Valósuljon meg a tisztes munka!!!

Írta: SZEF Sajtóiroda

 

Az ILO által 2007-ben minden év október 7.-re Világnappá emelt Tisztes Munka – Tisztes Bér fogalomköre ismét aktivitásra késztette szakszervezeteinket. Az MKKSZ kezdeményezésére a SZEF, és tagszervezeteinek többsége megszervezte az Első Magyar Közszolgálati Konzultációt, amelynek kérdőívét közel ötvenezren töltötték ki. Október 6-án a budapesti Újvárosháza dísztermében konferencián összesítettük a feltárt ismereteket. E tudósításban megismerhetők a konzultáció szám szerinti eredményei és hozzáférhető az öt előadás prezentációja

ÁTTEKINTŐ TUDOSÍTÁS A KÖZSZOLGÁLATI MUNKAVÁLLALÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON

CÍMŰ, A FES és SZEF ÁLTAL A TISZTES MUNKA, TISZTES BÉR VILÁGNAPJA ALKALMÁBÓL

2018. OKTÓBER 6-ÁN a BUDAPESTI ÚJVÁROSHÁZÁN SZERVEZETT KONFERENCIÁRÓL

(A rendezvényen 121 fő vett részt, közöttük 98-an az MKKSZ tagjai voltak, akik a megjelentek 81 százalékát alkották. Köszönet érte valamennyi megjelent tagunknak, középvezetőnknek. Kérjük, vigyék tovább, terjesszék a konzultációnk és e tanácskozás eredményeit.)  

 

HELLÓ! FIGYELEM!

Aki az alábbi tudósításba foglalt öt prezentációt megnézi és feldolgozza, terjeszti, az sikerrel vívhat meg számos munkahelyi konfliktust,

szerezhet új tagokat és támogatókat a közszolgálati dolgozók, az MKKSZ szakszervezet ügyének!

KERESETNÖVELÉS! JOGÁLLÁS TISZTÁZÁSA! CAFETÉRIA! VALÓBAN JOGÁLLAMI KÖZSZOLGÁLAT ÉS CSALÁDBARÁT MUNKAHELY!

 

Készült az MKKSZ hírlevele alapján.

Köszönet Dr. Marosi Jánosnak a közreműködésért!

 

 

Egy nappal a TISZTES MUNKA - TISZTES BÉR világnapja előtt, szombaton, háromnegyed tízkor Földiák András, a SZEF elnöke megnyitó szavaiban, és Nagy Viktória - SZEF Ifjúsági Tagozat elnöke - a konferencia moderátora egyaránt utalt a Világnap előzményeire. Talán nem közömbös a kezdeteknél felidézni, hogy a Tisztes Munka, Tisztes Bér spontán mozgalmi keretekből, a Nagy-London-i, peremkerületekben dolgozó közszolgák és közlekedési dolgozók között indult, s az elején bizony a „beállt” szakszervezetek rosszallásától is kísért követelés volt. Majd elsősorban a brit közszolgálat keretei között erősödött meg, s lett előbb az angolszász világban, majd az egész Földön ismert, és elismert követelés és célrendszer. Világméretű elismerése, a világ szakszervezeti mozgalma által támogatott világnapja még alig két évtizedes. Ha közelebb lépünk, és alaposabban szeretnénk megérteni, hamar kiderül; a szakszervezeti tagságon túl értelmezhető, minden munkavállalóra, foglalkoztatottra kiterjedő, a dolgozók alapjogainak, minimumfeltételeinek a meghatározása, kiküzdése a célja ennek a Világnapnak. 3 E szakszervezeti Világnap elsősorban a szemlélet, a viszonyulás és a belátás, jogelismerés terén szeretne változást hozni. Meggyőződésünk, hogy ez a tanácskozás Magyarországon is előrelépést hozhat, valamennyi előadónk prezentációja a fogalomkör tisztázását szolgálta. Ezeket kell terjeszteni!

