MKKSZ: béremelést! Orbánhoz!

Földiák: az önkormányzatiság a nemzeti értékeink, hagyományaink egyik legvállalhatóbb talpköve – különösen a túlzó központosító törekvések idején.

 

 

 

 

 

 

 

 

MKKSZ: béremelést! Orbánhoz!

 

Harmincszázalékos béremelést követel az önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók számára az MKKSZ (Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete) és több szakszervezet. Pontosan annyit, amennyit Lázár János az állami cégek munkavállalóinak ígért 2019-ig. Az önkormányzatok és vállalataik nem tudják kigazdálkodni a béremeléshez szükséges forrásokat, ezért az állami költségvetésből kellene biztosítani a fedezetet.

 

Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné bejelentette, hogy levelet küldtek Orbán Viktor kormányfőnek, amiben tárgyalásokat sürgetnek az önkormányzati szféra munkavállalóinál is elengedhetetlen béremelések fedezetének szükség szerinti kiegészítéséről.

A lemaradás a 37 ezer önkormányzati dolgozóból 24 ezret érint, továbbá a helyi közlekedésben és szemétszállításban még ágazatonként további 10-15 ezer ember dolgozik.

 

Előzmények

 

Az MKKSZ 2016-ban két sztrájkot is szervezett a helyi hivatali dolgozók bérrendezésére, miután a kormánytisztviselők fizetésemeléséről jogszabály született és tavaly júliusban átlagosan 30 százalékkal emelkedett a járási hivatalok dolgozóinak bére. Az idén a közigazgatás megyei szintjén javulnak a keresetek, a minisztériumi dolgozóknak pedig jövőre, a választások után van esélyük magasabb fizetésre.

Folytatva a sort, a kormány idén februárban döntött 143 ezer, többségi állami tulajdonú vállalatoknál dolgozó bérének ilyen mértékű emeléséről is. Csak az önkormányzati terület toporog egy helyben.

A két munkabeszüntetéssel sikerült elérni, hogy a települések megemelhetik dolgozóik illetményalapját, ha erre van fedezetük. Ahol lehetett, ezt már korábban is megtették, de a szegényebb települések 9 éve nem tudtak egy fillér többletet sem adni.

 

A helyzet: sürgős

 

Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta: nem kiváltságokat várnak, amikor azt követelik, hogy az állami hivatalok és vállalatok dolgozóival azonos mértékben javuljon a települések alkalmazottainak fizetése is. Ha pedig ennek fedezete nem teremthető elő a helyi kasszából, az állam egészítse ki a 30 százalékos emeléshez hiányzó részt.

 A települési önkormányzatok 10 százalékos munkaerőhiánnyal küzdenek, mert nem tudják tisztességesen megfizetni a szakembereiket, sem a hivatali alkalmazottakat, sem pedig az önkormányzati vállalatok dolgozóit.

Az önkormányzatoknak a keresetek rendezéséhez pénzre van szükségük, amelyet csak az állam biztosíthat számukra, mint ahogy ez a Magyarország által is elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerint kötelessége is.

 

Európai…

 

Ha az önkormányzatoknak nem lesz pénzük, nem lesz szemétszállítás, közösségi közlekedés, temetés, szociális gondozás, ügyintézés!A helyzet sürgős megoldást követel, ezért a közszolgálati-, és közszolgáltatási szakszervezetek (MKKSZ, EKSZ, HVDSZ 2000) mielőbb tárgyalni akarnak Magyarország Miniszterelnökével, Orbán Viktor kormányfővel, mint az érintett területek működéséért felelős első számú vezetővel.Azért is fordulnak kérésükkel személyesen a kormányfőhöz, mivel korábban több minisztériummal sem tudtak megállapodni.

 

Hasonló béremelést!

