EGSZB vélemény - A munka-magánélet összeegyeztetése

Kedves Kollégák!

Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy az EGSZB 181 szavazattal 11 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadta A munka-magánélet összeegyeztetése irányelv felülvizsgálatáról szóló véleményét, melynek előadója Koller Erika, a SZEF nemzetközi titkára volt. 

Ezzel kapcsolatban az ETUC a következő közleményt adta ki:

 A munka-magánélet összeegyeztetése irányelv: az EU szintű fejlemények aktualizálása

Kedves Kollégák!

Az Európai Gazdasági Szociális Bizottság a legutóbbi, a decemberi plenáris ülésén elfogadta A munka-magánélet összeegyeztetése a dolgozó szülők és gondviselők számára című  véleményét. Az előadó Koller Erika, II. csoport tagja, magyar. Szerintünk a vélemény nagyon jó színvonalú és kiegyensúlyozott, támogatja a fizetett szabadságok és az át nem ruházhatóság ügyét, melyek számunkra a legfontosabbak. A vélemény az EU valamennyi nyelvén a következő linken tekinthetők meg: here

A Régiók Bizottsága is elfogadott egy erre vonatkozó véleményt. Bár ez a vélemény sokkal gyengébb és kevésbé jó, mint az EGSZB-é (és a Bizottságé) de a fizetett távollétekkel kapcsolatban felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy olyan rendszert vezessenek be, mely kielégítő fizetséget biztosít a távollét idejére, mely összhangban van az adott ország szociális rendszerével. Az előadó Nathalie Sarrabezolles (Franciaország, Európai Szocialista Párt), a vélemény itt tekinthető meg: here

Végezetül még annyit, hogy az EPSCO ülés (Az EPSCO-t az EU tagállamok foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi miniszterei) december 7-én üléseztek, és ott vitatták meg a munka-magánélet összeegyeztetése irányelvet, melyen Magyarország és Írország részéről mutatkozott meg nyilvánosan némi fenntartás a szülői szabadsággal kapcsolatban. Ezen a linken lehet megtekinteni, a nemzeti küldöttek részéről elhangzott hozzászólásokat: link.

ETUC/CES

  View in your browser.

Work-Life balance Directive: update on developments at EU level

Dear colleagues,

Some updates on the work life balance discussions at European level.

  • The Economic and  Social Committee adopted its opinion at the last plenary in December. The rapporteur was Erika Koller Workers - GR II / Hungary. In our view the opinion is a very good and balanced and it  endorses the issues of payment and non transferability which are key for us. It is available in all EU languages here
  • The Committee of Regions also adopted an opinion. However this text is much weaker and good than the EESC (and the Commission) on the issue of pay as it calls member states to introduce “a payment or an adequate allowance in line with the Member States' respective social security systems”. The rapporteur was Nathalie Sarrabezolles (FR/PES) and the opinion is available here
  • Finally EPSCO meeting took place on 7 December. Member States discussed the issue of work-life balance and some reservations on the issue of payment for parental leave were publicly  raised by Ireland and Hungary. You may listen to what your national representatives said at the meeting by following this link.

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága negyedik, őszi üléséről és a kapcsolódó szemináriumról

A „flexicurity”: Munkaerő-piaci  rugalmasság és szociális biztonság egyszerre? – Politikai „lózung” vagy realitás? – Igény aktívabb tagállami kormányzati munkaerőpiac politikára

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága negyedik, őszi üléséről és a kapcsolódó szemináriumról

(Brüsszel, 2017. november 6-8.)

