NGTT előtt: A munka átalakulása, a digitalizáció és a robotizáció lehetséges következményei

Írta: SZEF Sajtóiroda

 

Szakszervezeti háttéranyag a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács . 2018. október 12-i ülésére. A SZEF részéről a munkában dr. Véber János, a KKDSZ alelnöke  vett részt. Egyelőre munkaanyag. 

Háttér:

Digitalizáció, robotizáció, platformok – már Magyarországon is egyre többet hallható és hangoztatott szavak. Azonban az, hogy mit értünk ezen kifejezések alatt, már kevésbé megfogható. Szerencsére egyre több nemzetközi és hazai kutatás, tudományos anyag foglalkozik a témakörrel, egyre több részeredmény áll rendelkezésre és a magyarországi szakmai-politikai diskurzus is már megkezdődött a téma kapcsán. Itthon ma már egyébként is különösen időszerű, hogy foglalkozzunk a jelenséggel és a várható következményekkel, mivel az olcsó, jól képzett munkaerő egyre kevésbé áll rendelkezésére a munkaadók számára, akik rákényszerülnek, hogy olyan befektetéseket, fejlesztéseket alkalmazzanak, amelyek végső soron tovább gyorsítják a fejlődési folyamatokat.

Egyelőre, ha Magyarországon konkrét és általános hatásokat a munkaerőpiac tekintetében még nem is mérhetünk tudományos pontossággal, de a nemzetközi trendek alapján bizonyos változások előrevetíthetőek és az eddigi tapasztalatok is jól összefoglalhatóak.   

Már az 1950-es években voltak látható jelei, hogy egy új korszak felé halad az emberiség a technikai fejlődésben, de igazán érezhetővé a 2000es évek elején vált, amikor is - a ma már 47 éve létező - mikroprocesszor és microchipek elterjedésével és fejlesztésével teljesen új termékek és iparágak jöttek létre. Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen tény, hogy ezek a fejlesztések technológiai és a társadalmi-gazdasági hatásokat hoznak magukkal, amelyek hatása az emberi kapcsolatokra is kiterjed – s a folyamatnak még közel sincs vége.      

Ennek a szakmai háttéranyagnak az egyik célja, hogy röviden összefoglalja a digitális forradalom jelenségeinek munkavégzésre és foglalkoztatásra vonatkozó lehetséges következményeit és itthon is alkalmazható javaslatokat, irányokat fogalmazzon meg a változások előrejelezhetőségére és kezelésére a gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében.

Először is, melyek azok a területek, ahol általában várhatóak a hatások:

  • feladatok és szakmák: a gazdaságban a munkamegosztás és a szakmastruktúra már változóban van
  • munkafeltételek: fizikai, pszichológiai és környezeti hatások
  • foglalkoztatás feltételei: az intézményi és jogi környezet függvényében a munka szerződéses és társadalmi feltételei változnak (pl. stabilitás, fejlődési lehetőségek, fizetés)
  • munkaügyi kapcsolatok: a viszonylag jól intézményesített rendszer, amelyben a munkavállalók és munkaadók szervezetten intézik az egymás közötti ügyeiket és rendezik az esetleges vitáikat szintén indirekten, de változik.

 

 

A konkrét területek, ahol már érezhetőek a hatások:

  • a munka automatizálása: egyes gyártási és elosztási munkaterületeken bizonyos típusú feladatok esetében az emberi munkaerő részben vagy egészben kiváltásra került. A mesterséges intelligencia és a digitálisan vezényelt gépekkel ezek a területek nőni fognak.
  • folyamatok digitalizációja: a digitális gazdaság gyors térhódítása azokon a területeken, ahol szenzorok használata és az un. renderelés (leegyszerűsítve: bizonyos adatok, információk átalakítása és annak emberi befogadásra alkalmazhatóvá tevése) lehetővé teszi a fizikai gyártófolyamatok digitális információvá képezését és vica-versa.
  • platformok általi koordináció: gazdasági tevékenységek digitális hálózatok által való koordinálása

Az automatizáció elsősorban gyártási folyamatokra van nagy hatással (ezáltal a szükséges készségekre és szakmastruktúrákra). A digitalizáció legtisztábban a munka feltételeire hat (a munka környezete és a munkafolyamatok milyenségére). A platformok pedig a termelés társadalmi struktúráján éreztetik leginkább a hatásukat (így a munkafeltételeken és a foglalkoztatás szabályozásán érezhetőek a következmények).

