Önfejlesztő meditálás, kontra fából vaskarika? - 1. rész

Írta: Dr. Berend Róbert

Agyunk rabszolgaként követi a monitort, testünk megmerevedett a gépeink között. Az Európai Unióban a kiégésből (burn-out szindróma) adódó veszteségeket az ezredfordulón már évi 40 milliárd €-ra becsülték. Gondolod, hogy felgyorsult világunkban a meditáció és a modern kor eszközvilága, a számítógép, az okos telefon fényévnyire vannak egymástól. Valóban így van ez? A teljesítmény-centrikus megoldási módok többször a későbbi mozgásképtelenség szülőágyai.  

 

„Valósítsd meg önmagad!”, hallani egyfelől. A „rohanó világunkban” erre van szükségem gondolhatod. Hogyan tudom vajon egyetlen pillanat alatt megtanulni mindazt, melyet egy iskola 3-5 év alatt nyújt? Feltűnik a lassú folyamatokra való utalás. Ó, hát akkor mégsem erre van szükségem - már le is tennéd, és tovább keresgélnél, de…! Mi is ez a de? Sőt, ott van még az önfejlesztés. Hát ez aztán fából vaskarika - gondolhatjuk.

Mi az, hogy meditáció, és mi az mellette, hogy önfejlesztés? Ez biztosan valami vicc, hiszen az általad és mások által ismert meditációk célja valami szentség elérése, vagy agyunk kiürítésén keresztül a megvilágosodás adta nyugalom elérése. Igen a vallások, és a buddhizmus évezredek óta használja a meditáció általad is sokat hallott technikáit. Mindazok a civilizációnk nyújtotta eszközök, amelyek körülvesznek minket, távol vannak a meditálás ősi tudásától. Gondolod, hogy felgyorsult világunkban a meditáció és a modern kor eszközvilága, a számítógép, az okostelefon fényévnyire vannak egymástól. Valóban így van ez?

Az „Önfejlesztő meditációk” szerzőjeként és az „Önfejlesztés chi kunggal” társszerzőjeként használom korunk eszközeit, és századunk embereként élek, dolgozom. Asztalomon három monitor, két számítógép, telefonok, és még számtalan informatikai eszköz. Fizikai és virtuális szinten valóságosnak tűnő vezetékek vesznek körül, átfonják életemet. Úgy érzem, szinte tagja vagyok egy XXI. századi Laokoón-szoborcsoportnak, kígyók helyett az információs utak szálai kötnek gúzsba. A vezetékek közt ülve Vergilius szavai jutnak eszembe:


Laokoónra, azaz kicsi két gyerekére vetődnek,

Nyílegyenest, és átfonván testük gyűrűikkel,

Szánandó, csöpp tagjaikat tépdesve lemarják;

Majd az atyát, ki rohan fegyverrel védeni őket

 

Tehetetlenség kontra tett

A nagy kérdés tehetünk-e valamit modern korunk kígyói ellen? A válasz egyértelmű: ha nem akarunk elvonulni a világtól, akkor tennünk kell! Amennyiben nem használjuk civilizációnk nyújtotta eszközöket akkor kimaradunk, vagy végleg lemaradunk a világunk fejlődéséből. Valóban így van ez? Több évtizedes meditációs tapasztalatom azt mondatja velem, igen lemaradunk! Nem élhetünk a civilizációnk nyújtotta eszközök nélkül. Egy felgyorsult világban használnunk kell ezeket, sőt! Még valamit: Az agyunk nyújtotta növekvő sebesség mellett a kor kihívásainak megfelelő intuitív képességeink fejlesztésével, mozgáskepeségünk megtartásával tudunk megfelelni. A meditációról beszélve mindenki érti, hogy itt valami agyi tevékenységről van szó. Az már kevésbé érthető, hogy vannak olyan mozgások melyeket az agyi tevékenység generál és leképeződnek a testben – ezen az úton halad az Önfejlesztés chi kunggal című társzerzővel írt könyvünk. Mindkettő az agy egy különleges tulajdonságát, a plaszticitást használja fel, és mivel az agyból elinduló folyamatokról van szó, az egyszerűség kedvéért a meditáció szót fogom használni rájuk.