 A 2016-ban alakult Bizottság negyedik ülésére és az azt megelőző, másfélnapos szemináriumra november elején került sor.  A bizottság negyedik ülését Katja Lehto-Komulainen, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg. Rövid bevezetőjében elmondta, hogy a munkabizottság az ETUC legutóbbi kongresszusának döntése alapján jött létre a munkaerőpiac és a foglalkoztatással kapcsolatos kérdések, jó gyakorlatok áttekintésére, javaslatok megfogalmazására. Az ülések közti időszakban is számítanak a bizottság tagjainak aktivitására. A flexicurity (rugalmasság és szociális biztonság) témájában tartott, az Európai Szakszervezeti Intézettel (ETUI) közösen szervezett szeminárium célja az volt, hogy a Bizottság tagjai a rövid, egynapos bizottsági ülések mellett az összetett kérdést hosszabb időkeretben is megtárgyalhassanak. Ben Egan, az ETUC szakértője, a Bizottság munkájának állandó segítője elmondta, hogy azért választották témául a flexicurity fogalmát, mert annak kérdésével már a 2008-as nagy gazdasági világválság előtt is foglalkoztak a szakszervezetek és az európai politikusok. Az első, vitával záruló prezentációt Maarten Keune, az Amszterdami Munkaügyi Kutatóintézet vezetője tartotta. A flexicurity fogalmának fejlődését tekintette át.  A munkáltatók és az európai kormányzatok már a 2008-as válság előtt is egyre nagyobb rugalmasságot követeltek a munkavállalóktól, ezzel párhuzamosan csökkent a szociális biztonság: egyre jobban teret nyertek az atipikus foglalkozatási formák. Erre válaszul, 2007-ben – skandináv példák alapján, egyes szakszervezetek egyetértésével – az Európai Bizottság kezdte alkalmazni dokumentumaiban a fogalmat. Olyan aktív munkaerőpiaci politikát javasoltak a tagállamoknak, amelyek a rugalmas munkavégzési feltételek (rövidtávú szerződések, viszonylag könnyű elbocsátási lehetőség) mellett a munkavállalóknak garantálja a szociális biztonságot (pl. átképzési támogatással, munkanélküli segéllyel). A „rugalmas biztonság” már ekkor is inkább politikai ígéretnek tűnt. A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság és az azt követő európai megszorító politika miatt a fogalom egy jó időre lekerült a napirendről. A szakszervezetek fő feladata a munkahelyek védelme volt ezekben az években. A fogalom és az ehhez kapcsolódó szakszervezeti követelések az utóbbi években lettek ismét aktuálisak. Különösen azért, mert a válság elmúltával nagyon sok uniós országban érvényben maradtak a megszorító, a munkaerőpiacot liberalizáló intézkedések, és a bérek, szociális juttatások szintje sem emelkedett. A prezentációt követő hosszabb vitában élesen láthatóak voltak a „keleti” (volt szocialista) és a nyugati országok közötti különbségek. Az újabb, közép- és kelet-európai tagállamok számára még mindig a legnagyobb probléma az alacsony bérek kérdése. A nyugati és dél-európai országokban pedig a digitális átállás és emiatt a munkaerő-piac átalakulása jelentenek komoly kihívásokat (munkakörök, iparágak eltűnése, határozott idejű munkavégzés). Az is elhangzott, hogy a szakszervezetek sem  voltak egységesek a fogalommal kapcsolatban a 2000-es években.

            A szeminárium második napján az Európai Bizottság Foglalkoztatási Igazgatóságának képviseletében Carola Bouton számolt be a Bizottság flexicurityvel kapcsolatos álláspontjáról. Ahogy prezentációjából kiderült, az Európai Bizottság a „rugalmas biztonság” egyes elemeit leginkább az Európai Szociális Pillér segítségével érzi megvalósíthatónak. A fogalom korábbinál alaposabb definíciója, vagy esetleges konkrét ezzel kapcsolatos EU-s ajánlások nincsenek napirenden. Az előadást követő vitában többen hiányérzetüknek adtak hangot amiatt, hogy évek óta nem történt ezzel kapcsolatban jelentős előrelépés. Ahogy a vitából is kiderült, a flexicurity leginkább a munkaerőpiac aktív tagállami és EU-s szabályozását, továbbá a hosszú távú munkanélküliséggel sújtottak segítését, átképzését fedi le.

            Ezt követően Dragos Adascalitei, a sheffieldi egyetem kutatója adott körképet az európai munkanélküli ellátásokról és a 2008-as válság és a megszorító politika erre gyakorolt hatásairól. Míg egyes, első sorban nyugati és skandináv országokban a növekedő munkanélküliség hatására időlegesen növelték a munkanélkülieknek adott támogatásokat, addig Dél- és Kelet-Európában csökkentették a szociális kiadásokat. A magyar, három hónapra lecsökkentett munkanélküli segély extrém rövidnek számít. A magyar közfoglalkoztatás esetében pedig nem látszik a résztvevők visszatérése a valós munkaerőpiacra.

            A szeminárium utolsó blokkjában Román Ágnes és Thiébaut Weber, az ETUC szakértői mutatták be december elején konferenciával záruló, az élethosszig tartó tanulással, és szakképzési és továbbképzési lehetőségekkel foglalkozó európai felmérésük eredményeit. Ahogy a körképből látható volt, az európai országok között nagy különbségek vannak a hozzáférési lehetőségekben. Az ETUC álláspontja szerint e képzési lehetőségekre a jelenleginél jóval nagyobb forrásokat kellene tagállami szinten fordítani.

