Közeledik az ETUC kongresszusa: új kihívások az európai szakszervezeti mozgalom előtt: a foglalkoztatás új formái; az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO jelentése a munkaerőpiac jövőjéről: valódi szociális párbeszédre van szükség; a Szociális Jogok Európai Pillérének alkalmazási lehetőségei

 

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága hetedik üléséről

(Brüsszel, 2019. április 11.)

A 2016-ban munkáját megkezdő ETUC állandó Bizottság hetedik ülését 2019. április 11-én tartotta.  A rendezvényt Katja Lehto-Komulainen, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg. Emlékeztett rá, hogy az ETUC készül a szervezet következő, 2019. májusában megrendezendő kongresszusára. A kongresszus egyik fontos dokumentuma lesz az  európai munkaerőpiaccal kapcsolatos jövőképet és szakszervezeti elvárásokat bemutató összefoglaló, amelyet ez a Bizottság tárgyalt meg és készített elő. A dokumentumot elfogadta az ETUC Végrehajtóbizottsága is. Az anyag szerkesztéséért köszönetét fejezte ki Ben Egan-nek, a Bizottság állandó szakértőjének. Az ETUC fontos céljai között szerepel a következő ciklusban a munkaidő csökkentésének lehetősége, a munka és a magánélet összhangjának biztosítása.

Ezt követően Ignacio Doreste, az ETUC szakértője foglalta össze röviden az ETUC-nak a foglalkoztatás új formáival kapcsolatos tevékenységét, politikáját. A digitális átállás miatt sok gazdasági szektorban új foglalkoztatási formák jelentek meg: részfoglalkoztatás, közvetítő cégeken keresztül önfoglalkoztatás. Az európai szakszervezetek és az ETUC célja, hogy az ezeknél a cégeknél dolgozó munkavállalókat is tudják képviselni, az önfoglalkoztatottak számára is lehessen garantálni a szociális jogokat. Az ETUC több kutatási projektet, konferenciát finanszírozott az Európai Unió segítségével a témában. A következő négyéves ciklusnak a kérdés továbbra is fontos feladata lesz.

A következő hosszabb prezentációban Maria Helena André, korábbi portugál munkaügyi miniszter, jelenleg az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO ACTRAV (munkavállalói részvételt monitiozó irodája) igazgatója ismertette az ILO friss, a munkaerőpiac jövőjéről szóló jelentését. Elmondta, hogy noha az ILO alapokmányát a világ legtöbb országában ratifikálták, első sorban a fejlődő országokban még mindig nagyon sok a munkáltatói visszaélés. A világ munkavállalóinak közel 50 % nem részesül szociális védelemben és juttatásokban, bár a helyzet lassan, de sok helyen javul a 2008-as világválság hatásának múlásával. A fejlett világban, Amerikában és Európában első sorban az jelent gondot, – ami igaz Magyarországra és más középeurópai országokra is – hogy a szociális párbeszéd sokszor formális, igazi, érdemi egyeztetés nincs a felek között. A kormányzatok sokszor pusztán ismertetik terveiket a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Az ILO problémája, hogy ilyen esetekben nem élhet szankciókkal, csak figyelmeztetni tudja a szociális partnereket. Az Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Szövetsége, az EPSU képviseletében Richard Pond felvetette a közszféra sztrájkjogának kérdését: sok ország korlátozza több közszolgálati szektor (közigazgatás, rendvédelem, egészségügy, oktatás stb.) sztrájk és kollektív szerződéskötési jogosultságát, emellett leépíti a korábbi foglalkoztatási garanciákat. Az ILO képviselője elmondta, hogy a közszféra kérdéseire különösen oda kell figyelniük, bár az ILO csak ajánlásokat fogalmazhat meg. A negatív tendenciákkal tisztában vannak.

A délelőtt utolsó prezentációjában Jan Drahokoupil az Európai Szakszervezeti Intézet, az ETUI kutatója ismertette a plattform-munkavállalókkal kapcsolatos kutatását. Azt vizsgálta, meg, hogy egyes alkalmi munkát közvetítő vállalkozások (mint a Belgiumban futárszolgáltatást közvetítő Deliveroo) munkavállalói hogyan vélekednek a szakszervezetekről, a kollektív szerződés és védelem lehetőségéről. A munkavállalók nagy része jellemzően huszonéves fiatal, ezen alkalmi munkákkal kiegészítő jövedelmet szereznek, ugyanakkor számukra is fontos a szociális védelem (betegbiztosítás, nyugdíjjogosultság). A kollektív szerződés lehetősége vonzó számukra, ugyanakkor szakszervezetbe csak harmaduk lépne be.