  

 

Meditáció kontra műszaki csodák világa

A meditáció és a rohanó, műszaki csodákkal teli világunk – amelyben helyt kell állnunk – látszólag kibékíthetetlen ellentétnek tűnnek. A gyors gondolkozás és meditáció más-más világot jelent. De így van ez? Az elmúlt 50 év meditációs technikái a gyors koncentrálóképességet, a gondolkozás felgyorsítását és az intuíció fejlesztését tűzték ki célul.  Az utóbbi 15-20 év agykutatásainak eredményei már tagadják a Descartes alkotta agyi területek "lokális"-ta szemléletét, mely még a múlt század második felében is uralkodó nézet volt. Országok, társadalmak rohamléptekkel haladnak, hagyják el a fejlet európai országokat, ahol a meditáció és a meditációhoz kötött mozgások ősidőktől bent vannak a mindennapokban és a kultúránkban….

Világunk 100 év alatt akkorát fejlődött, hogy az átöröklött, genetikai kódunk által továbbadott adottságaink nem tudták követni. Ha 24 órának vesszük az emberiség kialakulásának, fejlődésének folyamatát akkor a műszaki forradalom kezdetétől eltelt néhány száz év csak az utolsó 15-20 másodperc.  Elgépiesedet világunkban, agyunk rabszolgaként követi a monitort, testünk megmerevedett a gépeink között. Elszakadtuk attól a világtól, ahol emberré váltunk. E furcsa információs világban az ember számtalan pillanatban elhagyatottnak érzi magát. Az internet és a wi-fi világában, távol kerültünk a természettől és attól a világtól, melyben sok millió év alatt emberré váltunk. Nem újdonság, hogy egyre több ember ég ki és veszti el érdeklődését az általa végzett munkában. 25 éve még csak a vállalati felső vezetőket érintette, azokat, akiknél az intuíció alapvető jelentőséggel bírt. Mintegy 25-30 éve hallottunk először arról, hogy vezetők otthagyják cégüket, mert nem bírják a napi szorítást, ennek ma már több évtizedes irodalma van „burn-out” (kiégés) néven. Napjainkban már a kiégés elérte a vállalati közép- és alsóvezetőket is, hiszen ezen a szinten is egyre nagyobb jelentőséggel bír a koncentrálóképesség, az intuíció. Az Európai Unióban a kiégésből adódó veszteségeket az ezredfordulón már évi 40 milliárd €-ra becsülték. Vajon hol tarthat ez a szám napjainkban? Amennyiben ez a tendencia folytatódik a "kis tigrisek" és a velük szomszédos országok, birodalmak menthetetlenül átveszik a gazdasági élet irányítását.

Tenni kell, és nagyvállatok vezetései elkezdtek tenni is ez ellen a tendencia ellen. Egyre sűrűbben hallunk, olvasunk arról, hogy a nagy multinacionáliscégek vezetőik részére meditációs tréningeket szerveznek. Valóban tréningeket, mert a meditáció számukra szükséges formái hihetetlen rövid idő alatt elsajátíthatók. Az egyén is tesz önmagáért, futunk, konditerembe járunk. Probléma csak az, hogy ezeket teljesítmény-centrikusan tesszük, és ez néha a későbbi mozgásképtelenség szülőágya lehet. Jó példa erre Feldenkrais, aki feketeöves harcművészként vált ágyhoz kötött beteggé, majd orvosai tanácsai ellenére kidolgozta mozgásterápiáját, mellyel vissza tudott térni a harcművészet területére.

A meditáció és a mozgás területét érinti a mindfulness is, mely 15 év alatti hihetetlen mértékben elterjedt. Ennek elsődleges célja a stressz terhek egyénre nehezedő hatásainak oldásán keresztül az egészség megszerzése és megtartása. Könyveimben már alkalmazom a Mindfulness és a Feldenkrais mozgások számos elemét. Érdekességként említem meg, hogy az amerikai sikervállalatok vezetői már sok éve meditálnak. Helyet kért magának a meditáció a gazdaság, a racionális döntések világában?

 

Meditáció kontra meditáció

A meditációnak két alapvető változata ismert:

  • Egyik a mély elmélyülést, a belső megvilágosodást tűzte ki célul, ez is az önfejlődésnek egyfajta változata melynek központjában az egyén áll. Ezek a meditációk mozgás nélküli formában zajlanak le.
  • Másik út az, amikor az egyén a jobb helytállás, a társadalmi környezetbe való jobb beilleszkedés céljából fejleszti önmagát, és ezen keresztül társadalmi kapcsolatait is szélesíti. Az itt alkalmazott technikák egy része üllő formában, míg másik részük mozgás közben történik.

