Az ETUC főtitkár megbeszélése Takács Szabolcs államtitkárral

Írta: Koller Erika

 

                 

 György Károly, a MaSZSZ nemzetközi titkárának beszámolója

2018. március 28-án Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára kezdeményezésére megbeszélésre került sor Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős
államtitkárral, melyen részt vettek a magyar konföderációk képviselői is. A találkozó folytatása volt a tavaly ősszel megkezdett a sorozatnak, melynek keretében az ESZSZ főtitkára rendszeresen konzultál az uniós tagállamok miniszterelnökeivel, munkaügyi minisztereivel a szociális dimenzió, az uniós szintű jogalkotás, a munkavállalók é szakszervezetek számára kiemelten fontos kérdései. Az ESZSZ magyar tagszervezeteinek kezdeményezésére 2018 szeptemberében kezdődtek megbeszélések a magyar kormány vezető képviselőivel. Ennek keretébe n került sor találkozóra Orbán Viktor miniszterelnökkel, Varga Mihály miniszterrel és Takács Szabolcs államtitkárral – a magyar konföderációk vezetőivel közösen.A március 28-i megbeszélés témái a következők voltak:

 

A Kiküldetési irányelv módosítása
A magyar kormánynak továbbra is vannak fenntartásai a módosítással kapcsolatban. Jónak tartják, hogy külön csomagban kerül rendezésre a közúti szállítás kérdése. A magyar kormány azért nem tartja gondnak, ha a kabotázs ügyében szigorítás lesz, mivel az „nem része a magyar üzleti modellnek”. Ugyanakkor a tranzit fuvarozásra nem lehet érvényes a szigorítás. Az államtitkár elfogadhatónak tart egy ésszerű kompromisszumot. Összességében a
kiküldetési kérdés elsősorban politikai ügy; a magyar oldalról kiküldöttek száma viszonylag alacsony, főleg az építőipart érinti német, osztrák viszonylatokban.LucaVisentini jelezte, hogy közelmúltbeli tárgyalásai alapján a kabotázs kérdésében a lengyel és spanyol oldalról van ellenállás; a francia kormány kész elfogadni, hogy a nemzetközi (tranzit) szállításra ne vonatkozzanak a szigorító szabályok. A megoldás az lehet, ha az országon belüli (kabotázs) és a nemzetközi (tranzit) szállításra eltérő szabályozások vonatkozzanak.

Európai Munkaügyi Hatóság
Az Európai Munkaügyi Hatóság felállítását célzó viták jelenleg folynak – a bolgár EU elnökség a júniusi tanácsülésen (EPSCO) szeretné ezt lezárni. Az eddigi vélemények alapján a hatóságnak nem célja az, hogy elősegítse a magánszemélyek és a vállalkozások számára a szabad mozgás kínálta lehetőségek maximális kiaknázását, a nemzeti közigazgatási szervek számára pedig a méltányos munkaerő-mobilitás biztosítását. A hatóság csak a határokon átívelő kérdésekben lenne illetékes, s nem avatkozna a tagállami kompetenciákba.
A szakszervezetek szerint aggodalomra ad okot, hogy a tervezetek szerint a szociális partnerek gyakorlatilag csak marginális szerephez jutnának a hatóság tripartit irányításában és
tevékenységének megvalósításában. A szakszervezetek vannak jelen a munka világában, és rendelkeznek a hatóság munkáját érdemben segítő ismeretekkel. Ez különösen a nemzeti
szintű tevékenységekhez fontos. Nem szabad engedni, hogy a szociális partnerek érdemi bevonásának hiányában csak egy új „brüsszeli vízfej” jöjjön létre. A hatóságnak a nemzeti
szintű hatékony jogérvényesítést kell szolgálnia, a szociális partnerek részvételével. A magyar kormány szerint biztosítani kell a nemzeti illetékességek megvalósulását, a szubszidiaritás elvének érvényesülését. Az európai tanácsnak meg kell vizsgálnia az ú jintézmény hozzáadott értékét, az ebben rejlő potenciált, figyelembe véve az olyan korábbi
kezdeményezéseket, mint a V4-ek és a francia kormány között kötött munkaügyi hatóságok együttműködését célzó, alá nem írt megállapodás hozadékát. Az államtitkár egyetértett aszociális partnerek érdemi bevonásával.

Szociális Jogok Európai Pillére – kapcsolódó európai jogalkotási ügyek – az európai bizottság szociális igazságosság csomagja
„A dolgozó szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatására” irányelv tervezettel kapcsolatban  Luca Visentini jelezte, hogy azon a konzultáción, melyet a közelmúltban a brüsszeli magyar EU képviselettel folytatott, a magyar kormány fenntartásairól értesült a munka és magánélet egyensúlya és az ehhez kapcsolódó költségvetési ügyekben. (Miután visszavonásra került az Anyasági szabadság direktíva, az Európai Bizottság szélesebb értelemben kívánja megközelíteni a nők munkaerő piaci alulreprezentáltságát, új kezdeményezéssel él a nők és férfiak egyenlőbb szerepvállalását illetően a családi feladatok
terén. Ez az apai szabadság intézményének, a szülői szabadság legalább négy hónapos idejének, a gondozási szabadságnak a bevezetését és a rugalmas munkabeosztás kérésének jogát tartalmazza.) Luca Visentini ebben a kérdésben lát lehetőséget a vitás kérdések rugalmas kezelésére.