A délután első előadója Filip Tanay, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Igazgatósága Európai Szemeszterért felelős részlegének vezetője elmondta, hogy az európai országok gazdasági és társadalmi kérdéseit monitorozó európai szemeszterben elkészültek az egyes országok jelentései. Ezek alapján viszonylag kedvező kép bontakozik ki az európai gazdasági helyzetről. A munkanélküliség szinte minden EU tagországban a 2008-as válság előttire csökkent. Ugyanakkor még mindig sokan vannak kitéve az elszegényedés veszélyének, és a közszolgáltatásokra fordított és szociális kiadások a legtöbb országban stagnálnak.

 

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) "Előretekintő szervezeti tervezés – a megújulásért, a fennmaradásért" című tanfolyamáról

(Brüsszel, 2019. március 12-14.)

Az ETUI márciusi brüsszeli képzése az első volt az előretekintő szervezeti tervezés témájában indítandó tréning-sorozatban. A tervek szerint hamarosan további tréningekre is sor kerül Brüsszelben és az EU más városaiban. Dán, svéd, lett, olasz, ciprusi, ír, spanyol résztvevő mellett három magyar is volt.

• A képzések és közös gondolkodás elindításának elsődleges oka a szakszervezetek fennmaradásának biztosításaAz okokat kutató válasz megkereséséhez elsődleges és elkerülhetetlen a jövőbe tekintés fontossága, a megújulás abszolút szükségének hangsúlyozás ill. arra való rámutatás, hogy nincs idő várni, cselekedni kell, átgondoltan, fokozatosan, de azonnal, haladéktalanul - stratégiai és analitikai szemlélettel - mégpedig a teljes megújulás igényével.

A szakszervezetek létszáma évtizedek óta csökken – a trendet csak radikális változtatás révén lehet megfordítani, különben 5-10 éven belül a szakszervezeti tagok száma a mostani felére eshet vissza, 15 év múlva pedig megszűnhetnek; gyorsul a tagság csökkenése, kevés az új csatlakozó;

Vannak pozitív fejlemények, de ezek hatása inkább hosszú távon mutatkozik meg, ám az elvárások rövid távon jelentkeznek

Alapvető és sürgető feladat a tagsággal és általában a vállalatok vagy állami, közintézmények dolgozóival való minél közvetlenebb és őszinte és folyamatos kommunikáció.

A legtöbb tagállamban hasonló problémák látszanak, de természetesen az északi országokban sokkal előrébb tartanak a problémák meghatározásában, megnevezésében megközelítésében. Svédországban és Dániában felismerték a fiatalok szakszervezeti képzésének fontosságát is.

• A szervezeti változás megvalósulásához meg kell változtatni a jelenlegi mentalitást, új megoldásokat, új metódusokat kell a szakszervezeti vezetés részére nyújtani – az egyéni, individuális út helyett kollektív útra van szükség

A jövőbe mutató stratégia része az ETUC-al, az ETUI-val illetve az európai szakszervezetek tagjai közötti network, a kapcsolatok megújítása és kreatív fenntartása

Bevonásra van szükség, új tagokra, a meglévők megtartására, emellett fontos az egyéni vállalkozók megszólítása, bevonása az érdekvédelembe, az ő érdekeik felvállalása, hiszen a digitalizáció, a gazdaság átstrukturálódása egyre gyorsabb ütemű – így a szakszervezetek eddigi szektorális jelenléte is nagyon gyorsan változik.

A projekt célja, hogy megfelelő eszközt adjanak a jövőre való felkészülés érdekében

• Bizonytalan világban élünk, melyet komplexitás, kiszámíthatatlanság jellemez

A mélyreható változtatáshoz, a célok eléréshez hosszú időspektrumban, akár 10-15 évben célszerű gondolkodni

A jövőt nem lehet megjósolni, de arra van lehetőség, hogy számba vegyük a valószínűsíthetően bekövetkező, elképzelhető eseményeket, állapotokat, helyzeteket

Ehhez számításban kell venni egészen valószínűtlen faktorok felbukkanását is (Fekete Hattyú-jelenség észlelése)

Szükség van a metodika, előzetes előrejelzés, előretekintés majd monitorozás és kiértékelés szakaszainak felállítására

Meg kell próbálni feltérképezni, mi azok a meghatározó (veszély)faktorok, amelyek alapvető (negatív) hatást gyakorolhatnak a szervezet életére?

Van-e lehetőség ezek előzetes észlelésére? Lehet-e tenni ezek ellen? Mit lehet tenni ezek bekövetkezte esetén?

 

Az Európai Gazdasági Szociális Bizottság egy nagyon érdekes véleményt fogadott el a szervezet márciusi Plenáris ülésén, melynek címe "Foglalkoztatási lehetőségek a gazdaságilag inaktív személyek számára".

