül mindkét tábla a 18. és 19. fokozattal, tekintettel a nyugdíjkorhatár 2019-ben 64 évre, majd 2022-től 65 évre történő emelkedésével. (hasonlóan, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben.)

i)  Az illetmények növekedését a központi költségvetésnek kell fedeznie!

 

A javasolt módosítás:

1. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez

ILLETMÉNYRENDSZER

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év)

Szorzószám

Gyakornok

1

0–1

6,56 (diplomás bérminimum)

Fogalmazó

2

1–2

6,8

 

3

2–3

6,9

Tanácsos

4

3–4

7,1

 

5

4–6

7,3

 

6

6–8

7,5

Vezető-tanácsos

7

8–10

7,8

 

8

10–12

8,0

 

9

12–14

8,2

 

10

14–16

8,4

Főtanácsos

11

16–19

8,7

 

12

19–22

8,9

 

13

22–25

9,1

Vezető-főtanácsos

14

25–29

9,5

 

15

29–33

9,7

 

16

33–37

9.9

 

 

17

18

19

37-40

40-43

43 év felett

10,1

10.3

10,5

 





 

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (érettségi végzettségű köztisztviselők)

Besorolási fokozat megnevezése

Fizetési fokozat

Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év)

Szorzószám

Gyakornok

1

0–2

5,04 (bérminimum)

Előadó

2

2–4

5,1

 

3

4–6

5,2

 

4

6–8

5,3

 

5

8–10

5.4

 

6

10–12

5,5

Főelőadó

7

12–15

5,7

 

8

15–18

5,8

 

9

18–21

5,9

 

10

21–24

6,0

 

11

24–27

6,1

 

12

27–29

6,2

 

13

29–31

6,3

Főmunkatárs

14

31–33

6,5

 

15

33–35

6,6

 

16

35–37

6,7

 

17

18

19

37-40

40-43

43 év felett

6,8

6,9

7,0

 

 

 

A szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak bér követelései

(Követeléseink fenntartótól függetlenek!)

Tisztességes béreket követelünk! Pótlékok helyett garantált és kiszámítható béremelést kívánunk!

 

Elfogadhatatlan, hogy közalkalmazotti bértábla 76 %-át (170-ből 130 fokozatot) lefed a minimálbér és a bérminimum!

a)  Követeljük, hogy a közalkalmazotti bértábla alapja a mindenkori minimálbér legyen. Ez azt jelenti, hogy a 11 éve hatályos 69.000 Ft helyett a 149.000 Ft legyen. (A fizetési osztály 1. fokozata)

b)  Az alapfokú szakirányú végzettség esetében a bérminimum legyen a kiinduló összeg, ez 2019-ben 195.000 Ft, 11 éve hatályos 77.000 Ft helyett. (B fizetési osztály 1. fokozata)

c)  A felsőfokú végzettségűeknél a diplomás bérminimum legyen az irányadó, ez 2019-ben 253.500 Ft, mely 30 %-kal magasabb a bérminimumnál, a 11 éve hatályos 122.000 Ft helyett. (F fizetési osztály 1. fokozata)

 

12 PONT

 

Az önkormányzati köztisztviselők,

a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak és

a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők nevében követeljük!

 

1. Az azonnali béremelést!

2. Az elveszett 5 nap szabadság visszaadását!

3. Kevesebb túlórát, de azokat fizessék ki!

4. A rugalmas munkaidő visszaállítását!

5. Az ebédszünet legyen újra a munkaidő része!

6. A munkaévek és a tapasztalat elismerését!

7. A szakszervezeti jogok visszaadását!

8. A korkedvezményes nyugdíjat!

9. Ne vegyék el a munkát vállaló szakemberek nyugdíját!

10. Szűnjön meg a munkáltatói önkény!

11. Július 1. legyen újra a Közigazgatás Napja!

12. Mindezek miatt elhatároztuk a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal felállítását!

 

( Ha minden így marad, egy teljes hónappal kell többet dolgozni a 12 havi bérért!)

 

SZEF Sajtóiroda

(Pontosításul: itt a március 14-i sztrájkról írtunk; az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság /ügyvivője: Földiák András/ egy másik „akción” dolgozik – erről is hamarosan tájékoztatunk; az Országos Sztrájkelőkészítő- és Demonstrációs Bizottság /OSZ, ügyvivője: Szűcs Tamás/ pedig egy harmadik érdekérvényesítő egyesülés.)

 

 

 

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.