A platformokról érdemes bővebben is szót ejteni, mivel talán ez az a terület, amiről még a legkevesebbet tudunk, gyakran még az alábbiak magyar kifejezése sem került be a köztudatba, illetve nem is tartozik a szabályozott tevékenységek közé. A platformok gyakorlatilag azok az online felületek, amelyek gazdasági tevékenységek (termékek, szolgáltatások) koordinációjára szolgálnak. A platformok lehetnek magántulajdonban (pl. Uber vagy Airbnb) és közösségi tulajdonban is (pl. blockchain.com – a digitális pénz, a kriptovaluta kezelésére használható felület). A tevékenységek alapján is feloszthatóak a létező platformok, amelyek egyrészt lehetnek kereskedelmi és nem-kereskedelmi jellegűek is. Ez utóbbi az ún. közösségi gazdasághoz („sharing economy”) áll a legközelebb, ahol nem pénzért történik a gazdasági tevékenységek cseréje, és a nem pénzért végzett tevékenységek, szolgáltatások is idetartoznak, mint pl. a jól ismert ingyenes szállásszolgáltatás, a „couchsurfing”. A gazdasági tevékenységek tartalma szerint lehetnek pl. árukereskedelemre szakosodtak (pl. Ebay vagy Amazon) vagy kereskedelmi szolgáltatásokat kínálóak (Uber, Airbnb, TaskRabbit). Ez utóbbiak tovább is bonthatóak aszerint, hogy helyi (hakni gazdaság vagy „gig economy”) vagy online szolgáltatásokat (pl. MTurk) kínálnak – ez utóbbi az un. „crowd gazdaság”. Az előbbi gyakorlatilag olyan munkaerőt takar, amely „egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződik, és általában digitális piactereken keresztül bérlik fel alkalmi munkára.”. A „crowdwork” vagy „tömegmunka” esetében pedig az online kiosztott munkához minden dolgozó vagy a „tömeg” tagja csak egy kis részlettel járul hozzá a teljes feladat elvégzéséhez. A tevékenység fajtája szerint pedig lehetnek fizikai (pl. Taskrabbit), szellemi (pl. MTurk) vagy szociális (pl. Bubble) szolgáltatást nyújtóak.  Bármelyik platform tevékenységről és „dolgozóiról” is beszélünk, az általánosságban elmondható, hogy a foglalkoztatás feltételeire már nagyban hatással van, hiszen semmilyen létező hagyományos struktúrába (foglalkoztatási jogviszony vagy önfoglalkoztatás) nem illeszthetőek be a „munkavállalók”. A nagyfokú szabadság mellett ugyanis elvész a biztonság.    

Ami a jövőbeni trendeket illeti, a Világgazdasági Fórum egy tanulmánya szerint - amely egy olyan kutatás eredményeit foglalja össze, amely 20 iparosodott és fejlődő országban megkérdezett személyzeti és vállalati stratégia-menedzserek válaszain alapul - 2022-ig az automatizált folyamatokat irányító gépek (robotok) és algoritmusok révén a kutatott országokban 75 millió munkahely vész el, ugyanakkor 133 millió új típusú munkahely keletkezik.

A témával kapcsolatban nem elhanyagolhatók a munkavállalókra gyakorolt pszichoszociális, mentális kihívások. Az említett változások erősítik a stressznek, az ezektől való félelemnek, a folyamatos megfigyelésnek, a kognitív túlterheltségnek való kitettséget. (egyre erősödő távolodás a fizikai világtól – áttérés az ICT alapú kapcsolatokra és munkafolyamatokra).

Európai szintű szakpolitikai diskurzus és nemzetközi kitekintés:

Európában a különböző tagállamokban eltérő mértékben került be a szakpolitikai diskurzusokba a digitalizáció és annak munkavégzésre, munkakörülményekre várható hatása. (A kelet-közép Európai országokban ma még jellemzően még kevesebb szó esik ezekről a folyamatokról.)   Az Európai Bizottság már korábban elkezdte anyagaiban és kommunikációjában használni a „kollaboratív gazdaság” és az „online platform”-ok kifejezéseket, amely témakörök az Európai Parlamentben is megtárgyalásra kerültek. 2018 májusában pedig felállításra került egy magas szintű szakértői csoport, amely a digitalizációs átállás EU munkaerőpiacaira való hatást vizsgálja.  A Bizottság elsősorban a pozitív oldalát – gazdasági és foglalkoztatási növekedés - látja a digitalizációnak, gyakran elhanyagolva annak esetleges negatív hatásait, ugyanakkor a parlamenti vita már ez utóbbiakra is rámutatott. A legnagyobb hátrány, hogy a platform - online - dolgozók gyakran nem tartoznak a munka törvénykönyve vagy kollektív szerződések hatálya alá, kevésbé védettek a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz képest. A hátrányok-veszélyek között megjelenik, hogy ezeknek a dolgozóknak nincs hozzáférésük többek között a társadalombiztosítás által biztosított szolgáltatásokhoz és védelemhez, fizetett szabadsághoz és képzésekhez. Gyakran ezek a dolgozók nem is munkavállalóként, hanem önfoglalkoztatóként jelennek meg a rendszerben és önmagukat is inkább önfoglalkoztatónak látják.    (Pozitív példa, hogy a dán takarítószolgáltatásokat kínáló Hilfr.dk és 3F szakszervezet 2018 szeptemberében megkötötte a történelmi jelentőségű, platform dolgozókra vonatkozó kísérleti jellegű kollektív szerződését, amely legalább a minimális jogokat biztosítja az érintetteknek).