Az általamltalunk gyakorolt meditációnak – az agyi és fizikai mozgásnak – a  célja az egyénnek ez utóbbi irányába való haladása. Az, hogy át tudjuk alakítani magunkat, agyunkat az általunk kitűzött célnak, iránynak megfelelően. Az agy meditatív úton való átalakítása átnyúlik a tudomány egy új területére a neuroplaszticitás világába. Descartes elmélete, mely sok száz évig uralta az agykutatást, az agy lokális (tevékenységek helyhez kötödése) elrendeződéséről az új kutatások tükrében már a múlté. Az agy plaszticitásának gondolatát először Freud vette fel és jó hatásfokkal használta kezeléseiben. A modern kor meditációs technikái az agy megfelelő módón való átalakításával el tudják érni azt a belső nyugalmat, amelyre az egyénnek napi feladatai elvégzéshez szüksége lehet. A nyugodt agy képes koncentrálni és kihasználni intuitív képességeit.

Eljutottunk oda, hogy mi is az a kétfajta meditáció amelyről említést tettem. Az első esetben agyunk kiürítésére törekszünk, ekkor bezárjuk magunkat egy olyan belső világba, mely fennmaradásához kívülről kapja az erőt. Ilyenkor mindig egy külső pontra támaszkodunk, miközben ettől a külső világtól akarunk megszabadulni. Ebben a meditációban agyunkban minden fix, rögzített helyen van és ezek az általunk elfogadott rend szerint kapcsolódnak egymáshoz. Az "Ürítsd ki agyadat!" azt jelenti, ne gondolkozz, de ez csak úgy lehetséges, ha az agy különböző területei közt lévő neurális pályákat blokkoljuk. Jó ez vagy nem? Nem tudom, de az biztos, hogy környezetünkhöz, világunkhoz való kapcsolódásunkat teljesen elzárja. Nem véletlen, hogy elérése hosszú idő, hiszen azokat a pályákat számoljuk fel, amelyek társas, társadalmi létünk alapját képezték emberé válásunk útján.

A meditáció másik útja az agy átalakításán keresztül vezet: új neurális pályákat alakítunk ki, kihasználva agyunk használaton kívüli területeit, új céljaink megvalósítására, fontossá vált céljaink elérésére. Napjaink agykutatásának eredményeivel, melyek felismerték az agy plasztikus voltát. A meditáció segítségével újraalkothatjuk agyunkat és ezen keresztül önmagunkat. Mit is jelent ez?

Talán egy rövid példán érzékeltethetem a legjobban, hogy ez az önmegváltoztató folyamat mit is jelenthet. Előfordul, hogy nehezen megy, nehézségekbe ütközik – egy-egy nagy projekt  közben – , hogy oda, arra az adott feladatra tudjunk koncentrálni (például tanulás közben). Ilyenkor a meditáció önszuggesztióba átnyúló változata segít. Bizonyosan megtanulható; meditációkban használatos segédeszközök alkalmazásával néhány hét alatt jelentősen javulhat a koncentrálóképesség, és ha kreatív feladatot kell végezni, akkor az intuitív képességek is. Ugyanez mondható el számos más kérdés esetében, pl.: a türelmetlenség átfordítható türelmes odafigyelésre, az impulzív magatartás rossz stressz terhelés (distressz) okozta feszültségei is pl. oldhatóak. stb.

Beszélni kell még a meditáció célirányos személyiséget átalakító hatásáról, a stressz terhek csökkentésében játszott szerepéről – használva az önfejlesztő meditációk technikáját, gyakorlataival elérhető, hogy ma más legyek, mint tegnap voltam, és az átalakulás a számomra kívánatos irányba történjen.

 

 

Dr. Berend Róbert 

 

A 2. részt itt olvashatjuk:   https://szef.hu/rovatok/95-emberi-kapcsolatok/3401-onfejleszto-meditalas-kontra-fabol-vaskarika-2-resz     

 

 

(A következő részben: a munka monotonitása kontra örömteli munka; a munka gyötrelme kontra örömteli pillanatai; a régmúlt meditálói kontra ma embere –Szerk.)

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.