 

Hasonló nagyságrendű béremelést akarnak a szakszervezetek az önkormányzatoknál is. A polgármesteri hivatalokban harminchétezer köztisztviselő dolgozik, kétharmaduk illetményalapja nyolc éve nem emelkedett. „Nemcsak erről szól a dolog: az önkormányzatok finanszírozásáról szól. A polgármesteri hivatal csak egy intézménye az önkormányzatnak. Valamennyi intézménynek a finanszírozását biztosítani kell azon a szinten, amelyet egyébként az állam megad a saját cégeinek” – hangsúlyozza Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

 

Sokat vesztett dolgozók

 

Ha a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerintikötelességét a magyar kormány nem teljesíti, akkor erről a területről elvándorolnak a dolgozók azokhoz az állami cégekhez, ahol az állam hajlandó volt a zsebébe nyúlni és megadni a hiányzó összeget, ha nem volt elég tartalék az állami vállalatnál.

Több pénzt kellene adni az önkormányzati közlekedési vállalatoknak is, mondja az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke. „2012-től, a Munka törvénykönyve módosításától tulajdonképpen nagyon sok minden megváltozott, és nagyon sok mindent elvesztettek a dolgozók, még a jövedelmek szintjén is. Ha csak a BKV dolgozóira vetítem le: 2012 után nettó havi húsz-harmincezer forintos veszteséget szenvedtek el” – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, az EKSZ (Egységes Közlekedési Szakszervezet) elnöke.

 

Meg kívánnak élni

 

Márpedig az önkormányzati közműcégek ma a túlélésért küzdenek, egészítette ki a gondolatot Király András. A Fővárosi Közterület-fenntartónál működő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ 2000) elnöke arra biztatta a vállalatok vezetőit, éljenek a Lázár János által felkínált lehetőséggel, keressék a kancelláriaminisztert, ha nincs elég pénzük a béremelésekre.

A béremelés költségeit ugyanis sok önkormányzati cég nem tudja saját erőből kigazdálkodni. Például a szemétszállítást végző társaságok az adóemelések és a rezsicsökkentés miatt nehéz helyzetbe kerültek. „Nincsenek már lojális munkavállalók. Meg kívánnak élni az emberek. Ahhoz, hogy meg tudjanak élni, igenis szükség van arra, hogy a közszolgáltatásban a harmincszázalékos bérfejlesztés, amely az állami szektorban megvalósult, ugyanúgy itt is meg tudjon valósulni” – húzta alá Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) elnöke.

 

Azonos közszolgáltatás jár mindenkinek!

 

Azonos szintű közszolgáltatások járnak minden magyar állampolgárnak, függetlenül attól, hogy gazdagabb vagy szegényebb településen él-e – érvelt Kordás László a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) sajtótájékoztatóján a központi bérharc folytatása mellett a versenyszféra béreinek rendezése után is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arról számolt be, hogy a piaci vállalkozások harmadánál sikerült eddig lezárni a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megugrása után a helyi béregyeztetést és sok helyen két számjegyű emelést tudtak kiharcolni a magasabb bérkategóriákban dolgozók számára is. A konföderáció vezetője ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a kisebb adóbevételű településeken élőknek ma rosszabb tömegközlekedés, szemétszállítás jut. A polgármesteri hivatalok dolgozóit is kettészakítja, hogy egyik helyen tudtak bért emelni, a szomszédos városban pedig majdnem egy évtizede nem jutott erre a szűk költségvetésből.

 

Rontják a versenyképességet

 

Földiák András szerint egyértelmű, hogy ezek a vállalatok végső soron a kormánytól függenek. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke úgy látja, ha nem lép az állam, az a versenyképességünket is rontja, mert egy befektető nem akar olyan országba pénzt hozni, ahol a dolgozók nem tudnak közlekedni és ellepi az utcákat a szemét.Földiák hangsúlyozta továbbá: azért is súlyos a probléma, mert az önkormányzatiság a nemzeti értékeink, hagyományaink egyik legvállalhatóbb talpköve – különösen a túlzó központosító törekvések idején….S ez már a teljes kormányzati értékvesztettség felé mutat, amikor nemcsak az utcán áll a szemét, hanem a fejekben is zavarodottság van.

 

xxx

 

A bérrendezésről országos érdekegyeztető fórumon kellene dönteni, csakhogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) következő ülésének még nincs kijelölt időpontja – felelte a Népszava kérdésére a márc. 2-ai sajtótájékoztatón Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. Arról egyelőre nincs szó, hogy a kiegészítést a hivatali dolgozóknak is megadná az állam.

 

SZEF Sajtóiroda

 

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.