Közszolgálati Döntőbizottság

Írta: SZEF Sajtóiroda

 

 

A Kormány 69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelete a Közszolgálati Döntőbizottságról, amely megjelent a Magyar Közlöny 2019. évi 58. számában 2019. április 4-én.

 

A Kormány

a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1.  Általános rendelkezések

 

1  §   A rendelet hatálya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati igazgatási szervekre,       kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.

 

2.  A Döntőbizottság szervezete, jogállása

 

 2  §       (1) A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.

                    (2)   A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek tagja az elnök és az elnökhelyettes

                    (3)   A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

                    (4)   A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kit. 95. § (10) bekezdés a) pontját. Összeférhetetlenség esetén a 95. § (13) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

                    (5)   Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a 82. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kit. 82. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha a közszolgálati biztos határidőben nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

                    (6)   A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

                    (7)   A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell

                    (8)   A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja

 

3  §  (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai:

 

a)   soron kívül dönt a § (1) bekezdésében, valamint a Kit. 167. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának kérdésében,

b)   képviseli a Döntőbizottságot,

c)   jóváhagyja az ügyrendet,

d)   ellenőrzi a határidők megtartását,

e)   dönt az igazolási kérelemről,

f)   dönt az eljárás félbeszakadásáról,

g)   kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost,

h)   összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában,

i)   összehívja a Döntőbizottság üléseit,

j)   ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára meghatároz.

(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

 

4  §  A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg.

 

5  §   (1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.

         (2) A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek ettől eltérő felmentési időben is megállapodhatnak.

 

3. Elvi döntőbizottsági határozat, Döntőbizottsági állásfoglalás

 

6  §  (1) Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi döntőbizottsági határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.

              (2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében –       a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel  a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.

 

4. A Titkárság

 

7  §  A Döntőbizottság ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak.

 

5. A Döntőbizottság eljárása a közszolgálati panaszügyekben

 

8  §   (1) A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) elbírálásában nem vehet részt

          a)  az, aki a panaszos által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett,

          b)  a panaszos hozzátartozója,

          c)  az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható

         (2) A közszolgálati biztos független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.

         (3) A közszolgálati biztos köteles

       a.  a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen, befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet elhárítani, és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni,

      b.  a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná,

      c.  a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok áll

 

9  §  A Döntőbizottság eljárása a panasz beérkezésével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban

– az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel.

 

10  §   (1) A panaszban meg kell jelölni

          a)   a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím),

          b)   a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést meghozó kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) nevét és székhelyét,

 

          c)   a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést,

          d)   az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, valamint

          e)   a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek

  ( 2)   A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.

  ( 3)   A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság nyolcnapos határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a

   4)   Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem fogadható be, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a kormányzati igazgatási A határozat mellékleteként a kormányzati igazgatási szerv részére meg kell küldeni a panasz másolatát.

 

11 §  (1) A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke kijelöli az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntés-előkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.

          (2)  Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a kormányzati igazgatási szervet a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, és tizenöt napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányulhat, vagy érdemi védekezést

          (3)  A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság

          a.   iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól és a kormányzati igazgatási szervtől,

          b.   a közszolgálati alapnyilvántartás, valamint a 177. §-a alapján a személyügyi központ által vezetett nyilvántartás adatkörével összefüggésben adatokat szerezhet be,

          c.   a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így a feleket nyilatkozattételre hívhatja fel, más szervtől iratokat, adatokat szerezhet

          (4)  Az eljáró tanács

           a.  személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a kormányzati igazgatási szerv képviselőjét,

           b.  a felek indítványára tanúkat hallgathat meg, valamint

           c.  a felek indítványára – a szakértői díj megelőlegezését követően – szakértőt rendelhet

          (5)  A (4) bekezdés a) pontja szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot

          (6)  A meghallgatásról mindkét felet értesíteni A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti meghallgatás nem nyilvános, azon az eljáró tanács tagjain kívül a felek, a felek képviselői és a Titkárság ügyintézője vehet részt. A meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik, ennek során az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

          (7)  Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv a jogvitát egyezséggel Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

          (8)  A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot

          (9)  Az eljárási határidő meghosszabbításáról – a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási

 

12  § (1) A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.

              (2) A panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv.

 

13  §  (1) Az eljárás során elektronikus kapcsolattartás választható. A panasz elektronikus úton történő előterjesztése az elektronikus kapcsolattartás választását jelenti, amely esetben a panaszos minden egyéb beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni, és a Titkárság is ilyen módon kézbesíti részére az iratokat.

               (2)  A kormányzati igazgatási szervet is megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának Ha a kormányzati igazgatási szerv elektronikus kapcsolattartást választ, minden beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni. A Titkárság ez esetben elektronikusan kézbesíti a kormányzati igazgatási szerv számára az iratokat.

               (3) A felek az eljárás során bármikor kérhetik az elektronikus kapcsolattartásra történő áttérést, amelyről az első iratküldés alkalmával a Titkárság a feleket tájékoztatja. Az elektronikus kapcsolattartást kérelmező fél részére a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag elektronikus úton kézbesíti.

               (4)  Elektronikus kapcsolattartás választása esetén a felek utóbb bármikor kérhetik a papíralapú eljárásra való áttérést. A papíralapú kapcsolattartást választó fél számára a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag postai úton kézbesíti.

               (5)  A (3) és (4) bekezdésben rögzített jogukkal a felek az eljárás során kizárólag egy alkalommal élhetnek.

               (6)  Ha az eljárás során csak az egyik fél választ elektronikus kapcsolattartást, a Titkárság a papír alapon benyújtott iratokat digitalizálja, továbbá gondoskodik az elektronikusan előterjesztett iratok papíralapú másolatának elkészítéséről.

