Visegrádi négyek (V4) szakszervezeti vezetőinek találkozója

Írta: Kovács Nándor

Budapesten tartották soros találkozójukat, amelyen áttekintették országaik gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetét, különös tekintettel a munkaerőpiaci és bér-, valamint jövedelmi kérdésekre. Hangsúlyozták, hogy konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartása, a jelentős bérkülönbségek felszámolása érdekében; lehetőség van a kelet-nyugati bérszakadék csökkentésére. „Kemény szabályozásra" van szükség mind uniós, mind tagállami szinten, ezért a megvalósítási szakaszban a szakszervezetek érdemi intézkedéseket várnak a kormányoktól és az európai intézményektől.

A találkozó

 

A szakszervezetek közötti találkozó helyszíne a budapesti ún. Vegyészek Háza (1068 Budapest, Benczúr u. 45) volt. az eseményre 2018. május 10-11-én került sor.

 

Jelen voltak a hazai öt konföderáció képviselőin túl a cseh CMKOS (Jozef Stredula), a lengyel  FZZ (Maciej Zakrocki), a lengyel NSZZ Solidarnosc (Tadeusz Majchrowicz), a lengyel OPZZ (Jan Guz), a szlovák KOZ SR (Jozef Kollár) vezetői , munkatársai. A hagyományoknak megfelelően a találkozón részt vettek az Európai Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány képviselői

 

Vendégelőadó volt még: Takács Szabolcs, EU ügyek államtitkára, Miniszterelnökség; Andor László, professzor, volt uniós biztos; Liina Carr, ESZSZ.

 

A megtárgyalt témák: a Szociális Jogok Európai Pillére / 20 alapelv a megvalósítás fázisában; bérkonvergencia – európai platform – felkészülés „Szófiára”; vita az ESZSZ “Bérkonvergencia” kezdeményezéséről és a V4-ek közös álláspontjáról ; ESZSZ és ITUC Kongresszusok – információ és véleménycsere; a V4 országok fő gazdasági, szociális, politikai folyamatai, kihívások – kérdések és válaszok az előzetesen megküldött rövid ország információk alapján: az öt fő égető kérdés; a V4-ek közötti információcsere javítása; információs hálózat.

 

Az elfogadott nyilatkozat

 

A visegrádi országok szakszervezeti konföderációinak, a CMKOS, ÉSZT, Liga Szakszervezetek, MASZSZ, Munkástanácsok, SZEF, Forum, OPZZ, NSZZ Solidarnosc, KOZ SR vezető képviselői 2018. május 10-11-én, Budapesten tartották soros találkozójukat, melyen áttekintették országaik gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetét, különös tekintettel a munkaerő piaci és bér, jövedelmi kérdésekre. A hagyományoknak megfelelően a találkozón részt vettek az Európai Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány képviselői.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartása, a jelentős bérkülönbségek felszámolása érdekében. Reális értékelésekre, a gazdaságok valódi teljesítőképességének figyelembevételére építve van lehetőség a kelet-nyugati bérszakadék csökkentésére. Üdvözölték, hogy az idei éves növekedési felmérés (AGS) is hangsúlyozza a reáljövedelmek növekedésének, az egyenlőtlenségek csökkentésének fontosságát.

Hangsúlyozták, hogy az Európai Unió egységes piacának működése és az unó közösségi jogának szociálpolitikai koordinációjából nem maradhatnak ki a bérek. Ennek irányába mutat a Szociális Jogok Európai Pillére, de a valós életszínvonal konvergencia és a szociális dömping importjának megakadályozásához „kemény szabályozásra” van szükség mind uniós, mind tagállami szinten. Ezért a megvalósítási szakaszban a szakszervezetek érdemi intézkedéseket várnak a kormányoktól és az európai intézményektől, a 2012-es Foglakoztatási Csomagra építve. A munkavállalói érdekképviseletek aláhúzzák a Pillér 6b pontjának, a minimálbérek bevezetésének jelentőségét, s azt, hogy a minimálbérek érjék el a medián jövedelem 60%-át, vagy az átlagbérek 50%-át, attól függően, hogy melyik érték kedvezőbb a munkavállalók számára. Egy európai minimálbér eszköz létrehozása elvezethet a bérek felfelé történő konvergenciájához és megerősítheti a szegénység és a szociális dömping elleni harcot. A közszféra és a versenyszféra béreinek pozitív irányba kell konvergálniuk a minőségi közszolgáltatások biztosítása érdekében. Meg kell előzni az elvándorlást, a legképzettebb fiatalok migrációját okozó jövedelmi helyzeteket.

A V4-ek szakszervezetei támogatják az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését az európai bérszövetség megindítására, aminek célja, hogy minden európai részesedjen az unióban létrehozott jövedelemből és javakból, és a lemaradtak felzárkózzanak. Ez jelentősen támogatná az egységes piac és a monetáris unió nagy ígéretének megvalósítását. Ezt várják el a visegrádi országok munkavállalói, polgárai, és csak ezzel lehet megakadályozni az Európa ellenes hangulat, a populizmus, a szélsőjobb erősödését. Fontosnak tartják, hogy a bérszövetségben megfogalmazott célok eléréséhez érdemben csatlakozzanak a munkáltatói szervezetek, a kormányok és a nemzetközi nagyvállalatok. A szakszervezetek készek a komoly, kézzelfogható, eredményorientált érdemi szociális párbeszédre, a tripartizmus keretei között megvalósuló partnerségre, s erre hívják fel partnereiket.

A V4 országok szakszervezetei kezdeményezik, hogy országikban tárgyalások induljanak annak érdekében, hogy a Szociális Jogok Európai Pillére a gyakorlatban megvalósuljon, és mind nemzeti, mind uniós szinten sikeres program projekt legyen. Ehhez elengedhetetlennek tartják, hogy konkrét intézkedések történjenek a szociális jogok, a munka világának demokratikus viszonyai érvényesítése, a rendezett munkaügyi kapcsolatok megvalósulása érdekében. Ennek alapfeltétele az összes fél valódi részvételén és elkötelezettségén alapuló szociális párbeszéd, a kollektív alku rendszerének hatékony működése. Helyre kell állítani a valódi tripartizmust azokban az országokban, ahol szociális partnereket kizárnak az egyeztetésből

2018.05.11.

Aláírók: CMKOS, ÉSZT, Liga Szakszervezetek, MASZSZ, Munkástanácsok, SZEF, FZZ, OPZZ, NSZZ Solidarnosc, KOZ SR

                

                   

 

V4 történet

 

1335-ben a visegrádi vár, a magyar királyok akkori székhelye a lengyel, cseh és magyar király csúcstalálkozójának helyszíne volt. Az uralkodók szoros együttműködésről állapodtak meg a politika és a kereskedelem területén. Kései utódaikat ez ihlette a sikeres közép-európai kezdeményezésre.

A visegrádi négyek a négy közép-európai posztkommunista ország, a Cseh Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság nem hivatalos neve. A csoportot eredetileg visegrádi hármaknak hívták, de a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság 1993-es kettéválását követően visegrádi négyekről beszélünk.

 

Kovács Nándor

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.