40 éves lesz az ETUC Ünnepeljük a jövőt, tekintsünk a jövőbe!

2013. február 7-én lesz az ETUC megalakulásának 40. évfordulója. Ennek megünneplésére az ETUC 2013. január 28-án nagyszabású ünnepi konferenciát rendezett Madridban. A konferencia a múlt ünneplésén túl a jövő kihívásaira is koncent

2013. február 7-én lesz az ETUC megalakulásának 40. évfordulója. Ennek megünneplésére az ETUC 2013. január 28-án nagyszabású ünnepi konferenciát rendezett Madridban. A konferencia a múlt ünneplésén túl a jövő kihívásaira is koncentrált.

Az ünnepi köszöntőket és az ETUC új logójának bemutatását követően panelbeszélgetések formájában kerültek megvitatásra a legfontosabb feladatok:

1.      Készen állunk-e cselekedni a szociális Európáért? Mik a legfontosabb ügyek?

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztosa

Moderátor: Belén Carreno, újságíró, Eldiario.es

A panelbeszélgetésben résztvevők:

  • David Begg, főtitkár, ICTU (Írország)
  • Konstantin Trenchev, elnök, Podkrepa (Bulgária)
  • Maria-Loise Knuppert, konföderációs titkár, LO-D (Dánia)
  • Henk van der Kolk, elnök, FNV-Bondgenoten (Hollandia)
  • Georges Dassis, elnök, EGSZB, II. Csoport
  • Markis Beyrer, főigazgató, Business-Europe

A Gazdasági Pénzügyi Unió megvalósításának haladási tervében, melyet az Európai Tanács elfogadott, az állam- és kormányfők felkérték az Európai Tanács elnökét arra, hogy a Bizottsággal szorosan együttműködve folytassanak megbeszéléseket a Gazdasági Pénzügyi Unió szociális dimenziójáról, beleértve a szociális párbeszédet is. Mi lesz a Bizottság szerint a legfontosabb dolog? Milyen javaslatot tesz majd a Bizottság az Európai Tanács elnökének? Miért a Gazdasági Pénzügyi Unió szociális dimenzióját említi meg az Európai Tanács, és miért nem az Európai Unió egészét? Milyen szerepet játszhatnak a szociális partnerek az újfajta kormányzási folyamatban?

Amint azt az ESZSZ a Szociális Szerződés Európáért című határozatában világosan kimondja, az Európai Unió egészére vonatkozó szociális dimenziónak a következő négy pillérre kell támaszkodnia: szociális demokráciára (azaz kollektív tárgyalások), a gazdasági kormányzásra, mely elősegíti a fenntartható növekedést és a minőségi munkahelyeket, a szociális igazságosságra (a fair béreken, újraelosztási politikákon, adózáson és szociális védelmen keresztül), és az alapvető szociális jogokkal való megfelelésre.

Hogyan lehet ezt a szociális dimenziót kialakítani? Minimum standardok végrehajtásával? Hogyan lehet az emelkedő szociális standardok harmonizációját biztosítani? Meg kell-e a gazdaságpolitikákat változtatni vagy át kell állítani? Hogyan tudjuk biztosítani, hogy a Szociális Haladási Jegyzőkönyv, amely az alapszerződések felülvizsgálata esetén bekerülne az alapszerződésbe, legyen az alapja az EU-ban egy valódi szociális dimenziónak?

Amíg az EU kitartóan azt mondja, hogy támogatja a szociális párbeszédet, a szociális párbeszéd folyamatosan gyengül, - vagy azt sok tagországban kifejezetten támadják. Biztos az, hogy az az EU egyik küldetése, hogy elősegítse a szociális párbeszéd fejlődését mind európai, mind nemzeti szinten?

Andor László beszéde angol nyelven elérhető: itt.

 

2.      Milyen szerepet kellene a játszaniuk az állampolgároknak, a munkavállalóknak és szakszervezeteiknek egy valódi gazdasági és monetáris unióban?

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke

Moderátor: Steffen Lehndorff, közgazdász, IAQ & Duisburg University

A panelbeszélgetésben résztvevők:

  • Ignacio Fernández Toxo, a CC.OO főtitkára és az ETUC elnöke (Spanyolország)
  • Michael Sommer elnök, DGB (Németország)
  • Jan Guz Elnök, OPZZ (Lengyelország)
  • Anne Demelenne; főtitkár, FGTB (Belgium)
  • Carola Fischbach-Pyttel, főtitkár, EPSU
  • Luigi Angeletti; főtitkár, UIL (Olaszország)

Európai szinten feltűnő volt a demokrácia hiánya a gazdasági-pénzügyi és államadósságválság kezelésének irányításában, mind a nemzeti kormányok által hozott intézkedések mind pedig a kormányok feletti szintekről jövő kezdeményezések esetében.

Kormányzati intézkedések (upstream): Az újfajta gazdasági kormányzásra vonatkozó ösztönzés főként néhány, európai tőkétől érkezett. Ennek a kormányzásnak a megvalósítása vagy nyilvános, vagy parlamenti viták révén valósult meg, a civil társadalomban pedig csak sokkal kisebb mértékben. Az állampolgárok, a munkavállalók és a szakszervezetek nem voltak érintettek, nem kerültek bevonásra, és nem hallgatták meg őket.

Szupranacionális intézkedések (downstream): Kezdetben a Gazdasági és Pénzügyi Unió támogatására szolgáló új folyamatok alig voltak összhangban a demokratikus alapelvekkel, különös tekintettel azokra az országokra, melyek segítséget kaptak, ahol a szuverenitás leállítódott a fizetésképtelenségi küszöb határán (a megszorító programokkal való visszaélés). Ehhez jött még hozzá az, hogy a „demokrácia megfigyelés alá” került, a szociális demokrácia is veszélyben van: néhány esetben egyoldalú munkatörvénykönyvi reformok, a kollektívtárgyalások és a szociális párbeszéd minden irányból történő támadása stb. miatt.