               (7)  Az elektronikus kapcsolattartásra egyebekben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései irányadóak.

               (8)  Ha az elektronikus kapcsolattartást választó fél a beadványát nem az E-ügyintézési -ben meghatározott módon vagy papír alapon terjeszti elő, beadványa hatálytalan.

               (9)  Az elektronikus szolgáltatás rendszerében felmerülő üzemzavar vagy üzemszünet esetén a Titkárság postai úton kézbesíti az elektronikus kapcsolattartást választó fél részére az iratokat, ilyen esetben a felek a beadványaikat papír alapon terjeszthetik elő.

 

14  §  (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a kormányzati igazgatási szervet részben vagy egészben kötelezheti a panaszos eljárási költségének megtérítésére.

              (2)  Eljárási költség mindaz a szükséges és igazolt költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség.

              (3)  A panaszos – az (1) bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a kormányzati igazgatási szervet

          a.  az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint

          b.  a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.

              (4)  Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

 

15  §  A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.

 16  §  A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket. Az igazolási kérelemről az eljáró tanács, ha tanácskijelölés még nem történt, a Döntőbizottság elnöke dönt.

 

17  §  Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig – felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor

– az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek.

 

18  §  Ha az eljárás során a kormányzati igazgatási szerv jogutódlással megszűnik – a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig – az eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke, ha tanácskijelölés még nem történt, a Döntőbizottság elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidők újra kezdődnek. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni a jogutód kormányzati igazgatási szervet a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód kormányzati igazgatási szervvel szemben folytatja le.

 

19  §  A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse.

 

20  §  (1) Előzetes időpontegyeztetés alapján a Titkárság lehetőséget biztosít arra, hogy a felek, valamint képviselőik az eljárás iratait – a határozatok tervezetei, valamint a zártan kezelt adatok kivételével – az eljárás bármely szakaszában megtekinthessék és azokról másolatot (kivonatot) készíthessenek.

           (2) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy más hatóság megkeresésére

– törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben – a Döntőbizottság az eljárás iratait vagy azok másolatát (kivonatát) megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

 

6. A Döntőbizottság határozata

 

21  § (1) A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon.

              (2)  A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:

a.  a panasznak egészben vagy részben helyt ad,

b.  a panaszt elutasítja,

c.  a felek közötti egyezséget jóváhagyja, vagy

d.  az eljárást megszünteti.

              (3)  A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha

a.  a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik,

b.  a panaszos követelése idő előtti,

c.  a panaszos elmulasztotta az igényérvényesítési határidőt,

d.  a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el,

e.  a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság vagy a bíróság korábban már határozatot hozott,

f.  a panaszos a panaszt visszavonta,

g.  a panaszos elhalálozott, vagy

h.  a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélkül megszűnt.

 

22 §  (1) A határozatnak tartalmaznia kell

a.  a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot,

b.  a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét,

c.  a kormányzati igazgatási szerv és képviselője nevét, székhelyét,

d.  a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést,

e.  a határozat rendelkező részét és indokolását,

f . a határozathozatal helyét és idejét, valamint

g. az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.

         (2) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, az eljárási költségről való rendelkezést, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló harminc napos határidőt.

         (3) A határozat indokolásának tartalmaznia kell

a.  a felek kérelmét és álláspontját,

b.  a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat,

c.  azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul,

d.  azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte,

e.  a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, valamint

f.  az eljárási költség viselésére vonatkozó

 

23  §  (1) A Döntőbizottság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére tizenöt napos határidőt szab.

          (2)  A határozat rendelkező részét a határozathozatal napján írásba kell foglalni, amit a tagok kézjegyükkel látnak

           (3)  Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő nyolc napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv részére.

 

24 §  (1) A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

          (2) A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a kormányzati igazgatási szerv kérelmére – bármikor elrendelheti

a.  névcsere vagy hibás névírás,

b.  szám- vagy számítási hiba, továbbá

c.  az a) és b) pontba nem tartozó más elírás esetén.

          (3)  A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni. Ha a Döntőbizottság a keresetlevél továbbítása után javítja ki a határozatot, az arra irányuló kérelmet és a kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére.

 

25  §  (1) A Döntőbizottság határozata a jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha a határozat közlésétől számított harminc napon belül egyik fél sem terjeszt elő keresetet.

           (2)  A fél a jogorvoslati jogáról a határozat közlését követően A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt mindkét fél bejelenti. A határozat az utolsó lemondó nyilatkozat beérkezését követő naptól kezdve végleges.

           (3)  A Döntőbizottság által jóváhagyott egyezség esetén, ha a felek az egyezség megkötésének napján a jogorvoslati jogukról lemondanak, a határozat azon a napon végleges.

           (4)  A határozat véglegességét a tanács elnöke, elnöki jogkörben hozott határozat esetén a Döntőbizottság elnöke állapítja

 

7. A véleményezési eljárás

 

26  (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára.

          (2)  Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről szóló döntést a Titkárság megküldi a véleménykérő részére.

          (3)  Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati

          (4) A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja

          (5)  A közszolgálati biztos által kiadmányozott véleményt a Titkárság megküldi a véleménykérő részére.

          (6)  A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban

          (7)  A véleményezési eljárásra a §-t, a 10. § (2) és (3) bekezdését, a 13. §-t, valamint a 20. §-t megfelelően alkalmazni kell.

 

8. Záró rendelkezések

 

27  §  (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

              (2) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

 

28  §  Hatályát veszti a Közszolgálati Döntőbizottságról szóló 459/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

 

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök   

 

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.