Az Európai Szakszervezetei Szövetség (ETUC) kiemelt kérdésként kezeli a digitalizációt és annak lehetséges következményeit. Egy friss és eddig egyedülálló nemzetközi – nem reprezentatív - online kérdőíves felmérés alapján, amelyben 1567 többnyire vállalati szintű munkavállalói képviselőt kérdeztek meg, azt az eredményt kapták, hogy a digitalizációt hajlamosabbak pozitívumként értékelni a válaszadók, és a megkérdezettek 36 %-a tekintette csak potenciális rizikófaktornak, bár nagy eltérések voltak a különböző országok között. A lehetséges előnyök között az új munkahelyek teremtése, a munkaidő csökkentése és új együttműködési formák szerepelnek az első három helyen. A veszélyek közül a legtöbben a munkahelyek elvesztését, a munkaidő növekedését és a gyengülő munkajogi védelmet sorolták fel.

Az Európai Szakszervezeti Intézet (az ETUC szakszervezeti kutatási központja) több szakmai kiadványt is megjelentetett az elmúlt 2 évben a különböző új típusú munkavégzések előnyeiről és veszélyeiről. Egyik anyaguk szerint három főbb, munkaerőpiacot érintő folyamat megy jelenleg végbe: a digitalizációval megváltozik a munka fogalma, a munka tartalma és a nemzetközi munkamegosztás is. A munkaügyi kapcsolatokat sem hagyják ezek a változások nyom nélkül, hiszen az Uber példáját felhozva, munkaügyi probléma esetén egy algoritmussal, mint munkáltatóval nem lehet tárgyalni. Az elmúlt száz évben kialakult rendszer már nem lesz alkalmazható a kialakuló új típusú gazdaság esetén, amelynek egyes elemei már most jól láthatóak. Az új típusú munkavégzések esetében olyan kérdéseket feszegetnek, mint a munkajogi egyéni és kollektív védelem, a modern „billentyűzet-rabszolgaság”, a szakszervezeti szervezhetőség. Egy szakértői vélemény szerint, a kelet-közép európai térség, és kiváltképpen Magyarország különösen nagy kihívás előtt áll, mivel a hazai viszonylag alacsony hozzáadott értékű és beszállítói munkára építő gazdasági modell nem fenntartható hosszú távon, ráadásul az ország digitális felkészültsége és a kutatás-fejlesztésre fordított összege alacsony.

Hazai helyzet

Kicsit lassabban ugyan, de hazánkba is elértek és az elmúlt években felgyorsultak a negyedik ipari forradalom folyamatai és hatásai.  Egyelőre korlátozott mértékben áll rendelkezésre információ és tényanyag, hogy Magyarországon a digitalizáció, robotizáció milyen közvetlen hatást fog gyakorolni a munkaerőpiacra. Vannak ugyan kutatások például a távmunkát és ICT alapon munkát végző munkavállalók munkakörülményeiről vagy a KKV-k informatikai felkészültségéről, de jóval több szakmai háttéranyagra van szükség van a folyamatok figyelemmel kíséréséhez és a változások előrejelzéséhez és kezeléséhez.   A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég tanulmányában azzal számol, hogy Magyarországon 2030-ig 1 millió ember munkahelyét érintheti az automatizáció, az egyes szektorokban dolgozókat eltérő mértékben. A gépgyártásban és az anyagmozgatásban, valamint adminisztrációban dolgozók fognak leginkább találkozni a megváltozott folyamatokkal és a munkájuk kiválthatóságával, ugyanakkor pl. a jogászok és a pedagógusok "védettebbek". Az automatizálható tevékenységek részaránya itthon a gyáriparban (64 százalék) a legmagasabb. A közvetlen termelésben dolgozó fizikai munkások tevékenységének 82 százaléka automatizálható a tanulmány szerint. Jövedelmet vizsgálva az alacsonyabb jövedelműeket jobban, a magasabban fizetetteket kevésbé érinthetik a folyamatok.

Ugyanakkor – ahogy a kormány Digitális Munkaerő Programja is rámutat – egyre súlyosabb már most is a hazai munkaerőpiacon a hiány az informatikai szakemberek és a magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalókból.

Szakszervezeti álláspont és javaslatok:

A hazai szakszervezetek lehetőségeikhez képest követik a digitalizációval, automatizálással és azok lehetséges munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatos fejleményeket európai és haza szinten is. A szakszervezetek üdvözlik a magyar kormány azon határozott törekvését, hogy a digitalizációval a lehető legtöbb új, magas hozzáadott értéket termelő munkahely jöjjön létre. Kiemelten fontosnak tartják a Digitális Jólét Programon belül a Digitális Oktatási Stratégiát és a Digitális Munkaerő Programot, mivel a jövő munkaerőpiacán a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség nagymértékben fog függeni a munkavállalók digitális készségeitől, tudásától, s mindezek gyakorlati megvalósítását. A szakszervezeti konföderációk elengedhetetlennek tartják, hogy ezek az elvek érvényesüljenek a közoktatásban és a szakképzésben, valamint a felsőoktatásban.   

Általában amire érdemes odafigyelni:

  • alacsony hozzáadott értékű és beszállítói munkára építő gazdasági modell helyett az új, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek teremtése
  • minőségi oktatás, képzés állami támogatása – a munkaerőpiacra felkészítés, a munkaerőpiacon ténylegesen szükséges készségek és tudás átadása, felnőttképzés (GDPR, digitális tudás, online tartalmak)
  • a gazdasági növekedést szolgáló lépések mellett a szociális biztonság fenntartása, a digitalizáció és technológiai fejlődés mellett az emberi tényező figyelembevétele
  • a munkaerőpiaci átmenet folyamatainak időbeli felismerése és hátrányos hatásainak csökkentése (pl. várható elbocsátások megfelelő kezelése)
  • a változó munkaerőpiacon az új típusú munkavégzés (pl. „platformdolgozók”) munkajogi védelmének megteremtése
  • a hazai munkaügyi kapcsolatok rendszerének fenntartása és támogatása, valamint fejlesztése az új igények, foglalkoztatási struktúra tükrében
  • a közszféra tevékenységeinek (pl. adóbevallások, cégbírósági eljárások eddigi fejlesztése mellett) modernizálása mellett további területek fejlesztése
  • kutatás és fejlesztés erőteljesebb támogatása, illetve elsősorban innovációt célzó programok támogatása
  • az erősödő pszichoszociális kockázatok, a mentális jólét feltételeinek biztosítása

Zárásul elmondható, hogy a magyar szakszervezetek felismerték annak jelentőségét, hogy lehetőségeikhez képest támogassák, esetleg alakítsák a digitális kor folyamatait és ennek eredményeképpen részt vegyenek hazánk várható hazai gazdasági- társadalmi fejlődésében.

Összeállította:

Kelemen Melinda

LIGA Szakszervezetek

2018. október 5.

Felhasznált anyagok:

Automation, digitalisation and platforms: implications for work and employment

https://www.eurofound.europa.eu/publications/report/2018/automation-digitalisation-and-platforms-implications-for-work-and-employment

Digitalisation and workers’ participation: what trade unions and workers think
https://www.etuc.org/en/publication/digitalisation-and-workers-participation-what-trade-unions-and-workers-think

A digitalizáció hatásai (konferenciabeszámoló)

http://www.liganet.hu/page/88/art/9664/akt/0/html/a-%3Cfont-style='background-colorcyan'%3E%3Cb%3Edigitalizacio%3C/b%3E%3C/font%3E-hatasai.html

Európai Bizottság / Szakértői csoport:

https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/appointment-members-high-level-expert-group-impact-digital-transformation-eu-labour-markets

Jönnek a robotok: fájni fog az átállás

https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/lesznek-uj-lehetosegek-de-fajni-fog-az-atallas/

Átalakuló munkahelyek, az automatizálás hatása Magyarországon

https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Locations/Europe%20and%20Middle%20East/Hungary/Our%20Insights/Transforming%20our%20jobs%20automation%20in%20Hungary/Automation-report-on-Hungary-HU-May24.ashx

https://osha.europa.eu/en/developments-ict-and-digitalisation-work

https://osha.europa.eu/en/tools-and-publications/seminars/foresight-new-and-emerging-osh-risks-associated-information-and

 

Közreadja: SZEF Sajtóiroda

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.