Ha az Európai Unió megvalósítja a magasabb szintű politikai integrációt, elengedhetetlen lesz a szociális dimenzió megtámogatása, mert anélkül az állampolgárok el fognak az EU-tól fordulni, (a szakszervezetek meg tudják erősíteni, hogy sokan közülük ezt már meg is tették). Szükséges-e a szorosabb politikai együttműködés esetén az Alapszerződés újabb felülvizsgálata? Táplálhatunk-e megalapozott reményeket arra vonatkozóan, hogy egy ilyen felülvizsgálat a haladás forrása lesz egy olyan időszakban, amikor az EU tagországai annyira megosztottak, mint még soha – ahogyan azt látni lehet a kormányzati intézkedések egyre nagyobb mértékben „változó geometriájában”? Elérkezett-e egy újabb egyezmény ideje?

Milyen rizikót és lehetőségeket jelente ez? Milyen szerepet kellene az ESZSZ-nek játszania az európai demokrácia támogatásában? Hogyan kaphatná vissza az európai szakszervezeti mozgalom egésze a szociális demokráciát mind európai, mind nemzeti szinten? Mit lehet tenni azért, hogy felélesszük a kollektív szerződések, a szociális párbeszéd, az információ és a konzultáció szellemiségét? Másképp fogalmazva, vissza lehet-e hozni azt a szellemiséget, ami az európai gazdaságot „szociális piacgazdasággá tenné”, és nem egy dzsungellá, ahol a verseny és a versenyképesség uralkodik?

Martin Schulz beszéde angol nyelven elérhető: itt.

 

3.      A jelenlegi gazdasági kormányzás nem szolgálja a növekedést és a foglalkoztatást. Minek kell megváltoznia? Mi az ETUC szerepe?

Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke és a gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa

Moderátor: Brigitte Jean-Perrin, újságíró, France Inter

A panelbeszélgetésben résztvevők:

  • · Mikko Mäenpää elnök, STTK (Finnország)
  • · Frances O’Grady, főtitkár, TUC (Nagy-Britannia)
  • · Yannis Panagopoulos, elnök, GSEE (Görögország)
  • · Erich Foglar, elnök, ÖGB (Ausztria)
  • · Laurent Berger, főtitkár, CFDT (Franciaország

Az ESZSZ számára az új gazdasági és szociális kormányzást úgy kell végiggondolni, hogy az ne a pénzpiacokat szolgálja, hanem azt, hogy az energiát, és nyersanyagot túlfogyasztó, a munkát alulértékelő társadalom átalakuljon egy gazdaságos, teljes foglalkoztatást megvalósító, ténylegesen energiahatékonyságon, megújuló energián, fenntartható javakon alapuló társadalommá. És mégis, az ESZSZ szerint a jelenleg alakuló új gazdasági kormányzás hibás feltevésekre épül; egy megszorításokra alapuló megközelítésre, ami a versenyképesség érdekében lerombolja a belső keresletet és a csillagokig emeli a csődök számát, ami a munkavállalók millióit taszítja munkanélküliségbe, rántja a legkiszolgáltatottabb csoportokat szegénységbe, lépésenként építve azt a titkolt adósságot, amit a jövő generációinak kell majd megfizetniük. Ez az adósság olyan közjavak alulfinanszírozása miatt áll össze, mint az oktatás, egészségügy, közösségi közlekedés, igazságszolgáltatás – fenyegetve mindezek tartós túlélését.

A széles és teljes körű megszorítások hibáját a gazdasági válság időszakában már annak korai szakaszában elítélte az ESZSZ. Ma a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgazdászai elismerik ezt a tévedést. De mit tanul ebből a trojka? Figyelembe veszi a megszorítások recessziós hatásait? Hogy lehet ezt a tévedést helyrehozni a növekedést és foglalkoztatást előmozdító intézkedéseket illetően? Mi legyen a támogatásban részesülő országok szerkezetátalakítási ütemének megváltoztatásával? A szakszervezeteknek is sok kérdésük van az új irányítási/kormányzási eljárások megvalósításával kapcsolatban. Milyen hatással lesz az „aranyszabály” a fenntartható fejlődés, a K+F –be való befektetés, és az iparpolitika közpolitikáinak kezelését illetően? Egy olyan helyzetben, amikor a bizottság és a tagállami kormányok szerződéses viszonyba kerülnek, mekkora lesz a társadalmi szereplők játéktere a szociális modell védelmezésére? AZ ESZSZ és tagszervezetei hogyan biztosíthatják, hogy ezeket az új eljárásmódokat nem arra használják, hogy korlátozott, doktriner társadalomképet célzó szerkezeti reformokat kényszerítsenek ránk? A kényszerű, új gazdasági kormányzás keretében hogyan tudják majd a szociális partnerek megőrizni a kollektív alku és béralakítás autonóm rendszereit?

Olli Rehn beszéde angol nyelven elérhető: itt.

 

Bernadette Ségol, ETUC főtitkár záróbeszédében kiemelte: A munkavállalók jogainak csorbítása nem jelent kiutat a válságból, az európai szociális modellt meg kell védeni. Hangsúlyozta a szociális párbeszéd jelentőségét, amelynek nemzeti szinten sem szabadna csak "kedves társalgásra" korlátozódnia, hanem igenis hallgatni kell a szakszervezetekre. Az ennek érdekében végzett közös munka ma fontosabb, mint valaha. Az ETUC a jövő része, a demokrácia fontos alkotóeleme.

 

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.