Ez a saját kezdeményezésű vélemény a gazdaságilag inaktív személyek helyzetét kívánta megvizsgálni, ugyanis ebbe a csoportba tartozik számos olyan személy is, aki képes lenne beilleszkedni a munkaerőpiacra.

A vélemény lényegi tartalma

 Az EGSZB

Megjegyzi, hogy még mindig van egy számottevő népességcsoport, amely nem dolgozik, és nem jelenik meg a munkanélküliségre vonatkozó statisztikákban, ám jelentős foglalkoztathatósági és értékteremtési potenciállal rendelkezik. Felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki egy olyan stratégiát, amelynek célja, hogy foglalkozzon a gazdaságilag inaktív helyzetben levő személyek nagy számával kapcsolatos problémával

Fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok is arra koncentrálják fellépéseiket, hogy reaktivációs politikákat és más, olyan politikákat alakítsanak ki, amelyek foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek mindenki, de elsősorban a munkaerőpiacról leginkább kiszorult, ám dolgozni kívánó és arra képes csoportok számára;

Azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság mérje fel az elért eredményeket, és szükség esetén fogadjon el egy új, átfogó stratégiát, amelyet a tagállamoknak címzett, a gazdaságilag inaktív személyek egyes alcsoportjaira vonatkozó cselekvési tervek és célkitűzések kísérnek;

Azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy ösztönözze a tagállamokat aktív munkaerő-piaci politikájuk hatékonyabbá tételére, valamint annak biztosítására, hogy az állami munkaügyi hivatalok képesek legyenek célzottabb támogatást nyújtani a munkaerőpiacon részt venni kívánók számára, szem előtt tartva képességeiket és ambícióikat;

Létfontosságúnak tartja, hogy a politikai döntéshozók minden tagállamban alaposan ismerjék és megértsék ezeket az akadályokat és az egyes alcsoportok sajátosságait, szem előtt tartva a nemek közötti egyenlőség kérdését is az állami politikák és/vagy más kezdeményezések kialakításakor;

Azt ajánlja, hogy a tagállamok szükség esetén a helyi közszolgálat (önkormányzatok) keretében hozzanak létre olyan sajátos tevékenységeket, amelyek révén fejleszthetőek és naprakésszé tehetőek a gazdaságilag inaktív és más, a munkaerőpiacról kiszorult népesség képességei és készségei;

Arra buzdítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre sajátos és pozitív ösztönzőket a vállalkozások számára az ilyen gazdaságilag inaktív személyek foglalkoztatása érdekében. Ugyanakkor az is alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió ösztönözze a tagállamokat vonzó munkakörülmények, tisztességes bérek és olyan szociális biztonsági rendszerek kialakításának előmozdítására, amelyek ösztönzik az inaktív népességet a munkaerőpiacon való részvételre, valamint a jólét és a gazdasági, társadalmi és környezeti jóllét megteremtésére;

Javasolja a heti munkaidő csökkentését, kezdve a közszolgálatokkal, hogy ezáltal több munkalehetőség jöjjön létre.

 Előadó: José CUSTÓDIO LEIRIÃO, Portugália, a munkacsoport elnöke Koller Erika, Magyarország

Az EU 8 tagállamban a munkavállalók bérei reálértéken átlagban alacsonyabbak - (az inflációval kiigazítva) - mint tíz évvel ezelőtt.

Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) új tanulmánya azt mutatja, hogy az az átlagbérek az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában, Magyarországon, Horvátországban és Cipruson alacsonyabbak voltak 2018-ban, mint 2009-ben. Azt is mutatja, hogy a reálbérek ugyanabban az időszakban Belgiumban és Finnországban változatlanok maradtak, azaz nulla növekedés történt.

Az adatok azt mutatják, hogy az inflációval korrigált átlagbér 2009 és 2019 között
Görögországban 23, Horvátországban11, Cipruson7, Portugáliában 4, Spanyolországban 3, Olaszországban 2, Magyarországon és az Egyesült Királyságban1-1% -kal csökkent, míg Belgiumban és Finnországban változatlan maradt.

„Ez bizonyíték arra, hogy a válság nem ért véget minden országban, és hogy még van is gazdasági fellendülés, a munkavállalók akkor sem részesülnek a haszonból. Ennek oka az olyan megszorító intézkedésekben található, amelyek lebontották a minimálbéreket és a kollektív tárgyalási rendszereket, és rendkívül megnövekedett az egyenlőtlenség.
Az EU-nak sürgősen fel kell lépnie a bérek növelése érdekében - elsősorban a munkáltatók és a szakszervezetek közötti kollektív tárgyalások ösztönzésével és lehetővé tételével”- mondta Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára.