Magyar nyugdíjasként Japánba?!

Írta: Varga Szilveszter

 

Aki Magyarországon nyugdíjas, azt már nemcsak a betegség és a halál fenyegeti, hanem az a bizonyos „túl élés” is. A nyugdíjfronton Magyarország Európában az egyik „legszocialistább” ország: az öregségi nyugdíjakat közel 86%-ban az állam állja, tőkejövedelme a lakosságnak alig van. Vagyis: a magyar nyugdíjasoknak bakancsra is alig telik, ezért a közkedvelt filmből ismert bakancslistát meg sem írják. Pedig…

Nyugdíjas turistáink lephetik el Japánt

Gyakori jelenség a japán turista Európában. A többségük az idősebb korosztályhoz tartozik. A Japan Travel Bureau Alapítvány egyik vezető kutatója szerint nagyon jól sikerült az idős japánok beutaztatása Európába, köszönhetően a történelmi helyszíneket megcélzó “csomagtúrák” népszerűségének. Japánban ezzel párhuzamosan útjára indították az eddigi legnagyobb reklámkampányt, amelynek célja az európai turisták ösztönzése a távol-keleti ország felkeresésére.

Vajon hány magyar nyugdíjas jut el turistaként Japánba? A kérdés eléggé költői, a magyarok ugyan szeretnek utazni, de „nem akarják” megérni a nyugdíjas kort. Tapasztalatból tudom: hogy sokan ütik el a nyugdíjbiztosításra vonatkozó kérdést azzal, hogy úgysem érik el a nyugdíjkorhatárt. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a magyarok 80%-a „nem méltóztatik meghalni” a nyugdíjaskor betöltése előtt.

Nem halunk meg - elég korán

Az európai átlaghoz képest ugyan jóval előbb szenderülünk jobblétre, de „túl későn” ahhoz, hogy ne legyünk nyugdíjasok.A statisztikák szerint a magyarok Európa más lakosaihoz képest viszonylag korán halnak meg, de így is tovább élnek, mint az éppen aktuális nyugdíjkorhatár. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam a nők esetében 79 év, a férfiaknál pedig 72 év.

Nem mi fedezzük fel a hasábburgonyát azzal a megállapítással, hogy a magyar társadalom elöregedőben van. Az ország átlagéletkora 2001 óta annak ellenére három évet növekedett, hogy a magyarok meg sem közelítik a dobogós helyezést a matuzsálemi életkorért folytatott versenyben. Ráadásul a fiatalok munkaerő piaci jelenléte mérséklődik, leginkább az iskoláskor növekedése és az új nemzedékek elvándorlása miatt. Most egyelőre ott tartunk, hogy napjainkban két dolgozó tart el egy nyugdíjast, 2044-re ennek a két dolgozónak már három nyugdíjast „kell etetnie.”

Magyarországon az egy nyugdíjasra jutó évi öregségi nyugdíjkiadás 4 ezer euró, az uniós átlag 13 ezer euró.

Vannak, akik az államban bíznak

Találkoztam olyanokkal is, akik úgy vélik, hogy ők becsületesen dolgoztak, és az állam hálából majd gondoskodik róluk. Csakhogy üres tányérból nehéz cseresznyézni. Szakértők szerint a nyugdíjrendszer egyfajta segélyé alakul át, mert az állam fejenként csak akkora összeget folyósíthat, amekkorát az adózók „betolnak” a rendszerbe. Akinek ez kevés lesz, annak más módszerhez kell folyamodnia.

Magyarország Európában az egyik „legszocialistább” ország: az öregségi nyugdíjakat közel 86 százalékban az állam állja, tőkejövedelme a lakosságnak alig van, a maradék nyugdíjas pedig munkából tartja el magát.

Akik nyugdíjasként akarnak takarékoskodni

A nyugdíjas évekre sok embernek az a „stratégiája”, hogy idős korában majd kevesebbet költ. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a nyugdíjaskor közel sem olyan, mint amilyennek elképzeljük. A magyar nyugdíjasok közül kevesen készülnek Japánba. Idejük ugyan lenne, de aligha tudják majd biztosítani egy ilyen kiruccanás költségeit, mert a nyugdíj fele elmegy gyógyszerekre, az egészségben eltöltött időszak nálunk ugyanis kifejezetten alacsony.

Magyarországon a krónikus megbetegedések 8-10 évvel hamarabb jelentkeznek az uniós országokhoz képest. A magyarok többsége tehát már nyugdíjba vonulása előtt beszerzi azokat a betegségeket, amelyek a sírba viszik. De addig sokat kell költeni rájuk.

A hosszú élet veszélyei

A legjobb megoldás, hogy ha anyagilag és lelkileg is felkészülünk arra, hogy felelősséget vállalunk a saját jövőnkért. Ma már nem csak a halál, a rokkantság vagy a tartós betegség jelent kockázatot. Úgy tűnik, hogy megjelent az életünkben egy új kockázat: a túlélés kockázata. Ez különösen a nőket veszélyezteti, mert ők majdnem tíz évvel „tovább húzzák”, mint a férfiak.

A nyugdíjaskorra többféleképpen felkészülhet, akinek még van ideje rá, mert a pénz mellett az idő a legfontosabb tényező. Ebben az esetben is érvényes a(z interneten megtekinthető) Pozitív SPóroló jelmondata: nem lehet elég korán elkezdeni. A jelenlegi törvényi szabályozás alapján a nyugdíjcélú megtakarítások egy része állami támogatást is élvez adójóváírás formájában.

De miből lehet nyugdíj?

  • állami nyugdíj – nem igazán biztatóak a kilátások
  • magánnyugdíjpénztár – már nem választható, aki bennmaradt ebben a rendszerben, még építhet rá
  • önkéntes nyugdíjpénztár – a befizetések után akár évi 150 ezer forint adójóváírás is járhat. Hátránya, hogy a hozzáférés időpontja a nyugdíjkorhatár kitolásával együtt kitolódik
  • nyugdíjbiztosítás – a befizetések után akár évi 130 ezer forint adójóváírás is járhat. Ez garantálja egyedül, hogy rögzítik az aktuális nyugdíjkorhatárt (jelenleg 65. életév). A pénz akkor is 65 éves korban lesz hozzáférhető, ha a nyugdíjkorhatárt a későbbiekben emelik
  • NYESZ számla – (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) bankfiókban nyitható, befektetési célú értékpapírszámla, amely után évi maximum 100 ezer forint a visszaigényelhető összeg
  • egyéb befektetések – ingatlan, arany és más kevésbé likvid befektetések. Kérdés, hogy lehete-e majd belőlük „pénzt csiholni”, amikor a jövőben szükség lesz rá. Az arany beváltásakor a zaciban nincs állami támogatás, még a Vámház körút 9-ben sem

A különböző nyugdíj célú támogatások összevonhatók, így az állami támogatás mértéke akár az évi 280 ezer forintot is elérheti (ez a maximum).

Kevesebb a nyugdíjas, nagyobb a kifizetés

A magyar állam mindennél több pénzt költ a nyugdíjakra. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2017 januárjában 2,639 millió főnek, vagyis a népesség 27%-nak folyósított nyugdíjat, járulékot vagy valamilyen egyéb ellátást. Ez az előző évhez képest 0,8 százalékkal kisebb tábort, illetve az utóbbi évtizedben 13 százalékos csökkenést jelentett.

A nyugdíjasok és a nyugdíjkorhatárt elért nyugdíjasok száma folyamatosan csökken. Ez annak az eredménye, hogy 2010 óta folyamatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, a korábbi 62 évről 65 évre – az utóbbi 2022-ben lép teljes mértékben életbe. A nyugdíjakra fordított kiadások ugyanakkor folyamatosan emelkednek. Ennek az a magyarázata, hogy cserélődnek a nyugdíjasok: a rendszerbe most belépők ellátása magasabb, mint az elhunytak járadéka volt. Persze senki sem higgye, hogy a most nyugdíjba vonulók már csomagolhatnak is, és rögtön indulhatnak Japánba. De, ha itthon eljut Minden Kedves Olvasó a számára megnyugtató orvosi kezelésekre (és üdülőhelyekre !)  már akkor is érdemes volt végigolvasnia ezt az írást.

 

Varga Szilveszter

varga.szilveszter@gmail.com

tel. 30/ 631 31 04

Érdeklődés a megtakarítások és a biztosítások iránt (kattints!)

 

 

 

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.