 

 

1. Dr. Kártyás Gábor munkajogász

Tisztes munka a közszolgálatban? – címmel megtartott előadása elején leszögezte; „A munka az emberi lét anyagi alapja, ezáltal az emberi méltóság előfeltétele is.” – majd megállapította; nagyjából ezt az elvet követi a hazai alkotmánybírósági gyakorlat, és lényegében erre épül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Tisztes Munka programja is. Ezt követően tételes fogalmi elemzésben bemutatta, leírta a tisztes munka fogalmát. Az előadásban tételesen szemléltette, hogyan érvényesülnek ezek az alkotmányos elvi alapok a közszféra munkajogának jelenkori hazai szabályozásában. Láthattuk; az elmúlt évek változásai számos alapjogi vitához vezettek ezen a területen, az indokolás nélküli felmentéstől a bírák kényszernyugdíjazásáig, és a hatályos szabályozásban több további olyan pont van, ami hasonlóan jelentős alkotmányos aggályokat vethet fel. A mai normákból következik, hogy ami az állami munkáltató oldalán rugalmasságot, kötöttségektől eloldott foglalkoztatást jelent, az a munkát végző számára aránytalan kiszolgáltatottságot okozhat. Ez a súlyos egyensúlyvesztés hosszú távon pedig senkinek nem érdeke – állapította meg az előadó.

 

 

2. Dr. Tánczos Rita budapesti törvényszéki bíró

Foglalkoztatnak, de minként? A foglalkoztatás eltérő szabályai a közszolgálati tisztviselői-, a közalkalmazotti és a munkaviszonyban – című előadásában a közszolgálati területen dolgozók helyzetét meghatározó négy alapvető jogszabály elemzésével, és a hatályos jogi rendelkezések ellentmondásos, olykor a tételes elvekkel szembenálló rendelkezéseivel foglalkozott – amelyek az ítélkezési gyakorlat során rendre kibuknak. 1992-ig valamennyi foglakoztatási jogviszonyra ugyanaz a jogszabályt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvényt kellett alkalmazni. A rendszerváltást követően a verseny és nonprofit szektort szabályozó Mt. mellett külön törvényt alkottak a közszférában foglalkoztatottakra (Ktv., Kjt.), majd tovább differenciálták a közszolgálati szabályokat. Később folyamatos módosulások jellemezték a kinevezés feltételeiről, annak módosításáról, a vezető pozíciót betöltő státuszából való elmozdítás lehetőségéről, az öregségi nyugellátásra való jogosultság megszerzésének a foglalkoztatási jogviszonyra gyakorolt hatásáról, a felmentés lehetséges indokairól, illetve a felmentési tilalmakról, a felmentési időről és a végkielégítésről szóló szabályokat - mutatta be az előadás. Hasonlóan átfogóan és sokszor változtak az illetmény megállapításának és a jubileumi jutalomra való jogosultságnak, valamint a kollektív jogok gyakorlásának szabályai. Az előadás komoly figyelmet szentelt arra, hogy jogsérelem esetén ki, milyen bírósághoz fordulhat és milyen eljárás keretében bírálják el a kérelmét.

 

 

A második előadást követően technikai szünet következett, amelyben az ELSŐ MAGYAR KÖZSZOLGÁLATI KONZULTÁCIÓ-t meghirdető szakszervezetek a beérkezett kérdőívek tanulságait összegezték egy olyan sajtótájékoztató keretében, amelynek a konferencián megjelent szakszervezeti középvezetők jelenlétükkel adtak nyomatékot. A tanácskozást és a hozzá szervesen illeszkedő konzultációs akciót az MKKSZ kezdeményezésére szervezték meg. Az Első Magyar Közszolgálati Konzultáció kérdőívét 47 692 szakszervezeti tag és állampolgár töltötte ki. Alábbiakban láthatóak a részletesebb adatok A nyolc szakszervezeti elnök által Boros Péterné, az MKKSZ elnöke (aki egyben a SZEF alelnöke) vezetésével tartott tájékoztató sajtóvisszhangját itt lehet megismerni: A szünet után, mivel az MKKSZ jellegadó tagcsoportját az önkormányzati köztisztviselők alkotják, jelentős érdeklődés várta a TÖOSZ főtitkárának előadását; (Gyergyák Ferenc TÖOSZ Főtitkár, az MKKSZ tagja.