Irányelvtervezet az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről
A szakszervezetek számára alapvetően fontos, hogy az unió tagállamaiban minden munkavállalóra azonos szabályok és jogok vonatkozzanak; ez különösen a bizonytalan foglalkoztatási formákban dolgozók esetében szükséges. Csak így lehet megakadályozni a munkaerő piac fragmentálódását. A szociális kérdésekkel, a jóléti csomaggal, a munkakörülmények kérdéseivel kapcsolatban Takács Szabolcs elmondta, hogy tripartit egyetértés szükséges a bérek növelését illetően. Bár a bérekkel elégedett munkavállalók mellett a kormány biztosabb helyzetben tudhatja magát, de ehhez szükséges a munkáltatók igényeinek kielégítése is. A magyar kormány aláírta a göteborgi nyilatkozatot, azzal, hogy egy európai uniós modellkialakítása mellett meg kívánja őrizni sikeres magyar nemzeti modellt. A magyar nemzeti modell négy pilléren nyugszik: a gazdaságpolitika, a versenyképesség, a családpolitika és a nemzeti identitás, a magyar kultúra. A bérek jelentős emelése lehetséges, 2022-re 40%-os növelés lehetséges. Mindehhez költségvetési fegyelemre, a munkanélküliség alacsony szinten tartására, képzett munkaerőre van szükség. A hazai viszonyok vonzóvá tételével vissza kell hozni Magyarországra a külföldön dolgozókat, 2017-ben már többen jöttek vissza Angliából. A magyar kormány nem szereti, ha szociális dömpinggel illetik politikáját, miután Magyarország aláírta az unió alapszerződését, és annak kereteiben működik. Az adó- és bérkérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak.

Szövetség a bérek emeléséért kezdeményezés
Az Európai Szakszervezeti Szövetség a közeljövőben széleskörű együttműködésre épülő uniós szintű kezdeményezéssel él a tőke-munka viszonyrendszerének kiegyensúlyozottabbá
tételéért. Általánosan fontos a bérek szintjének emelése, de ennek keretében lépésekre  van szükség az alacsonyabb bérszínvonalú országok béreinek felzárkóztatása érdekében. Ezekben az országokban gyorsabb ütemű bérnövekedésre van szükség a jelenlegi súlyos bérszakadék felszámolásához – ehhez a termelékenység növekedése jó alapot szolgáltat. A tervezett szövetség a kormányok, munkáltatói szervezetek és nemzetközi nagyvállalatok és a szakszervezetek együttműködésében jönne létre. Végső cél egy európai tanácsi határozat elfogadása lehetne a bérek emeléséről.A megbeszélésen Luca Visentini elmondta, hogy az októberi első konzultációk óta bizonyos eredményeket sikerült elérni a kormányokkal, az európai munkáltatói szervezetekkel és néhány, nagy multinacionális vállalattal folytatott megbeszéléseken. A hangsúly a valós helyzetekre alapozó, a termelékenységet tükröző béremeléseken van. A kelet-európai országok kormányainak érdeke a külföldre távozott munkaerő visszahozása, a munkáltatóké a termelékenység javítása, a munkavállalóké a bérek növekedése. A tervezett szövetség működéséhez biztosítani kell, hogy a konkrét elemek, eszközök és feladatok társuljanak. Két fő elem kérdésében kell előrelépni: a minimálbérek növelésére és a kollektív alku intézményének megerősítésére van szükség. Példaadó szerepe van a multinacionális vállaltoknak, mind a kollektív szerződések, mind a sok esetben 1:4 arányú cégen belüli bérkülönbségek csökkentése terén. Az ESZSZ a napokban a kezdeményezéshez kapcsolódó részletes háttéranyagot küld meg a tagszervezeteknek, a tagállami kormányoknak, az európai munkáltatói szövetségeknek, s az érintett nemzetközi vállalatoknak. Az anyagban az összefüggésekre építve a jó példákat viszonyítási alapként állítja. A bolgár uniós elnökség vezető szerepet vállal azzal, hogy az április közepén sorra kerül ő informális munkaügyi miniszteri találkozón (EPSCO) előterjeszti ezt és kezdeményezi megvitatását, és szóba került a júniusi EPSCO ülésen akár egy tanácsi határozat elfogadása is.
Az ESZSZ tagszervezeti véleményei alapján is készülő tervezetről a júniusi VB ülés dönt, s ezt közvetlenül követően kerül sor június 26-án Szófiában a kezdeményezést hivatalosan elindító magas szintű konferenciára. Erre a magyar miniszterelnök is meghívást kap; Luca Visentini aláhúzta a kormányok kiemelten fontos szerepét.Takács Szabolcs közös célnak nevezte a bérek emelését, utalva arra, hogy a tények alapján kell megközelíteni a kérdést. 2017-ben Magyarországon volt a második legerősebb bérnövekedés, s az OECD országok között is a legjobbak közötti helyen szerepelt. Természetes, hogy azon országok esetében, ahol alacsonyak a bérek, így pl. Bulgáriában kell a béremelés, de meg kell határozni a cél elérésének útját. Az EU szociális eredménytáblájának (social scoreboard) 12 viszonyítási alapja (benchmark) szerint Magyarország az átlag felett teljesít. A további béremelés persze szükséges, de ehhez a jól működő nemzeti modellt nem szabad veszélyeztetni. A kérdés megközelítésekor látni kell az Európai Unió világgazdasági szerepét, helyzetét is. Értékelése szerint 2025-2030-ra a közép-kelet- európai országok Németországgal együtt válhatnak az európai gazdaság hajtóerejévé. Nem szabad lerombolni a jól működő politikákat. Az uniós kohéziós politika egészen jól működik, de ennek keretében a jövőben a munkahelyteremtésre kell összpontosítani.

A találkozón Földiák András, a SZEF, Kordás László, a MaSZSZ, Kuti László, az ÉSZT, Palkovics Imre, a MOSZ elnöke és György Károly, a MaSZSZ nemzetközi titkára vett részt. 

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.