            Az ETUC „rendes” bizottsági ülésére másnap került sor. Az előző napokon tartott szemináriumot minden résztvevő pozitívan értékelte. Az aktív munkaerő-piaci eszközök erősítése (átképzési, munkahelyteremtő lehetőségek) minden országban fontos lenne. Ehhez kapcsolódóan Julian Hiebl mutatta be az Európai, (közpénzből fenntartott) Munkaerő-piaci Szolgáltatások Hálózat (Public Employment Services, PES) munkáját. Az európai (EU tagállamok és társult tagok) országok együttműködésével működő szervezet 1993-ban alakult. Célja, hogy monitorozza az európai országok által nyújtott szolgáltatásokat, (át)képzési lehetőségeket. A szervezet életében korábban az Európai Bizottság játszott fontos szerepet, mostanra a tagországok maguk működtetik a hálózatot. Az általuk végzett rendszeres adatgyűjtés és monitorozás segíti az Európai Bizottság és a szociális partnerek munkáját.

            A délutáni ülésen Marco Cliento számolt be az Európai Szociális Pillér európai elfogadásának állásáról. Röviden bemutatta az ETUC által végzett hosszú előkészítő munkát, továbbá az ETUC tavasszal elindított, általános európai bérfejlesztést követelő kampányát.

            A bizottsági ülés végén Ben Egan ismertette az európai munkahelyek minőségével kapcsolatos, a Bizottság tagjainak bevonásával, több munkacsoportban végzendő európai felmérés tervezetét. A Bizottságban képviselt országokat – annak megfelelően, hogy az OECD felmérések szerint mennyire veszélyezteti a foglalkoztatottakat a dolgozói szegénység –, három kategóriába osztották. Magyarország a középmezőnybe került be több szomszédos országgal, így Ausztriával együtt, noha az országok bér- és életszínvonala alapvetően különbözik. Több közép-kelet európai kollégával felhívtuk rá a figyelmet, hogy az országok besorolását más szempontokat is figyelembe véve is ki lehetett volna alakítani. Az egyes ország-csoportok képviselői számára külön munkamegbeszéléseket szerveznek majd. A munkát mások mellett az előző napi szemináriumon megismert Dragos Adascalitei fogja kutatóként segíteni.

            Az ülés végén Katja Lehto-Komulainen és Ben Egan elmondták, hogy a bizottsági munka és a tagok együttműködésének elmélyítése érdekében szervezett „flexicurity” témájú szeminárium sikeres volt. Problémát jelentett, hogy a bizottsági tagok egy része nem tudott részt venni a rendezvényen. A bizottsági munkát és az állandó kapcsolatot az említett munkahelyek minőségének európai vizsgálatával is szeretnék erősíteni.

Véber János,

a bizottság tagja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók

Szakszervezetének alelnöke

 

 

 

Cikkajánló 2017. december 12.

 

Parasztok az egészségügyi dolgozók? Saját családtagjaiknak kötnek a postások biztosítást. Megegyezés nélkül zárult a Volkswagennél a bértárgyalások első köre. Jönnek az ukrán és szerb vendégmunkások. Kisebb teher a cafeterián. Messze az uniós átlag alatt költünk a szociális kiadásainkra. Vona fáklyás tüntetést jelentett be péntekre.

 

Cikkajánló 2017. december 11.

 

Hol a bátor válasz (visszautasítottság avagy tényleg… - az van, amit írtunk)? Cafeteria-juttatások. Korkedvezmény helyett- csomag. Költözik a Néprajzi Múzeum. Mennyit vagyunk hajlandóak „simán” fizetni az egészségünkért? MESZK: a szakdolgozók helyzete legyen prioritás! Néhány év, és felére eshetnek a nyugdíjak Magyarországon. Bekamerázott munkahelyi mosdók.

 

Cikkajánló 2017. december 13.

 

VOSZ kontra SZEF- már két konföderáció támogatja a SZEF-et.SZEFIT elnök az ETUC vezetésében. Vége az egészségügyi sztrájktárgyalók türelmének. Véradási lehetőségek. Összeomlik a mentőszolgálat? Bizarr egészségügy. Százmilliókat fizetett a kormány a remélt ukrán munkásokért. Kétszer annyi súlyosan nélkülöző magyart talált az Eurostat, mint a KSH. Így változik január 1-től a Munka Törvénykönyve. Félnek a minimálbértől. Oroszul tanulnak a paksi rendőrök.

Cikkajánló 2017. december 8.

 SZEF kontra VOSZ (az email-mellékletben). Digikurzus tanároknak. A látszat és a való egészen más - a diákoknál is. A GDP sorsa…Soros György alapítványától kérnek támogatást a kéményseprők. Bíróságok: munkaügyi, külön, EU. Újabb béremelés az állami vállalatoknál. Karácsonyi hitel.

 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Szociális Jogok Európai Pillére - SZEF-FES konferencia 2017. november 23.

A konferencia érdemi része 5 perc 40 másodperc után kezdődik.
A vágott, szerkesztett változat hamarosan megtekinthető itt.