 

 

3. Dr. Gyergyák Ferenc:

A Közigazgatási bürokráciacsökkentés útjai és tévútjai – címmel ismertette a legnagyobb önkormányzati érdekképviselet álláspontját. A bürokrácia etimológiája, és a megítélését meghatározó közfelfogás változásai önálló történettel bírnak, de bizonyosan negatív jelenség a többség tudatában. Ezért már az külön harcot jelent, hogy elfogadtassuk: a közigazgatás korszerűsítése nem azonos a bürokrácia csökkentésével – főleg Max Weber-i értelemben nem; hiszen az szakszerűséget, hatékonyságot, társadalmi hasznosságot jelent. A rendszerváltás után bürokráciacsökkentési „küzdelmek” történetét áttekintve egyértelművé vált, hogy a közigazgatás „hidrája” és létszáma folyamatosan nő! Mindezt sok változó jogszabály és adattábla részletesen bizonyítja, ám legszembeötlőbben mégis a miniszterek államtitkárok gárdája nő. Lehet itt olcsó államra, állam nélküli államra hivatkozva, vagy a fűnyírót beindítva kormányozni, ezek tévutak. A minőségi közigazgatási szolgáltatás sohasem lesz olcsó (!), ha lehet munkavégzésben hatékony és társadalmilag kiugróan hasznos! Ez kell legyen a cél! El kell készíteni a feladat- és hatáskörök katalógusát, ezt felül kell vizsgálni, itt kell a dereguláció, majd a technikai fejlesztések, s az igy kialakított feladat és hatáskör mellé rendelni a személyi állomány – kellően kiképezve! - zárta előadását a TÖOSZ főtitkára.

 

 

4. Dr. Rab Árpád, a Corvinus egyetemi oktatója

vállalkozott arra, hogy a számítógépes rendszerek és a közösséginek nevezett üzleti média társadalmi és munkakörülményi hatásait bemutassa. Ezt a feladatot egy szemléleti átfordítás segítségével, és az alábbi címmel megtartott előadással teljesítette:

Hogyan programozzuk újra önmagunkat a digitális kultúra segítségével, és miért?

Az előadás meta-szintről közelített a digitális kultúra jelenségéhez, kultúrtörténeti szempontból vizsgálva azt a mély strukturális változást, mely meghatározza az elmúlt négy, és a következő sok évtizedet. Az eszközhasználaton messze túlmutató kulturális, társadalmi, gazdasági változásokról esett szó, melyek a túlélés szempontjából kritikus fontosságú újraprogramozását végzik el agyunknak és társadalmunknak. Ahhoz, hogy ez a digitális háló – amiben már most benne vannak a képeink, a leveleink, a pénzünk - ne kiszolgáltatottá, hanem erősebbé tegyen minket, meg kell ismernünk, és tudatosan kell élnünk vele. Az előadás célja ennek a tudatos gondolkodásnak az erősítése, mely szemléletet mindennapjainkban, és gazdasági tevékenységeink során is alkalmazni tudunk majd.

 

 

5. Kovács Bertalan, gyakorló szakszervezeti vezető,

MKKSZ SZB titkár előadása Családbarát munkarend a kormányhivatalokban – címmel abból a tényből indított, hogy a Kormány 2018-at a családok évének minősítette. Felemlítette, hogy néhány hónapja még központi országos pályázatokat írtak ki a családbarát munkahelyek – valójában munkarendek – számára. A rugalmas munkarend előnyeit a munkaadók ismerik fel nehezebben, akik nem látják át, hogy ez nem nekik jelent korlátokat. Sok előny bontható ki abból, ha a „tyúk” és „bagoly” életvitel szabad megélése mellett a családi elfoglaltságok is szabadon követhetők, miközben aktív idejét mindenki a munkahelyén tölti, a túlmunka simábban megszervezhető, és valójában a munkaidő is védettebb állapotba jut. A tanulság egyszerű: a családbarát munkarend megtartja a munkaerőt!

 

 

ZÁRSZÓ: A vitát és a nap tanulságait a SZEF alelnöke, Galló Istvánné lezárta, de nem összegezte. Véleménye szerint minden elhangzott mondat önmagáért beszélt. A hangsúlyt arra a felszólításra tette, miszerint a SZEF-nek meg kell értetnie a társadalommal, hogy a közszolgálati munkakörülmények és bérek -a népesség egészét szolgálva - kihatnak a lakosság egészének életminőségére.

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.